2002. január 25.
A FERTŐ TÓ ÉS KÖRNYÉKE IS A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE
Európa legnagyobb szikes tavát óriási nádasok övezik, gazdag madárvilággal, a tó nyugati oldalán, a dombokon szőlőültetvények sorakoznak, mögöttük fölsejlik az Alpok egyik csúcsa. A közeli falvakban jellegzetes parasztházakat, Nagycenken és Fertődön pompás főúri kastélyt láthatunk, a réteken szürkemarha-gulyák és bivalycsordák legelnek. Mindez együtt: a Fertő tavi világörökség.

A sarródi Kócsag-vár illik a környezetébe. Felülről patkó alakú épületet láthatunk, amelyhez kívülről pálcaszerűen szárnyépületek kapcsolódnak, belülről pedig egy kör alakú házrész. A Fertő-Hanság Nemzeti Park központjának légi fényképét a könyvtárban mutatja meg a nemzeti park munkatársa, Fersch Attila, az oktatási osztály vezetője, innen tudom, mit láthatnak a Kócsagvár felett elrepülő madarak. Szárnyasokat bőven találhatunk a Fertő tó környékén, a nádasokban.
A nemzeti park központi épülete fehérre meszelt falaival, fagerendáival, majd fél méter vastag nádtetőjével a nyugatdunántúli és a tó környéki népi építészetet mintázza. A patkó alakú épület közepén míves, ácsolt fakapu, a jobb oldali szárny a kocsiszín. Az udvar végén kutya-ól, a komondor pár lakhelye.
Az épület bal oldali részében hosszú folyosó, egyben kis kiállítóterem, néhány tablón a környék hagyományos halász- és pásztoréletét mutatják be, mellette a szerszámokat, a mindennapi eszközöket és a ruházatot láthatjuk. A galériát is fából ácsolták, a korlátról mindenütt szőrmék lógnak, a kiállító- és társalgótérben a foteleket is szőrme borítja. A kör alakú épületrész a konferenciaterem, a felülről pálcaszerű kis épületszárnyak az irodák és a vendégszobák.
 KÉT NEMZET KINCSE
Kárpáti László évek óta igazgatja a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot, és nagyon büszke a Világörökség-díjra.
- Ez ennek a tájnak a legnagyobb elismerése - mondja. - Nagyon kevesen hittek abban, hogy ez a vidék is megkaphatja a rangos elismerést. A hazai nemzeti parkok sorában a miénk a harmadik, amelyik Világörökség-díjjal büszkélkedhet. Aggtelek és a Hortobágy után.
Kárpáti László hangsúlyozza, a díjat nemcsak a nemzeti park kapta, hanem a tó és környezete. A Fertő tó nagyobb vízfelülete Ausztriában van, és a határon túl is védett területet találunk. Egy határon átnyúló nemzeti parkról van tehát szó, az osztrák és a hazai szakemberek egységes elvek alapján dolgoznak.
A Világörökség-díjat a kultúrtáj kategóriában kapta meg a Fertő tó környéke. Kárpáti László sorolja a világörökséghez tartozó részeket: osztrák oldalon az UNESCO által 1989-ben bioszférarezervátumnak nyilvánított Neusiedler-see-Seewinkel (Fertő tó-Fertőzug) ram-sari terület, valamint Ruszt egykori legkisebb magyar szabad királyi városnak a tó nyugati partján fekvő, teljes egészében műemlékvédelem alatt álló óvárosa. Az ütközőzóna vagy védőzóna (amelyben bizonyos tevékenységek már tilosak) a teljes ausztriai nemzeti parki területet magában foglalja. A magyarországi világ-örökségi területhez tartozik a Fertő-Hanság Nemzeti Park teljes Fertő tavi része, ezenkívül Fertőrákos település műemléki jelentőségű, védelem alatt álló településmagja, valamint a római kori kőfejtők. Ide sorolták a nagycenki Széchenyi-kastélyt a tóra lefutó hársfasorral együtt, valamint a fertődi Esterházy-kastélyt parkjával együtt. Az ütközőzónát több jellegzetes település alkotja, így Fertőrákos, Balf, Fertőboz, Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Sarród és Fertőd védelem alatt nem álló bel- és külterületei, vagyis az összes hazai Fertő menti település.
