2015. április 26. – A veszélyeztetett állatok és növények, valamint a belőlük készült emléktárgyak és használati cikkek feketekereskedelme az utóbbi években olyan mértékű növekedésnek indult, hogy több száz állat- és növényfaj pusztult ki vagy sodródott a kihalás szélére.

A WWF legutóbbi becslése alapján a világ vadállományának 52 százaléka tűnt el 1970 és 2010 között, a drasztikus csökkenés egyik fő oka pedig – az élőhelyek folyamatos pusztítása mellett – a vadászat.

Luxus és gyűjtőszenvedély
Néhány faj számára az illegális kereskedelem jelenti a fő veszélyforrást, elsősorban az emberek luxusigénye, valamint gyűjtőszenvedélye miatt. Az elefántcsont iránti kereslet például 1998 és 2011 között 300 százalékkal emelkedett. A rinocérosz tülkének kilója mintegy 30 ezer dollárt ér, az illegális állatkereskedelemből származó haszon pedig összesen eléri a 159 milliárd dollárt is. Ha ez így folytatódik, a rinocéroszok 2020-ra kihalhatnak – olvasható a Newsweek.com-on.
A WWF adatai alapján a feketekereskedelem évente több mint 350 millió egyedet érint: 230 ezer majom, 15 millió egyéb emlős, 4 millió madár, 10 millió hüllő, 10 millió orchidea, 300 tonna tokhalkaviár és számtalan egyéb állat és növény cserél gazdát.
Kecse-Nagy Katalin, a TRAFFIC (vadon élő állatok és növények kereskedelmét ellenőrző nemzetközi szervezet) magyarországi szakértője az MNO-nak elmondta: a kelet-ázsiai orvoslásban fontos szerepet kap a tigriscsont, így ezek a nagymacskák is hatalmas számban esnek áldozatul az orvvadászoknak. Sok más fajt is veszélyeztet az illegális kereskedelem, ilyen például a tobzoska, melynek szarupikkelyeit szintén a távol-keleti orvoslásban használják.

A szállítást sem élik túl
Több egzotikus állat rendkívül speciális körülmények között él, a páratartalommal és a hőmérséklettel kapcsolatos elvárásokat pedig a hosszú út során a csempészek nem képesek biztosítani, így a befogás, a szállítás és a karanténozás alatt az állatok nagy része, esetenként akár 70 százaléka is elpusztul – hívta fel a szakértő a figyelmet, kiemelve: „A vadon befogott állatok esetén jelentős tényező a stressz is, hiszen az élőlény nincs hozzászokva ahhoz, hogy fogságban van.”
A veszélyeztetett állatok nemzetközi kereskedelmét a Washingtoni Egyezmény szabályozza, melynek hatálya alá jelenleg több mint 35 ezer faj tartozik. Ezek mind előfordulnak a kereskedelemben, azonban sok olyan faj létezik még, mellyel – bár jelen vannak a piacon – még nem számolnak – magyarázta a szakértő.
Nemzetközi viszonylatban a magyarországi kereslet kevésbé jelentős, ám hazánkban is megfigyelhető a növekvő igény bizonyos egzotikus fajok – például kígyók, skorpiók és teknősök – tartása iránt.
Hazánk emellett jelentős tranzitországnak tekinthető, a határon elkobzott állatokat pedig (állat-egészségügyi kockázatok miatt vagy éppen azért, mert nem tudni, pontosan mely populációból származnak) csak ritkán tudják visszajuttatni a természetbe. Ilyenkor kijelölt mentőközpontokba szokták elhelyezni az állatokat. Decemberben például 114 jákópapagáj került a Szegedi Vadaspark karanténállomására, az állatokat egy bolgár férfi próbálta Olaszországba csempészni – mondta el a TRAFFIC szakértője.

Virágzó feketekereskedelem
Ugyanúgy, ahogy az internet lett a legális termékek legnagyobb piaca, virágzó hálózatát nyújtja az illegális termékek és szolgáltatások terjesztésének is. Orrszarvútülökből készült tonikoktól kezdve kiemelten veszélyeztetett teknősfajokig olyan lehetőséget biztosít a vadállatokkal kapcsolatos feketekereskedelmének, mint korábban semmi.
Az elmúlt két évben például csak a kínai weboldalakon havonta 1500, betiltott állati termékeket kínáló hirdetés jelent meg. A kereskedők az egyes árucikkekre kódneveket használtak, hogy rejtve maradjanak az ellenőrző hatóságok előtt. Így például a különösen kedvelt elefántcsont „fehér műanyag” néven szerepelt a hirdetésekben.
Ráadásul egyes eladók azt sem tudják, hogy illegális vadkereskedelemben vesznek részt. „Az aukciók és az antik tárgyakat árusító üzletek nem is hinnék, hogy ebből a szempontból problémát okozhatnak, ám ők is fontos szerepet játszanak a folyamatban” – mondta el Anya Rushing, a Nemzetközi Állatjóléti Alap egyik tagja, hozzátéve: ez az egyik oka annak, hogy nehéz felszámolni az ilyen hálózatokat.
Kecse-Nagy Katalin kiemelte: ez egy viszonylag kis kockázatú bűncselekmény, mely potenciálisan nagy profitot tud hozni, így igen vonzó a bűnszervezetek számára.

Mit tehetünk?
„Azt gondolom, hogy hazánkban – illetve általában az unióban is – szigorú, pontos szabályok vannak érvényben a Washingtoni Egyezmény végrehajtása érdekében” – mondta a TRAFFIC szakértője. Ugyanakkor kiemelte: a távol-keleti országokban hatalmas a kereslet a védett állatokból készített termékekre, így ezeken a területeken fontos kihívás a fogyasztói szokások megváltoztatása, illetve a természet károsítását eredményező tradíciók elleni küzdelem. Emellett jelentős feladat, hogy felvegyék a harcot az orvvadászok ellen az állatok élőhelyén, valamint az is, hogy megfelelően fellépjenek a kereskedelmi láncolat különböző pontjain, tehát a csempészútvonalakon – emelte ki, hozzátéve: a küzdelem nagyon fontos része tudatosítani az emberekben, hogy ez egy súlyos, létező probléma. Marosi Adrienn