2001. december 10. - Meg kell állítani a budai erdők romlását
Egy a Föld erdősültségéről készült műholdas felvételből derült ki, hogy világszerte jóval több erdőt pusztított ki, mint azt a szakemberek gondolták. Azzal kellett szembesülni, hogy a legtöbb ország jóval több érintetlenül hagyott fás területről „tud", mint amit a tények mutatnak.

A jelentés a legtöbb ország szakembereit meglepte, köztük a kanadaiakat is. Ők például országuk 45 százalékát gondolták erdővel bontottnak, holott a részletes műholdkép alig 37 százalékot mutatott. A helyzet Brazíliában a legriasztóbb: van olyan régiója, amely leginkább egy halcsontvázhoz hasonlít. A 90-es évekre a trópusi erdők szenvedtek az emberiség pusztító hajlamai nyomán a legtöbb kárt. A zöldterületek fogyása itthon is, jelen esetben a fővárosban és kornyékén is jól érzékelhető. A közelmúltban az Országos Mezőgazdasági Könyvtár által rendezett erdészeti konferencián Madas Katalin a budai erdőkről, szóló előadásában egyebek között arról szólt, hogy a Magyar Tudományos Akadémián folyó kutatások szerint, a múlt század első feléhez viszonyítva a Rózsadombon, a Gellérthegyen és a dél-budai körzetekben az évi középhőmérséklet 0,5-0,8 fokkal emelkedett. A főváros éghajlata egyre nagyobb területeire lesz jellemző a száraz-aszályos klíma. Hogy miért? A többi között az erdőterület változásai miatt. Megállapították, hogy a budai hegylejtők nagyarányú beépítése következtében az erdős sztyeppövezet például 200 méterrel magasabbra tolódott fel. Ezzel Budapest éghajlatának temperálásában kiemelkedő szerepet játszó budai erdők maguk is veszélyeztetett helyzetbe kerültek.
Ez nemcsak ezt jelenti, hogy fenntartásuk sokkal költségesebb lett, hanem azt is, hogy
van olyan terület, ahol mára bükk és tölgy nem újítható fel természetes módon és az is kérdés, hogy a mesterségesen ültetett őshonos fafajú erdők megmaradnak-e? 
A Levegő Munkacsoport nevű civil környezetvédő szervezet jó ideje hangoztatja, hogy Magyarország fővárosát ostromgyűrűbe fogta az ingatlanspekuláció. Budapestet és környékét sorra fosztják meg maradék zöldterületétől. Tömegével irtják ki a fákat, roncsolják Európa egyik legszennyezettebb levegőjű fővárosának tüdejét. Pusztul mindaz, ami a várost és vidékét vonzóvá teszi. A lakosság tiltakozásával senki sem törődik. Budapesten ma már nem teljesül a megfelelő életminőséghez szükséges, nemzetközileg elfogadott lakosonkénti 26 négyzetméteres zöldterületi arány. Különösen a belső kerületekben nem, ahol egy főre 0,2 négyzetméternyi zöld jut, de a hegyvidék is jó úton halad efelé.
Arra lenne szükség, hogy az építési övezetekben a még meglévő értékes zöldterületeket sorolják át zöldterületi-, erdő-, illetve közpark övezetté, hogy fennmaradásuk a politikai változásoktól függetlenül biztosítva legyen. Nagy az információk átadásában az erdészek, ökológusok, a törvényalkotásban a politikusok, a tervezésben a városépítők, a szabályok betartatásában a hatóságok felelőssége is. w.

No events