A leghangsúlyosabb rész természetesen a védett terület, ami a nemzeti parki előírásoknak megfelelően zónákból áll, a fokozottan védett belső részt, az érintetlen natúrzónát a puffer- és környező zónák övezik. Itt más-más tevékenység folyik, köztük mezőgazdasági és táj-helyreállítási munkák is. Erre azért van szükség, mert maga a táj roncsolt, az elmúlt évtizedek, évszázadok alatt sokat változtattak rajta. Csatornaépítések, lecsapolások tarkítják a tó és környéke történetét, ennek következtében a tó vízszintje is alacsonyabb lett, nyaranta a Fertőt övező szikes tavak kiszáradnak, télen esetleg fenékig befagynak. Azt sem lehet elfelejteni, hogy itt volt a határsáv, a vasfüggöny, ezért 15 évvel ezelőtt világörökségről nem nagyon gondolkodhattunk. A táj roncsoltsága megköveteli, hogy a nemzeti parkban folyamatosan végezzenek helyreállítási, újraélesztési munkálatokat, a korábban lecsapolt területeket újból életadó vízzel töltik fel. Ez a sziki élőhely-rekonstrukció a munka központi része, a gyepeket pedig legeltetéssel tartják fenn. A helyreállított szikes mocsarakon több tucat olyan madár jelent meg, amelyek korábban nem fészkeltek itt, például a gólyatöcs, a piros lábú cankó vagy a széki lile. A növények közül most újból megtalálták például a lápi hízókát vagy a pókbangót - tudjuk meg az igazgatótól.
 KIRÁNDULÁS A PARKBAN
A világörökség teljes területét egy nap alatt nem lehet bejárni, de Fersch Attila vállalkozik arra, hogy néhány helyre elkísér bennünket. A nemzeti park terepjárójába, egy erős Land Roverbe szállunk be. Sarródtól indulva a tó felé először a bivalycsordát nézzük meg. A ridegtartással nevelt állatok közeledtünkre hátrálnak. Fersch Attila óvatosságra int, egyikük-másikuk veszélyes is lehet. Az éppen aktuális ellésektől függően a csorda létszáma 120 körül van. Ellesi időszak lévén mi is láthatunk néhány borjút. Pár száz méterrel arrébb a szürke gulya táplálkozik. Ilyenkor szénát esznek, nyáron a szikes pusztai legelők füve is megfelelő élelem a számukra. A szürkék lassabban növekszenek, mint más szarvasmarha-fajták, 3-4 éves korukra érik el a tenyészérettséget, de a tartásuk sokkal olcsóbb, mivel nem kell nekik istállót építeni. A szürke tipikus húsmarha, tejét nem fejik, de húsa annál keresettebb.
A szürke marháknál most kezdődött el az ellési idő, ami májusig tart. A vöröses színű borjakat - itt piróknak nevezik őket - kemény próba várja, rögtön lábra kell állniuk. Ha egy borjú az ellés után egy órával feláll és szopik, akkor életképes.
A nemzeti park szürkemarha-gulyája körülbelül hatszáz egyedből áll, két törzsállományuk van, hogy a génfrissítés biztosabb legyen. A fiatal, már elválasztott, egy év körüli borjakat külön tartják, hogy az anya felerősödhessen a következő ellésig. A párzási időszakot is csak annyiban korlátozzák, hogy májusig minden borjú megszülethessen, hiszen októberig, a telelésig el kell választani őket.
