Az FVM ERDÉSZETI HIVATAL FELÜGYÉLETE ALÁ TARTOZÓ ÁLLAMI ERDEI VASUTAK (keskenynyomközű vasutak) HELYZETE (2002. december)
Az ország legszebb tájain az Állami Erdei Vasutak 195 kilométernyi pályán még ma is menetrend szerint közlekedik.

BEVEZETŐ

A kisvasutak az 1435 mm-es normál nyomtávolságnál kisebb nyomközű vasutak.
Építésük hazánkban az 1870-es években kezdődött. A 19. század utolsó éveiben és a századforduló után több ezer kilométernyi pályát helyeztek üzembe a nagybirtokok, az erdőgazdaságok és a bányavidékek területén. Feladatuk a mezőgazdasági termények, a fa, a kő és az ásványi kincsek fuvarozása volt, de a személyszállításban is egyre fontosabb szerepet töltöttek be. Hálózatuk az első világháború után tovább bővült, a nyersanyaglelőhelyek feltárása, az erdők kitermelése új vonalakat igényelt. Nem csökkent a földbirtokosok és a gazdálkodók beruházási kedve sem, hiszen az Alföld vagy a Dunántúl mezőgazdasági területein sokkal olcsóbb volt keskeny nyomközű pályát fektetni, mint utat építeni.
A második világháborút követő években is népszerűek voltak, utak hiányában sok helyen az egyetlen biztos közlekedési eszközt jelentették. , 1948-ban 2470 km mezei és gazdasági, 2000 km bánya-, 700 km erdei és 150 km iparvasutat vettek nyilvántartásba, ezek nyomtávolsága 500-1000 mm között változott.
Az 1950-es években a pályákat szabványosították, különálló hálózatokat kötöttek össze, új vonalakat építettek, így a korábban elzárt településeket, munkahelyeket is bekapcsolták az ország vérkeringésébe. Az 1960-as években a vasútközpontú szemléletet az úthálózat fejlesztése váltotta fel.
A kisvasutak sorsát az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció pecsételte meg, amelynek szellemében az egyes vonalak tárgyilagos értékelése helyett csaknem a teljes hálózat felszámolása mellett döntöttek.
A megmaradt keskeny nyomközű vasutak legnagyobb részén a teherforgalom 1980-1990 között megszűnt, így turisztikai jelentőségük került előtérbe. Az ország legszebb tájain az Állami Erdei Vasutak 195 kilométernyi pályán még ma is tizenhárom 760 mm és két 600 mm nyomtávolságú vasúttal közlekedik, menetrend szerint.

1./Történeti áttekintés
A magyar erdei vasúthálózat építése a rendelkezésre álló adatok szerint a Kárpát-medencében, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén 125 évvel ezelőtt, az 1870-es évek legelején kezdődött el. Építési hosszuk e területen 1944-ig mintegy 2700 km-re tehető, ebből háromnegyed részük gőzvontatású és a többi lóvontatású vasút volt. Természetesen a századforduló után a lóvontatású erdei vasútvonalak jelentős része felszámolásra vagy átépítésre került. Voltak ezeken kívül úgynevezett görpályák is, amelyek a gravitáció alapján üzemeltek. Fentieken kívül ideiglenes, áthelyezhető úgynevezett repülővágányok is épültek a fakitermelési helyek változásainak függvényében.
Hazánk jelenlegi területén az erdei vasútvonalak építése ismereteink szerint 1875-ben indult meg. 1882.július 16-án adták át a Debrecen-Nyírmártonfalva közötti 21,5 kilométeres szakaszon közlekedő Zsuzsi vonatot. A Pálháza ÁEV építése 1888-ban valósult meg. A jelentős erdei vasútépítések korszaka az első 50 évre tehető és 1925-ben 605 km építési hosszal lezárult. Adataink szerint hazánkban megépült erdei vasútvonalak hossza 1955-ig összesen 680 km-t tett ki, ebből hegyvidéken 55 %, dombvidéken 35 % és síkvidéken 10 % került kivitelezésre. 1955 után napjainkig már csak közel 80 km hosszú erdei vasútépítés valósult meg. Elsősorban a közjóléti személyszállítás igényének térhódítása révén az utóbbi 5 évben közel 100 km hosszon, 23,6 kg/fm sín-felépítménnyel pálya-megerősítésekre, valamint a gördülőpark korszerűsítésekre is sor került. A feltáró úthálózat kiépítésével egyidejűleg (és ezek ellenére is) lényegesen több erdei vasútvonal szűnt meg (Bakony, Börzsöny, Mátra stb.), mint amennyi épült.
Személy és teherforgalmat 300 km-nél kevesebb erdei vasútvonal bonyolított le a 2002. év végén.

