Gera Pál
Postacím: 1156. Bp., Nyírpalota utca 60.
Telefon: + 36 30 258 3637
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: http://www.otter.econservation.eu

Dr. Semjén Zsolt
Elnök
Országos Magyar Vadászati Védegylet
1027 – Budapest
Medve u. 34-40

                    Tárgy: kérelem indítvány azonnali visszavonására Tisztelt Elnök Úr!

Magyar állampolgárként fordulok Önhöz nyílt levelemmel. Teszem ezt évtizedekig tartó közvetve és közvetlenül a természetvédelemben eltöltött aktivistaként, aki viszont ma már visszahúzódó szemlélőként figyeli mindazt, ami az élővilág oltalma érdekében történik hazánkban.

Kedvtelve fogadtam, amikor a nemzeti konzultáció keretén belül kikérték az emberek véleményét arról, szerepeljen-e az új alkotmányban az, hogy kötelességünk megőrizni a Kárpát-medence élővilágát, annak sokszínűségét. A visszaérkezett válaszok döntő többsége támogatta ezt, így minden bizonnyal benne lesz az alaptörvényben. Ez valóban előremutató, a körülöttünk élő növény- és állatfajok, valamint azok élőhelyeinek valós megőrzését segítő akarat kinyilvánítása.

Mindezek után a napokban internetes fórumokon nyilvánosságra került az Ön levele, amely ez év január 18-án kelt, és amelyet dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek írt. Olvasva bizony döbbenten szembesültem olyan felvetésekkel, indítványokkal, amelyek messze nincsenek köszönőviszonyban a tervezett új alkotmány fent nevezett tételével, vagyis az élővilág elkötelezett megvédésével. Miközben az emberek válaszaikat fogalmazták, kormánypárti politikusok különféle sajtóorgánumokban rendre az új alkotmány szükségességéről, szelleméről és komolyságáról győzködték a publikumot, Ön madár- és emlősfajok pusztítására (vadászhatóvá tételére) tett írásbeli javaslatot.

Ez tisztelt Elnök Úr mindazoknak az arculcsapása, akik komolyan vették az alkotmányozási folyamatot, akik évtizedeken keresztül annak érdekében dolgoztak, hogy minél többet megőrizzünk hazánk élővilágának sokféleségéből, de annak a közel hatvanezer vadásztársasági vadásznak is semmibe vétele, akik nevében megtette nyilatkozatát. Kizárólag egy szűk önérdekű, üzleti akaratból érvelő elit kiszolgálására fogalmazta meg a levelét és nem azon vadászok szempontjai alapján, akik vadász létükre nem a lövöldözést, a pusztítást tartják a legfontosabbnak. Miről van szó?

