ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZATI VÉDEGYLET
H-1027 Budapest, Medve u. 34-40.
tel: +36-1-355 6180 fax.: +36-1-375 8378
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Dr. Fazekas Sándor úrnak                        V-8/2011.
miniszter
Vidékfejlesztési Minisztérium

BUDAPEST Tisztelt Miniszter Úr!

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként tájékoztatlak, hogy a magyar vadgazdálkodás és vadászat a mezőgazdaság többi ágazatához hasonlóan súlyos problémákkal küszködik, melyből a kivezető utat mielőbb meg kell találnunk.

Az elmúlt év szélsőséges időjárása, a folyamatos árvizek, belvizek az apróvadas területek vadállományát szinte teljesen tönkretették, az apróvadállománnyal tehát mennyiségi, a nagyvadállománnyal pedig minőségi gondok vannak. A közel 1400 vadgazdálkodási egység többsége veszteséggel gazdálkodik, az ágazat fenntartásához az 56.000 magyar vadász jelentős közösségi munkája és anyagi erőforrása nagyban hozzájárul.

Amennyiben a magyar vadgazdálkodás és vadászat nemzetközileg kivívott és elismert jó hírnevét meg akarjuk őrizni, úgy haladéktalanul meg kell kezdenünk az ágazat gondjainak megoldását. Ehhez felajánljuk szakmai együttműködésünket és segítségünket, egyúttal javaslatot teszünk a halaszthatatlan intézkedésekre.