Az erdei vasutak ismertetése
Csömödéri Állami Erdei Vasút - ZALAERDŐ Rt
Lenti-Csömödér-Kistolmács szakaszon menetrendszerinti, elsősorban turistaforgalmat bonyolít le, 32 km hosszban.
A Közép-Zalai- és az Egerszeg-Letenyei-dombság déli, összefüggő erdővel borított tájait szeli át, országos hírű bükkösök között. Jelentős műtárgya a Kerka- patak hídja (79m).
Kistolmács határában strandolásra és horgászásra alkalmas rekreációs tó, Lentiben termálfürdő és uszoda áll rendelkezésre.

Almamelléki Állami Erdei Vasút - MEFA Rt.
Almamellék-Lukafa-Sásrét vonalon, 8 km hosszban.
600 mm-es nyomtávú vasút.
Erdészeti- és vasúttörténeti kiállítás, tanösvény az ősbükkösben, erdei iskola.

Mesztegnyői Állami Erdei Vasút - SEFAG Rt.
A pálya Belső-Somogyban, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzeten vezet keresztül, 9 km hosszban.
Az erdők állománya füz- és égerlápoktól a gyertyános tölgyeseken át a száraz homoki tölgyesekig változik. Útközben a Búsvári- és a Hajmás- lapi-halastavakat (védett madárvilággal) érinti. Romantikus kirándulóhely.

Királyréti Állami Erdei Vasút - IPOLYERDŐ Rt.
Kismaros - Királyrét szakaszon 11 km hosszban, elsősorban turisztikai, kisrészt hivatásos forgalommal, a Morgó (ill. Török) patak völgyében, részben üdülők és rétek, részben erdők között kapaszkodik fel Királyrétre, ahonnan a gyalogos túrák indulnak, a Csóványos, a Nagy-Hideg-hegy és a Magas-Tax irányába.

Kemencei Erdei Múzeumvasút - a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület működtetésében.
A Börzsönyben Kemence - Godóvár-Strand vonalon működik, 2 km hosszban. További fejlesztés alatt áll.
600 mm nyomtávú és úgynevezett görvasút. (Lefelé gravitációs erővel közlekedhet) Jelenlegi hossza 2 km.
Ligetek és üdülők közt éri el a hidegvizű strandfürdőnél a jelenlegi végállomását. Kemence - Múzeum állomás területén és a mozdonyszínben kisvasúti járműbemutatót, a kovácsműhelyben erdészeti- és vasúttörténeti kiállítást hoztak létre.

Nagybörzsönyi Erdei Vasút - Nagybörzsöny Község Önkormányzata
A Nagybörzsöny-Nagyírtás vonalon működik, 7 km hosszban. 2002. őszétől eredményes felújítás után közlekedik, jelenleg csak üres menetrendi mezővel. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 10990 törzsszám alatt műemléki védettség alá vonta. A kisvasút a Tolmácshegyi csúcsfordítós pályarendszeren kapaszkodik fel a Nagyírtás vízválasztójához - a Duna-Ipoly Nemzeti Park erdőrengetegében a Szt. Orbán fogadóig.

