1995. január 5.
A vadászirodák garantálják a szarvakat
Az utóbbi néhány évben a vadászati turizmussal foglalkozó irodák bevétele összességében stagnált, reálértékben pedig csökkent. Az ok a nyugat-európai gazdasági recesszióban és a kelet-európai konkurencia megjelenésében keresendő.

Magyarországon mintegy 8 millió hektár terület alkalmas a vadgazdálkodásra. A szántókon, réteken, erdőkön évente 48 ezer honi és vagy 17 ezer külföldi vadász kísérti a vadászszerencsét. A jó üzlet reményében ez utóbbiak ittlétének szinte minden mozzanatát vadásztató irodák szervezik. Számuk a cégbírósági bejegyzések tanúsága szerint 190-re tehető, ám szakemberek állítják, közülük legfeljebb, ha 50 működik valójában. A szakmai rangot kivívott cégek húsznál nincsenek többen.
Sok a fiktív vállalkozás. Ezek legtöbbje a külföldi csoportokat kísérő tolmácsok maszeküzleteként jött létre. Az évek során úgy-ahogy beletanulván a vadászatszervezésbe, a legális irodák ügyfélköréből szervezik kuncsaftjaikat. Mivel nincs idegenforgalmi, külkereskedelmi engedélyük, tevékenységük illegális.
Módszerük lényege, hogy a vendégnek meghívólevelet küldenek, a vadászterületen pedig feketén meg alkusznak az elejteni kívánt vadra. Nincs adminisztráció, s mivel adót sem fizetnek, ezért a szolgáltatások árával jóval a hivatalos cégek árszínvonala alá mehetnek. A szóban forgó jelenséget több vadászatszervező cég is rendkívül károsnak tartja, mondván, hogy rontja a hazai vadászati erkölcsöket, rossz hírét kelti az országnak, s nem utolsó sorban megkárosítja nemcsak a költségvetést, de a vadásztató irodákat is.
A mind jobban terjedő zugvadásztatást csak a hivatásos cégek összefogása törhetné le, ám ma még az sincs tisztázva, ki jogosult fellépni az illegális tevékenységgel szemben. Számításba jöhet az APEH, a Pénzügyminisztérium vagy a megyei vadászati felügyelő. A zavarosban halászok érveléséből egy észrevételt minden érintett megalapozottnak tart: túl nagy a vadásztatással járó bürokrácia.
A törvényes eljárás szerint a külföldi vadász beutaztatása a meghívólevél kiadásával veszi kezdetét. Ezt követi az iroda és a vendég szerződéskötése, lőjegyzék kiküldése, majd a vadászat végeztével a kitöltött lőjegyzék alapján elkészül a számla. Csatolják a vadkiviteli engedélyhez az állategészségügyi igazolványt és a megfelelő vámokmányt.
Nem túlzó annak a vadásznak a véleménye, aki úgy nyilatkozott, hogy egy félkilós fogoly elejtése és hazavitele szintén vagy fél kilónyi papír kitöltésével lehetséges.
Egyébként a külföldi vendégek érdeklődése a magyarországi vadászatok iránt az elmúlt években nem változott. Ám mivel a beutazók zömét küldő nyugat- és dél-európai országokban gazdasági recesszió volt, a vadászok rövidebb ideig maradtak, kevesebb szolgáltatást vettek igénybe, esetleg kevesebb vadat lőttek ki.
Tóth István, a Pegazus Vadászatszervező Kft. vezetőjének tájékoztatása szerint cégénél 1994-ben egy spanyol csoport fizette az év legnagyobb számláját. Nyolcan érkeztek, a kétnapos disznóhajtáson elejtettek nyolcvan vadat, s a számla végösszege 14 millió forintra rúgott. De nem ez a jellemző. „Sokan jönnek májusban egyedül -jegyzi meg a társaság vezetője -, esetleg kettesben. Lőnek két-három őzbakot, s a számla ez esetben nem több 3-4 ezer márkánál."
Megérzik a honi vadásztatok a kelet-európai vadászterületek vendégcsábító hatását is. Bulgária, Románia, Szlovákia, újabban pedig már a balti államok is tárt karokkal várják a külföldi puskásokat.
Egyszerűbb adminisztrációval, s a magyarországinál alacsonyabb árakkal dolgoznak. Mellettük szól, hogy területeik nincsenek „agyonvadászva", magyarán vadregényes területeken, természetes körülmények között felnőtt terítékkel szolgálnak.
Tóth Géza, a legnagyobb magyarországi vadásztató cég, a Mavad Rt. elnök-vezérigazgatója ezzel együtt is megnyerhetőnek tartja a kelet-európai országok támasztotta kihívást. Állítása szerint a honi vadállományból még ma is biztosan puskavégre akad a kiválasztott fajta, míg ugyanez nem mondható el például a megígért medvékről, farkasokról.
Polonyi György, az egri Vadászati Utazások Kft. képviselője azt tartja, hogy az olcsóbb konkurenciát a szolgáltatások magas színvonalával, a vendég igényeinek maradéktalan kielégítésével lehet felülmúlni.
A Pegazusnál is a minőségi munkavégzést tartják a leghatásosabb propagandának. Vendégeik zöme évről évre visszajár, s az új ügyfelek többsége is a jó hírek hatására kerekedik útra.
Az általunk megkérdezett cégek egyike sem emelte a tavalyi évben árait, s mint megtudjuk: az idén sem lesz másként. „Rossz döntés lenne — mondja Tóth István -, ha mi felvernénk az árakat, miközben a vendégek amúgy sem taposnak egymás sarkára." Mint említettük, a vadásztatásból származó bevételek stagnálnak, ám az infláció miatt valójában csökken az ágazat jövedelmezősége. Elvileg tehát helyes lépés lehet a fizetőképes hazai vadászok pénztárcájának megcsapolása.
A 48 ezer honi puskásból 17 ezernek nem jut vadásztársasági terület. Legtöbbjük bérkilövő társaságokba tömörül, s több iroda is ajánlja nekik szolgálatait.
Az árak meglehetősen nagy szóródást mutatnak. Egy 5-7 kilogramm agancssúlyú gímvad kilövése a külföldieknek nagyjából 2 ezer márkába kerül, ugyanez magyaroknak megszámítható akár 50 ezer forintért is, ami igazán baráti ár. Ilyen nagy engedményekre azonban leginkább csak akkor kerül sor, ha a vad kilövésére nem sikerült külföldi vadászt szervezni. Persze vannak pénzes magyar vadászok is. Emlegetik azt a honfitársunkat, aki nem volt rest 1,5 millió forintot kifizetni egyetlen kapitális muflon kilövéséért.
A pénzügyekről annyit, hogy minden a külföldi vadászok devizabefizetései körül forog. A számlák devizaellentételét az irodák 2 napon belül beszállítják a bankba, amit a pénzintézet a vételi árfolyamon vált forintra. Ennél a pontnál a bank árfolyamnyeresége márkánként 2-3 forint. A bank mindeme manőverekért különdíjat is felszámít.
Az irodák a vadászterületek kezelőivel exportbizományosi szerződést kötnek, s ebben megállapodnak az iroda árréséről, ez általában 12-18 százalék között mozog, a maradék pedig a vadásztársaságé. Természetesen mindkét fél bevételeinek adózniuk kell.
A vadásztársaság szabadon felhasználható jövedelméből tartja fenn a területeit, védi és neveli a vadállományt, fizeti a hivatásos személyzetet. A pénznek tehát van helye. A tőkeerős külföldi vadászok szerepe a vadászati ágazat fenntartásában egyelőre nélkülözhetetlen.

