Tartalomjegyzék

 

A II. világháború után
1945. február 25-én a Gyöngyösi Nemzeti Bizottság a Mátravasút élére ügyvezető igazgatónak kinevezte Kabdebó Jánost. 1945. április 10-ig a vasutat a szovjet megszálló katonaság használta. Közforgalom nem volt rajta. Miután a szerelők ismét munkába állították a három kismozdonyt, 1945/1946 telén megindult a mátrai vonalakon a. kő-, fűtőanyag, szerszámfa és egyéb áru szállítása, amelyekkel jelentős szerepet játszott a Mátravasút Gyöngyös és a szomszédos települések újjáépítésében, gazdasági életük indításában.
A Gyöngyös és Vidéke hírlap 1947. április 6-i száma várva várt hírt közölt a címoldalán: "A Mátravasút április 16-án megindul. " A forgalom újraindulásáért és további zavartalan működéséért Kabdebó, 1948/1950-ben Lukács Dezső, 1950/1951-ben Vass Ferenc üzemvezető nagyon sokat tett.
A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülésen elfogadtatta a Mátravasút újjáépítésének és fejlesztésének 3 éves tervét. Célul tűzte a mátrai vonalak egyesítését és városi tulajdonba vételét. Azonban e tervnek csak egy részét hagyta jóvá a közlekedésügyi minisztérium. A kisvasút nem lett városi tulajdon. Sőt 1949. február 15-től államosították még az addig városi tulajdonú, Gyöngyös-Mátrafüred közötti vonalat is. Az összes vasút az Egri Erdőgazdasági Nemzeti Vállalat Gyöngyösi Vasútüzeme lett. Vezetőjévé Vass Ferencet nevezték ki. (A Mátravasút név megmaradt.) Ekkor az összes vasútvonal hossza 38,03 km volt.
1950. szeptember l-jén átszervezték a MÁLLERD Verpeléti Erdőgazdaság Gyöngyösi Vasútüzemévé, 1951. január 1-én pedig a MÁLLERD Gyöngyösi Vasútüzemévé. A vasutasok és alkalmazottak rendkívüli erőfeszítéssel az első 3 éves, majd az első 5 éves tervfelajánlásait is túlteljesítették:

Év Személyforgalom/fő
terv tény
1947 45 000 46 227
1943 75 000 88 845
1951 80 000 90 100
, 7952 85 000 92655

Noha a tervutasításos években megindult a Kisvasút általános fejlesztése, nem villamosították, és a gyöngyössolymosi vonalon sem indították meg a személyforgalmat. 1951-ben a pipishegyi Szerszám- és Készülékgyár építkezéséhez - állami beruházással - Mátrafüredtől 3,6 km vasútvonalat fektettek le. (A hirtelen megélénkült teher- és személyforgalmat 1951/1955-ben már Nagy Dénes üzemvezető irányította. Volt olyan nap, amikor 80 beosztott vasutassal 120 vonat közlekedését látta el a 46,1 km-re bővült hálózaton.) 1951-ben a MÁLLERD Gyöngyösi Vasútüzemének dolgozói a 152 %-os összteljesítménnyel "Az ország legjobb gazdasági kisvasút]a" címet szerezték meg.
1953-1955 között a teherforgalmat több vonalon megszüntették, ellenben 1958-1961 között a Gyöngyös városi és a Gyöngyös-sólymos községi tanács közös kezdeményezésére a személyforgalmat a gyöngyössolymosi vonalon is megindították. 1960/1964-ben a meg gőzmozdonyokat dízelmotoros mozdonyokkal váltották fel. 1961. május 28-án Murcsányi László és a városi úttörőelnökség javaslatára a Mátravasútból, az országban másodikként Gyöngyösön megalakult az úttörővasút. Új neve: Mátrai Állami Erdei Vasutak - Mátrai Uttörövasút - Gyöngyös. Tulajdonosa a parádfürdői székhelyű Mátrai Állami Erdőgazdaság.

No events