Szilvásváradi Állami Erdei Vasút - EGERERDŐ Rt.
Szilvásvárad - Szalajka-Fátyolvízesés vonalon közlekedik, 5 km hosszban.
A Bükki Nemzeti Parkban, a Nyugat-Bükk leglátogatottabb üdülőhelyén a Szalajka-völgyben közlekedik az ország egyik legnépszerűbb erdei vasútja. Kiinduló pontjánál Erdészeti Múzeum, a végállomáson a Szalajka-patak mésztufa-gátjain lépcsőzetesen lezúduló Fátyol-vízesés, Szabadtéri Erdei Múzeum fogadja a látogatót. Közelben van az istállóskői ősember barlang és az újonnan épült kilátótorony.
Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút - EGERERDŐ Rt.
Felsőtárkány-Stimeczház között, 5 km hosszban. A Bükki Nemzeti Park védett területén tájképi és természetvédelmi szépségekben gazdag útvonalon. Kiemelkedő vonzerő a Sziklaforrás és a kis tó. A végállomástól a Bükk érintetlen területére, az Őserdőbe, majd innen a Bükk-fennsíkra juthatunk fel. Mátravasút l., Állami Erdei Vasút EGERERDŐ Rt.
Gyöngyös-Mátrafüred között, 7 km hosszban, részben hivatásos forgalmat is lebonyolító turistajárat.
A Mátrába induló turistaforgalom egyik kiindulópontja, kiemelkedő látogatottságú kisvasúti vonal, jó rálátással a Mátra kiemelkedő tömbjére.
Mátravasút 2., Állami Erdei Vasút - EGERERDŐ Rt.
Gyöngyös-Lajosháza útvonalon, 11 km hosszban. A vasút érdekes műtárgya a ferde híd (33 m), amely Gyöngyössolymoson, a Nagypatak felett ível át. A Mátra tölgyeseiben végződő Lajosházától turistautak indulnak Mátraházára, Galyatetőre, Mátrafüredre.

Lillafüred 1. Állami Erdei Vasút-ÉSZAKERDŐ Rt.
Miskolc-Garadna vonalon, 14 km hosszban.
Rövid városszegélyi szakasz után erdők között érünk Lillafüredre, előtte és utána egy-egy 100 m-nél hosszabb alagúttal. Egyedülálló műszaki megoldás az alsóhámori Mély-völgy áthidalását biztosító 3 nyílású, 64 m hosszú, 23 m híd-nyílásmagasságú, Gerber-szerkezetű híd, a Hámori -tó melletti ferde ívhíd. Turisztikai nevezetességek a Hámori-tó, a lillafüredi Palotaszálló, az Anna mésztufabarlang, a Szent-István cseppkőbarlang, a Szinva vízesése, a Hermann Ottó Múzeum, a Kohászati Múzeum, Garadnánál az újmassai őskohó, az erdészeti gyűjtemény.
Lillafüredi 2. Állami Erdei Vasút - ÉSZAKERDŐ Rt.
Miskolc - Taksalápa vonalon, 20 km hosszban.
A Magas-Bükk ÉK-i szegélyén változatos erdőterületen vezet keresztül, legkedveltebb kirándulóhelye az Andó-kút.
A forrás előtti tótól az erdei tanösvény Mahócára vezet.
A Pálházai Állami Erdei Vasút - ÉSZAKERDŐ Rt.
A Pálháza-Kőkapu-Rostalló vonalon, 10 km hosszban. A Pálházától a Kemence-patak völgyében sűrű erdők között egy alagúton érkezik meg a Kisvasút az üdülővé átalakított Kőkapui vadászkastélyhoz, alatta a völgyzárógáttal létrehozott csónakázó tó.
Gemenci Állami Erdei Vasút - GEMENC Rt.
Pörböly - Gemenci-delta - Dunapart - Bárány fok viszonylatában, 31 km hosszban.
Vonala végig erdőben vezetve a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájvédelmi Körzetét szeli át. Középtájon a Malomtelelő-tónál erdei tanösvényt alakítottak ki. Szerencsés esetben megfigyelhető a híres vadállomány és láthatóak a védett vízimadarak.