Sebők László

A társaság tagja
A szerencse fiának mondhatja magát az a magyar vadász, aki vadásztársaság tagja lehet. Ő ugyanis hozzáfér a vadhoz, igaz, nem ingyen. A havi tagdíj 300 forintnál kezdődik, de az átlagos taksa 1000 forint körül alakul. Egy apróvadas területen tagsági viszonnyal rendelkező vadász évente vagy tízszer hódolhat szenvedélyének, s az engedélyezett kilövési tétel összességében 3-4 nyúl vagy 10-15 fácán lehet. Mindezekért cserében a társasági tag egész évben köteles társadalmi munkát végezni. Így művelik meg a vadföldeket, s ekként folyik a téli vadetetés.

Trófeák és árak (DM)
Szarvasbika 3 kg-ig 949
Szarvasbika 11 kg felett 14 999
Őzbak 0,15 kg-ig 99
Őzbak 0,5 kg felett 5 699
Dámvad 2 kg-ig 599
Dámvad 4,51 kg felett 7 499
Muflon 50 cm-es agancshosszig 599
Muflon 80 cm-es agancshossz felett 3 499
Vadkan 12 cm-es agyarhossz 749
Vadkan 22 cm-es agyarhossz felett 4 859

Vadászszállás árak (DM/nap)
Luxus kategória 70
I. osztály 50
II. osztály 30
III. osztály 10
Apartman 2 főre 160

Ellátás árak (DM)
Reggeli 20
Ebéd 35
Vacsora 35
Egész napos ellátás 70
Forrás: Mavad Rt.


No events