NÁD MINDENÜTT
A fiatat borjakat egy nagy, egyik oldalán nyitott hodály karámjában tartják. Bár tető lehetne a fejük felett, mégsem mennek be, a szabad ég alatt jobban érzik magukat. A hodály túloldalán tartják a rackajuhokat, fehér és fekete is van köztük. A juhnyáj létszáma is 600 körül mozog. A nemzeti parkban csak őshonos állatokat tartanak, génmegőrzésre. A rackákon, a bivalyokon és a szürke marhákon kívül a kutyákra is ez az alapelv érvényes. Míg a Kócsagvárat komondorok őrzik, itt kuvaszokat és mudit láthatunk.
A hodálytól néhány lépésnyire húzódik a Hansági főcsatorna, ennek a partján lehet a tó legvédettebb, belső zónájába jutni. Tábla jelzi, hogy ide csak a természetvédelmi szakemberek mehetnek be. A csatorna jobb partján földút van. Csak annyira széles, hogy a terepjáró elférjen az egyre sűrűbb nádasban, megfordulni már nem lehetne. Ilyenkor télen kevesebb a madár, az itt telelőket is inkább hajnalban látni, akkor csapatostól vonulnak, de napközben csend van. Nem látjuk a tavat sem, a nádasból csak egy madármegfigyelő torony magaslik ki.
- Mostanában gyakoribb a róka - magyarázza Fersch Attila -, mióta szervezetten immunizálják őket veszettség ellen, azóta túlszaporodtak errefelé. Itt azonban nem maradhatnak, kieszik a madártojásokat a fészekből, és összeszedik a madárfiókákat. A szintén túlszaporodott vaddisznóállomány is kárt okoz a gyepek túrásával, a ritka madarak fészektelepeinek széttiprásával, de mostanában élvefogó csapdákat helyezünk ki nekik. Jobb kéz felé feltűnik egy nyitott vízfelület, apróbb szigetekkel. A víztükör fagyott és csendes.
- Fészkelőidőben nagy a ricsaj. Itt él a nagy kócsag, a kanalasgém, a gulipán, több lúd- és récefaj is - meséli kísérőnk.
Néhány perces rázkódás után elérünk a „kocsifordulóhoz", itt van az a bizonyos vaddisznócsapda is.
- Ne menjenek közel, mert a vad megérzi az ember szagát, és elkerüli a csapdát - figyelmeztet házigazdánk.
A csapda viszonylag nagyméretű, elkerített terület, egyik oldalán csapóajtó, belül a csábító kukorica.
A tisztástól már csak gyalog mehetünk tovább az embermagasságú nádasban. Néhány napja tűz pusztított a nádas egy másik területén, 1000-1200 hektáron. Ausztriából terjedt át, de szerencsére a madárvilág jelentősebb fészkelőhelyeit nem érintette.
Közben kiérünk a nyílt tófelülethez. A csatornát és a tavat is jégtakaró borítja. Vastag a jég, nyugodtan rá lehet állni - hív bennünket vezetőnk, és már mászik is le egy révészladikba. Kollégám követi, és a befagyott tófelületen készít néhány fényképet. A csatorna torkolatában, a túloldalon áll egy halásztanya, a jégen is könnyen meg lehet közelíteni, az elhagyott szerszámok ott szomorkodnak. Az idő is borongós, szürke az ég, nem úgy, mint amikor évekkel ezelőtt itt jártam. Akkor úgy csillogott a jég felülete, úgy verődtek vissza a napsugarak, hogy szinte szikrázott a nádas.
Visszafelé, már a tavat övező rétek egyike fölött rétihéját látunk, amint alacsonyan repülve zsákmányt fürkész.
A kirándulás után ismét Kárpáti László irodájában kötünk ki, aki arról beszél búcsúzás előtt, hogy a természet, a táj és az ott élő emberek életmódja, az általuk létrehozott értékek szerves egységet alkotnak. Több ezer év alatt vált ilyenné a táj, amilyennek ma látjuk. Az a kötelességünk, hogy így őrizzük meg, s ebben segít a Világörökség-díj is.

Mangel Gyöngyi


No events