Kaszói Állami Erdei Vasút - KASZÓ Rt.
Szenta-Kaszó között, 8 km hosszban.
Kaszót végig lapos, réti erdőkön keresztülhaladva közelíti meg, a szigorúan védett Baláta-tó határterületét érintve. Kaszó üdülőtelep vendégházakkal és -szobákkal, étteremmel, sportcsarnokkal, teniszpályával, szoláriummal, szaunával.
Zsuzsi Erdei Kisvasút Kht- Debrecen
Debrecen Hármas-hegyalja között közlekedik, 17 km hosszban. A vasútvonal legnagyobb értékét a változatos erdőspusztai táj (erdőssztyepp) szépsége jelenti. Csereerdő állomásnál található az Ördögárok, amely a Magyarországon áthúzódó római erődítményrendszer egyik eleme. A későbbiekben keresztezett Panoráma út a fancsikai templomromhoz, az erdőspusztai tájházhoz és a Vekeri-tóhoz juttat el.
Összegzés:
A felsorolt 15 erdei vasútvonalon történik - elsősorban turisztikai jellegű - személyszállítás, 195 km vonalhosszban. Ebből 13 vonal szerepel a MÁV menetrend-könyvben (+ 1 üres mező), 174 km vonalhosszban.
Állandó jellegű teherszállítást csak a ZALAERDŐ Csömödéri Vasútüzemi Igazgatósága végez, 118 km hosszban, időszakos kihasználással.
Időszakos teherszállításra képes a Gemenci és a Mesztegnyői üzem is. Az Állami Erdei Vasutak jelenleg turistaforgalomra, személyszállításra rendelkeztek be.

Az Állami Erdei Vasutak műszaki állaga
1. Az alépítmény
A 80 %-ban hegy- és dombvidéki vasútvonalak a környezet domborzati viszonyaihoz igazodnak. Az ívek szűkebbek, a víztelenítés néhol kényszermegoldásokat alkalmaz, az alap nem mindig zúzottkő. 2. A felépítmény
Telített és telítetlen talpfákat illetve vegyesen is vasbetonaljakat alkalmaznak. A sín-rendszer - 7,0 - 34,4 kg/fm -, sokszor egy pályán belül is változó. Műszaki állapotuk változó. 3. A gördülőállomány

3.1. Dízel járművek
32 db C-50 dízelmozdony. 2002. év közepén ünnepelték a sorozat kibocsátásának 50. évfordulóját.
20 db MK-48 dízelmozdony. Ezek 40 évesek.
6 db gőzmozdony. Frissen felújítva, nosztalgiavonatként közlekednek.
3.2. Vontatott kocsik.
125 db rendkívül vegyes állagú személykocsi.
190 db teherkocsi, javarészt használaton kívül, vagy csak esetenkénti használatban.

Az utasforgalom
A jelenlegi utaslétszám 800.000 fő/év. Az utóbbi 5 évben évente 2-6 % növekedés történt.
A hivatásos utasforgalom a teljes utaslétszám 10 %-a. Az utaslétszám összetételének 75 % iskolás (általános és középiskolás) diák, sok nagycsoportos óvodás. A Mátravasút, Lillafüredi Vasút és a Királyréti Vasút kivételével az Állami Erdei Vasutak csak a nyári félévben üzemelnek.
A gazdasági helyzet, támogatottság.
A vasúti áruszállítást, az erdei vasutak jelenlegi szempontjait figyelembe-véve, a faanyagszállítást - ha van, akkor is csak mérsékelt nyereséggel lehet tervezni, mivel a közúti ill. saját-használatú úton történő faanyagszállítással ellentétben elszámolási rendszerünkben a vasúti áruszállítás költségeit a felépítmény (talpfa, sín) amortizációja is megterheli. A személyszállítás - Európa szerte - veszteséges, mindenképpen állami támogatással bonyolítható zökkenőmentesen.
Az Állami Erdei Vasutak személyszállítási eredményességét hátrányosan befolyásoló tényezők:
- A MÁV vonalak felszámolásával megszűnt a közvetlen elérhetőségük, csak részben van átszállási lehetőség.
- Közvetlen környezetük infrastrukturális hiányosságai
- Elavult gördülőanyag, részben nem megfelelő állapotú felépítmény
- A kezdeményezett utas-összetétel díjfizetési engedményei
- Az erdei vasutakat üzemeltető erdőgazdasági részvénytársaságok kedvezőtlenebb anyagi helyzete a pangó európai fapiac miatt.
Az Állami Erdei Vasutak személyszállítási tevékenységének mennyiségi és minőségi emelését serkentő tényezők:
Az erdő többcélú hasznosításának egyik lehetősége az erdei vasúti turizmus felkarolása
védelmi céllal: a természetvédelmi területek, nemzeti parkok felkeresése az erdei ökológia minél kevesebb megbontásával.
Kiegészítő létesítményekkel az ökoszisztémák bolygatásának csökkentése (erdei tanösvények, játszóparkok, pihenőhelyek) létesítése
rekreációs, üdülési, tanítási céllal: kevésbé mozgékony és sérülékenyebb közösségek rekreációja, látványos üdültetése, szórakoztatása
Az ifjúság természetszeretetének kibontakoztatása
Az egészséges életre való nevelés alappilléreinek lerakása
Minden korosztály egészséges és minőségi felüdülésének a biztosítása
Az Állami Erdei Vasutak személyszállítási tevékenységének lebonyolításához szükséges feltételek:
- Az üzemeltető erdőgazdálkodó részvénytársaságok hozzáállásának, segítésének serkentése
- Az erdei vasutak működtetéséhez nyújtandó állami támogatások biztosítása
- Az erdei vasutak beruházási igényeinek kielégítése, az elavult járműpark javítása, illetve hagyományőrző cseréje.