Felveti az erdei szalonka tavaszi vadászatára vonatkozó hatályos előírások módosítását, vagyis azt, hogy minél tovább lehessen e kedves hosszúcsőrű madarunkra lövöldözni. Nem véletlen, hogy az Európai Unió illetékes szervei tiltják a tavaszi erdei szalonka vadászatot, ellenben az őszi időszakival, de amit idehaza elegánsan semmibe veszünk. A hazánkban hatályos tavaszi szalonkavadászat időszaka egy nem is olyan régen igen parázs szakmai vita kompromisszumos eredménye. Javaslatával Ön felrúgta ezt, és borítékolni lehet, ezzel újabb értelmetlen vitát generált, szakmai közösségeket “ugrasztott” egymásnak.
Tisztelt Elnök Úr! Ezt követően ezt írja: “Vadászhatóvá kell tenni azokat a fajokat, amelyek létszáma azt lehetővé teszi, ugyanakkor a 79/409. Tanácsi Irányelv II/1. nem tiltja (nyári lúd, kanadai lúd, barátréce, menyét, nyuszt, stb.). Monitoring program keretében fel kell mérni a fenyőrigó, a vadgerle és a fürj állományát, melynek eredményei alapján átértékelhető lenne ezen fajok vadászhatóvá tétele is. A monitoring program keretein belül korlátozott hasznosításra is sor kerülhetne a zöldhatóságokkal történő egyeztetés után.” Eddig az idézet. Tisztelt Elnök Úr!
Mi alapján jelenti ki, hogy a nyári lúd, a kanadai lúd, a barátréce, a menyét, a nyuszt, stb. létszáma lehetővé teszi a vadászhatóságukat? Ki, hol, mikor és milyen szakmai paraméterek alapján vizsgálta ezt? Különben is miért kell vadászhatóvá tenni őket?
A két említett menyétfélére vonatkozóan az elmúlt egy évben több tanulmány, kezdeményezés is született (a többi menyétfélével egyetemben), és azokra egyetlen alkalommal sem válaszolt az Országos Magyar Vadászati Védegylet, de még az Országos Magyar Vadászati Kamara sem holott az indítványokat rendre megkapták. Ezek után, miközben komoly szakmai grémium dolgozott és dolgozik e ragadozó emlőseink minél alaposabb megismerésén bosszantó az Önök eljárása. Kérem, avasson be a titokba, amit oly sokan – igaz nem avatott vadászok – nem tudunk: mi indokolja e menyétfélék pusztíthatóságát? Én csak egyetlen válaszra tudok gondolni: a tudatlanságból táplálkozó félelem tőlük, a megvetésük és az irántuk érzett tehetetlen gyűlölet inspirálja az irthatóságukat (élek a gyanúperrel: esetükben egyértelműen az irtás a valós cél).
A felsorolás végén mit ért azon, hogy stb.? Gondolom azt, hogy vannak még a “pakliban” olyan fajok, amelyeket illendőnek tartana lőhetőnek nyilvánítani, gazdagítva ezzel a vadásztársadalom szórakozási lehetőségét. Valóban csak a vadászok lődühének ilyetén kiszolgálása a célja Elnök Úr! Tisztelettel kérem, nevezze meg azon fajokat, amelyeket az “stb.” takar!
Felveti, hogy monitoring program keretében fel kell mérni a fenyőrigó, a vadgerle és a fürj állományát. Milyen monitoring programra gondol? Az egyszeri természetjáró, a szakmai történéseket figyelemmel kísérő egyetlen választ tud erre az értelmetlen javaslatra megfogalmazni: ez kizárólag üzenet akar lenni, ha e madárfajok valamiféle korlátozások mentén vadászhatókká válnak, az nem mást szolgál majd, mint a mindig mindenre kapható olasz vadászpiac, valamint az engedélyezett vízivad vadászat iránt vágyat érző hazai Nimródjaink kielégíthetetlen lődühének a kiszolgálását. Ismert, hogy évről évre kevesebb külföldi vendégvadász érkezik hazánkba és a vadásztársaságok, szövetségek mindent igyekeznek megtenni annak érdekében, hogy ezt a tendenciát megállítsák. De ilyen áron, Elnök Úr? Csak azért pusztuljanak majd e madaraink, ki tudja hány és hány a jövőben, hogy a vadásztársaságok növelhessék a profitjukat? (És ugye nem felejti el közben, hogy mi szerepel az alkotmány-tervezetben az élővilág megóvására való hivatkozással)?
Mindezek után ezeket olvashatjuk a levelében Elnök Úr: “Ragadozó madarak gyérítése. Több mint két évtizede védelmet élvező ragadozóállomány oly mértékben elszaporodott, hogy az apróvadállomány minimális szintre történő csökkenésében egyik fő okként szerepel, de ugyanakkor a védett énekesmadarak létszámának csökkenésében is jelentős szerepet játszanak (egerészölyv galambászhéja, barna rétihéja, holló). E tekintetben a gyérítésüket illetően javasoljuk az osztrák mintát alkalmazni.” Eddig az idézet. Tisztelt Elnök Úr! Önt vagy nagyon megvezették a vadászszövetség potentátjai, vagy a rendelkezésére álló ilyetén adatokból rossz következtetést von le, vagy – és kérem, ne sértődjön meg – fogalma sincs, miről van szó.
Mi alapján, milyen adatok, adatsorok, információk, mely szakmai műhelyek felmérései, tanulmányai birtokában jelenti ki, hogy a ragadozóállomány olyan mértékben elszaporodott, hogy az apróvadállomány létszámcsökkenésének ez is az oka? Egészen biztos benne, hogy ez is oka az említett létszámcsökkenésnek, vagy csak erről tájékoztatták “szakértők”? Nem gondolja, hogy sokkal összetettebb az élővilágot ért kedvezőtlen hatások és ezek együttesen okozzák a tapasztalható nem kívánt jelenségeket? Miért kell azonnal bűnöst kiáltani, és a pusztulásukat (netalán burkoltan az irtásukat) követelni?
Az énekesmadarakra való hivatkozás, “fedőkabát” a valós szándék leplezésére, talán azt akarja az olvasó tudtára adni, hogy aggódik ezen apró teremtményeinkért. De a lepel rosszul fed, Elnök Úr! Nem arról van-e szó, hogy egyfelől a vadászokban még a mai napig is élő ragadozógyűlölet kielégítése, valamint külföldi vadászok becsalása a cél, akiket újabb sehol másutt nem vadászható kurrens fajokkal akarnak becsábítani, szintén csak a vadászati érdekek elsődlegességét tekintve szem előtt? Az hogy közben pótolhatatlan természeti értékeinket pusztítják (irtják?) majd, ezzel akár visszafordíthatatlan kárt okozva állományaikban, tönkretéve több évtizedes természetvédelmi törekvéseket, egyszerűen – nagyon úgy tűnik – Önöknek nem számít. Végül is tudjuk jól: Pénzisten hatalma óriási.

Tisztelt Elnök Úr!

Ez úton tisztelettel arra kérem Önt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza az említett levelében fentebb citált felvetéseit, javaslatait. Kérem, legyen párbeszéd az eltérő értékrendű szakmai közösségek képviselői között, ne diktátumok szülessenek.

Ugyanis, ha Ön nem vonja vissza az indítványát, és nem segíti hozzá a téma iránt érdeklődő szakmai publikumot a valós párbeszédhez, ha kierőszakolja, hogy csak és kizárólag az Ön által írottak érvényesülhessenek, akkor semmi másra nem lehet gondolni, minthogy elkötelezte magát a vadásztársadalom azon csoportjai mellett, akik kizárólag az anyagi hasznot, egyes állatfajok gyűlöletét és kielégíthetetlen lődühük kielégítését tartják szem előtt.

Ha viszont így van Elnök Úr, kérem, akkor az új alaptörvény élővilág védelemre vonatkozó megfogalmazás legvégét egészítsék ki azzal, hogy: a Kárpát-medencében élő/előforduló állatfajok megóvására vállalt kötelezettség a vadászati érdekekre hivatkozva bármikor felülírható.

Kelt: Budapesten, 2011. április 8-án

A válaszát várva, barátsággal üdvözli:
Gera Pál sk.



No events