Elengedhetetlennek tartjuk egy Nemzeti Vadgazdálkodási Program kidolgozását és a Kormány részéről történő elfogadását (több éve várat magára). A programot a szakmai minisztérium és az érdekképviseletek együttesen dolgozzák ki magasan kvalifikált szakemberek közreműködésével.
Vissza kell állítani a Vadgazdálkodási Alapot, meg kell teremteni hozzá a forrásokat. Ehhez legalább 650 millió forint szükséges a tárca költségvetésén belül. Korábban közel egymilliárd forint volt ez az összeg. A vadvédelmi hozzájárulás megszüntetésével 800 millióra csökkent. 2005-től kezdődően tovább csökkent és 2010-ben már csupán 10 millió forint állt rendelkezésre az Országos Vadgazdálkodási Adattár működtetéséhez. A vadgazdálkodás bevételeiből évente mintegy 650 millió forintot kellene a vadgazdálkodás támogatására fordítani, ennek elsődleges célja az apróvadállomány fejlesztése, konkrétan kidolgozott pályázati rendszeren keresztül.
A vadgazdálkodók gazdálkodásának segítése céljából azonnal meg kell oldani a vadhús belföldi forgalmazásának egyszerűsítését, a „vadhús rendelet” módosítását, pl. osztrák, német, svéd és angol példákat figyelembe véve. A vadhúsforgalmazást a mezőgazdasági kistermelők áruinak értékesítéséhez hasonlóan kell kezelni és a vadhúst, mint fehérjedús és olcsó élelmiszert, be kell vonni a közétkeztetésbe. Ez pedig úgy lehetséges, ha a termelő a rendeletben szabályozottaknak megfelelően közvetlenül értékesítheti a termékét.
A sertéspestis miatt korábban bevezetett korlátozásokat az – eddigi monitoring vizsgálatok eredményeit figyelembe véve – Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, valamint Észak-Nógrád térségében azonnal fel kell oldani a gazdálkodók segítése és az állami költségvetés terheinek csökkentése érdekében.
Felül kell vizsgálni a vadászható és nem vadászható fajok listáját.
A nemzeti sajátosságokra hivatkozva, az erdei szalonka tradicionális tavaszi vadászatát vissza kell állítani. A jelenleg folyó monitoring vizsgálatok eredményeit felhasználva kell meggyőzni az EU szakbizottságát arról, hogy a Magyarországon évente elejtésre kerülő 2000 db szalonka nem befolyásolja az európai állomány létszámát. Vadászhatóvá kell tenni azokat a fajokat, amelyek létszáma azt lehetővé teszi, ugyanakkor a 79/409. Tanácsi Irányelv II/1. nem tiltja (nyári lúd, kanadai lúd, barátréce, menyét, nyuszt, stb.)
Monitoring program keretében fel kell mérni a fenyőrigó, a vadgerle és a fürj állományát, melynek eredményei alapján átértékelhető lenne ezen fajok vadászhatóvá tétele is. A monitoring program keretein belül korlátozott hasznosításra is sor kerülhetne a zöldhatóságokkal történő egyeztetés után.
Ezen fajok vadászhatóvá tétele jelentős gazdasági hozadékkal is bírna a vadászati túrizmus fejlesztése során. Megnövekedne a külföldi vadászok érdeklődése, mely szálláshelyek, éttermek, vadászatszervező irodák részére is bevételt jelentene.
Ragadozó madarak gyérítése. Több mint két évtizede védelmet élvező ragadozóállomány oly mértékben elszaporodott, hogy az apróvadállomány minimális szintre történő csökkenésében egyik fő okként szerepel, de ugyanakkor a védett énekesmadarak létszámának csökkenésében is jelentős szerepet játszanak (egerészölyv, galambászhéja, barna rétihéja, holló). E tekintetben a gyérítésüket illetően javasoljuk az osztrák mintát alkalmazni.
Szükségesnek tartjuk az EU illetékes szakbizottságaiban a nemzetközi egyezmények meghozatalában történő állandó magyar képviselet megteremtését.
Felül kell vizsgálni a Washingtoni Egyezményből adódó feladatokat, illetve az ezzel kapcsolatban született hazai rendelkezéseket, mely a külföldön elejtett vadak trófeáinak behozatalát szabályozza. Fel kell oldani, illetve, ha szükséges módosítani kell az ezzel kapcsolatos jogszabályokat. A jogszerűen elejtett vad egyedére és trófeájára a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak ne vonatkozzanak. A jogszerű elejtést dokumentáló külföldi igazolással történő, a határátlépéssel egyidejű bejelentés legyen elegendő a behozatalhoz.
Szükséges a jelenleg hatályos SzMSz megváltoztatása. A nemzeti park igazgatóságok vadászatra jogosultsága alatt álló vadászterületeken (21 saját, 3 bérbe adott) folytatott vadgazdálkodás ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos feladatokat is az Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály hatáskörébe kell utalni az egységes szakmai irányítás megvalósítása, valamint a párhuzamosság megszüntetése érdekében. Ezt a feladatot jelenleg a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály látja el.
Több szempontból szükséges az 1996-ban elfogadott vadászati törvény módosítása, elsősorban a gyakorlat által felvetett problémák, illetve azok megoldása és az életszerűség érdekében. Megfontolandó a vadfarm fogalmának megszüntetése, a nagyvadállomány minőségének javítása érdekében a trófeásvad szakszerűtlen elejtésének újraszabályozása, a földtulajdonosi közösség működésével összefüggő kérdések szabályozása, valamint a vadkár és a vad-gépjármű ütközés felelősségi szabályozása.
A vadászbalesetek megelőzése érdekében szükségesnek tartjuk a vadászvizsgákra történő felkészítő tanfolyamok kötelezővé tételét, a gyakorlati képzés előtérbe helyezését és a vadászvizsgák szigorítását. Ennek érdekében készül el március végére az új tananyag, melyhez Miniszteri Rendeletben szükséges szabályozni a vadászvizsgák tartalmi feltételeit és a vadászvizsgát.

Tisztelt Miniszter Úr!

A teljesség igénye nélkül a fentiekben vázoltuk azokat a legsürgősebb, legszükségesebb és legfontosabb feladatokat, témaköröket, amelyek a következő fél évben, illetőleg folyamatosan megoldásra várnak. Mindehhez kérjük megértő támogatásodat, ugyanakkor az érdekképviseletek részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy közösen olyan szakmai, gazdasági és az 56.000 vadász számára közérzetjavító intézkedéseket hozzunk, mely egyúttal javítja és visszaállítja a magyar vadgazdálkodás és vadászat jó hírnevét.

Budapest, 2011. január 18.
                                   Köszönettel:



                                Dr. Semjén Zsolt
                                         Elnök

No events