Az Állami Erdei Vasutak támogatása az FVM Erdészeti Hivatal révén:
1.) Az agrártámogatások rendszerében az erdei vasutak működtetésének támogatása a minden évben kiírt pályázat alapján történik, melynek lényege, hogy az erdei vasutat üzemeltetők veszteségeinek kompenzálását közelíthessük. 1995-2002-ig megjelentek a pályázatok.
2001-ben és 2002-ben 110-110 millió forint működtetési támogatást osztottunk szét pályázatok alapján 14 erdei vasutat üzemeltető gazdálkodónak. Az elbírálás alapja a személyszállítás árbevételeinek és költségeinek alakulása költségkalkulációval alátámasztva, a döntéshozatal figyelembe veszi a műszaki és szolgáltatási paramétereket.

A 2002-es pályázati igény 192 millió forint volt.
Az Erdészeti Hivatal 2003-ra 170 millió forintot kért az erdei vasutak működtetésének támogatására, megjegyezve, hogy a zalai „Csömödéri Vasút" 9 km-el bővült és 7 km hosszban ismét működik a „Nagybörzsönyi Vasút".
2.) Az agrártámogatások rendszerében
Az erdei vasutak beruházási munkáit „a jóléti és parkerdők fenntartási munkáihoz igényelhető támogatási" keretből finanszírozzuk.
a beruházási támogatásra a gazdálkodó nyújt be pályázatot az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes Igazgatóságához.
Az elavult vonópark felújítási koncepcióját a 2001. évben kezdtük meg. A Ganz Vagon Kft-nél rendeltük meg egy XXI.sz. igényeit kielégítő keskeny-nyomközű motorkocsi jellegtervének és bázisköltségeinek kimunkálását. A jellegterv kitűnően elkészült, az árajánlat:
egy motorkocsi mintegy 200 millió forint. A jelenlegi elképzelés alapján az 50 éves C-50 dízelmozdonyokat hidrodinamikus hajtóművekkel látnánk el (~5 millió Ft/mozdony) és az MK-48 dízelmozdonyokat korszerűsítve felújítanánk (~20 millió Ft/mozdony). Az Állami Erdei Vasutak tagja a Menetkedvezményi Egyezségnek.
2002-ben az Állami Erdei Vasutak menetrendje felkerült az FVM honlapjára, majd a 3. negyedévben egyszerűsített formában jegyeztettük menetrendünket az ELVIRA országos menetrendi programban.

Budapest, 2002. december

Összeállította:
Dr. Szabó Tibor, az FVM Erdészet Hivatal Állami Erdei Vasutak szakhatósági felügyelője

<<Vissza