2010. május 12. - Ínyencek milliói fogyasztanak nemzetközi bűnszövetkezetek által csempészett veszélyeztetett vadon élő állatokat – nemcsak Ázsiában, hanem az Egyesült Államokban és Európában is. Szerte a világon több millióra tehető az orvvadászok áldozatul esett, lemészárolt vadállatok száma. Nem a megélhetésért vadászók szerény konyhája számára, hanem a szövevényes bűnszövetkezetek láncának távoli végén található ínyencek kedvéért. Azért, mert Chicagóban, New Yorkban és Párizsban – és szinte mindenhol – vannak, akik előnyben részesítik a páviánt a marhahússal szemben. Azért, mert valahol éppen ebédidő van, és vannak, akiknek csak a tiltott hús a jó.


Az orvvadászat nagy üzlet. Senki sem tudja pontosan, milyen nagy, mivel szövevényességénél fogva szinte lehetetlen nyomon követni, de a becslések szerint milliárdos haszonnal jár évente. Minden országnak megvannak a saját jogszabályai a vadon élő állatok kereskedelmét illetően, de ezek a törvények csak annyira hatásosak, amennyire betartathatók. Az 1973-ban létrehozott, mára 175 tagországot számláló Washingtoni Egyezmény (CITES), a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozza, sokszor a kereskedelem betiltásával. Ezt a kezdeményezést sokan teljes mértékben semmibe veszik.

Az Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb, vadállatokból készült termékeket fogyasztó nemzete. Ez magában foglalja a vadon élő állatok kulturális, vagy luxuscélból történő élelmiszerként való használatát. Az állandó kereslet folyamatosan fenntartja az illegális kereskedelmet.

Tavaly májusban, az Egyesült Államok Vám-és Határvédelmi Hatóságának ügynökei Newarkban, a New Jersey-i Liberty nemzetközi repülőtéren több mint 19 kiló antilop- és nádipatkány-húst foglaltak le egy utastól, aki Ugandából érkezett Amszterdamon keresztül. (A nádipatkányok macska méretű rágcsálók, amelyek a Szaharától délre találhatók meg Afrikában.) Csupán Newarkban ez volt Vám-és Határvédelmi Hatóság hatodik „bozóthús"-lefoglalása 2009-ben.

A „bozóthús” kifejezést a hagyományosan Afrikában vadon elejtett állatok húsára használják. Poggyászba, ruhaujjakba, egyéb élelmiszerek csomagolásába rejtve áramlik át a határokon. Egy 2006-os jelentés szerint abban az évben csupán egyetlen amerikai repülőtéren, az atlantai Artsfield-Jackson nemzetközi repülőtéren több mint 62 fontnyi (kb. 30 kg) bozóthúst foglaltak le. A hús valószínűleg Nigériából, Ghánából, Elefántcsontpartról, Sierra Leonéból és Libériából érkezett. Egy másik atlantai lefoglalás során 2009 februárjában az ügynökök két fontnyi (kb 1 kg) vadon élő teknős húsát és 31 teknőstojást foglaltak le egy külföldi utazótól.

Az Egyesült Államokba beszállított vadhúsoknak többszintű jogi követelményeknek kell megfelelniük. A jogszabályok némelyike természetvédelmi szempontú. A törvények tetemes része azonban egészségügyi megfontolásból ered, mivel a hús és a szárnyasok közismerten halálos betegségek hordozói lehetnek, amelyek az embereket és az állatállományt egyaránt megfertőzhetik.

A külföldi utasok által be nem jelentett tiltott holmikat – mint például az atlantai teknősbékákat és a newarki nádipatkányokat – elkobozzák és megsemmisítik a vámhatóság ügynökei. A csempészeket megbüntetik. Attól függően, hogy az elkobzott, és be nem jelentett tételeket szándékosan titkolták-e el, és kereskedelmi célra szánták-e, a büntetés összege személyenként 50 ezer dollár is lehet. Ugyanez a pénzbírság vonatkozik a nemzetközi postával küldött tiltott állati eredetű termékekre is.


Az Egyesült Államokba becsempészett vadállatok nem mindegyikét szánják étkezési célokra. Néhány élő egyed az illegális egzotikusállat-piacokra kerül. Néhányukat trófeaként árulják. Megint másokból ékszer, számos vadállat testrészeiből pedig állítólagos gyógyszer készül: például a medveepe az ázsiai közösségekben népszerű gyógyszer máj és gyomor-problémákra. Idén márciusban Seattleben egy csempészt vád alá helyeztek hat feketemedve illegális lemészárlása és a testrészeikkel való kereskedelem miatt; egy korábbi lefoglalásnál ugyanennél az embernél 18 szárított medve-epehólyagot találtak.

Az Egyesült Államokban, ahol nagy mennyiségben megtalálható a legális élelem, a világ legkiválóbb minőségű húsféléit is beleértve, virágzik az illegális húskereskedelem, amelynek áldozatai sokszor veszélyeztetett fajokhoz tartoznak. A hatóságok tudják, hogy bozóthúst szállítanak az Egyesült Államokba az itt élő afrikai közösségek igényeinek kielégítésére. Az antilopok és a nádipatkányok a leggyakoribbak, azonban esetenként a sokkal veszélyeztetettebb fajok, mint például az emberszabású majmok is felbukkannak. New York, Chicago és Los Angeles piacain éppúgy, mint Londonban, Torontóban, Montrealban, Párizsban és Brüsszelben csimpánz- és gorillahúst is lehet vásárolni.
presztízst jelent. Így egy nagyvárosban – Amerikában vagy Afrikában – bárhol, ahol afrikaiak élnek, hozzá lehet jutni majomhúshoz. Drágább, mint a hazai hús, de az emberek készek fizetni érte, mivel szeretnének emlékezni a falusi életre, amit a nagyszüleik élnek. Ez azonban nemcsak természetvédelmi, hanem komoly közegészségügyi problémát is jelent. A majomhús vadászata és fogyasztása ugyanis a HIV fertőzés forrása is lehet, de létezik még sok hasonló lassú inkubációs idejű vírus, amely megtalálható a főemlősök húsában.

A majomhús csak egy részét teszi ki az afrikaiak által világszerte elfogyasztott bozóthúsnak. A csimpánzok DNS-ének nagy része megegyezik az emberi DNS-sel – éppen ezért kívánják olyan sokan, állítják egyesek. Akik kulturális okokból majomhúst esznek, azoknak legalább a fele azért teszi ezt, mivel a majom hasonlít az emberekhez, és a hiedelem szerint ezáltal emberfeletti erőre tehetnek szert. Azokban a kultúrkörökben, ahol az emberek majomhúst fogyasztanak, általában emberhúsként tekintenek rá. Mint oly sok más forgalomban levő állati testrészeket, ezeket is a Viagra egy véresebb változatának tekintik. Balogh Alexandra, WWF Magyarország

No events