1925. február 10-én született Miskolcon, polgári családból. Édesapja vitéz Fejes (Fejfarek) József erdőmérnök, édesanyja Laczy Ilona. Elemi iskolába Mocsolyástelepen, Diósgyőrben, talán Miskolcon jár, aszerint, hogy édesapját az erdészek vándorélete éppen hová szólítja. A gimnáziumot Miskolcon kezdi a Fráter György Katolikus Gimnáziumban, 1935-ben, de a gödöllői Premontrei Rend Gimnáziumban érettségizik 1943-ban. A gimnázium befejezése után, az apai élethivatást követve Sopronba, a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Erdőmérnöki Karára iratkozik be.
Sopronban jobb és gyengébb érdemjegyeket egyaránt szerez, és a korabeli diákéletnek haszonélvezője, nem kevésbé mestere.

Édesapja nyomdokain 1944-ben Győrben vitézzé avatják.
Valamikor 1944. őszén, már a Sopront ért amerikai bombatámadások után, a nyugatra menekülő leventékkel Németországba megy. Itt rövid ideig a pokingi menekülttáborban él, majd egy bajor parasztcsaládnál béresként alkalmazzák. Tíz hónapig tartózkodik Bajorországban, azután hazajön. A főiskolát 1946-ban folytatja, és 1949-ben fejezi be okleveles erdőmérnökként.
A soproni évek befejeztével azonnal erdőrendező lesz. Az FM 1. sz. Erdőrendezőségétől nyolc hónap után (politikai okból?) áthelyezik Szegedre, a 9. sz. Erdőrendezőséghez. Szegedre, Szabó Mátyás kezei alatt tevékenykedik, majd „komor” Tóth Miklóssal dolgozik együtt. 1953-ban az Állami Erdőrendezési Intézet 10. sz. kirendeltségére, Miskolcra kerül. Csak 1955-ben sikerül Budapestre visszatérnie, (akkor Csabán István az 1. sz. kirendeltség vezetője).
Az 1956-ban napvilágot látott politikai káderlapjában egyrészt ez, másrészt a németországi „kaland” és az ideológiai nevelhetetlenség szerepel hibájaként..
1957-től szakszervezeti tag. Ez azért érdekes, mert addig az ötvenes évek hathatós rábeszélő gyakorlata ellenére sem hajlandó belépni sehová. 1957-ben azonban kiköti: ha a több gyerekkel évek óta albérletben élő kollégájának lakást tudnak szerezni, akkor belép. És mit ad Isten, (vagy inkább a politikai érdek), a kolléga rövidesen megkapja a lakást, ő pedig természetesen állja a szavát és belép.
1959. júliusában veszi nőül a paksi illetőségű, Pesthy Klárát.1961-ben születik lányuk, Klára, (ma kétgyermekes családanyaként erdőmérnök-tanár Ásotthalmon), 1964-ben pedig fiúk, József, (ő is erdőmérnök-tanári diplomával rendelkezik, jelenleg Gödöllőn általános iskolában tanít; szintén két gyermeke van).
Házasságkötését követően rövid ideig még a Lengyel Andor vezette 1. sz. Budapesti Erdőrendezési Kirendeltségen dolgozik, mint üzemtervező, de amikor Király László 1964-ben hívja, azonnal az erdőrendezés fejlesztésének szolgálatába áll. Így 1968-ban a Doklea István vezette Állami Erdőrendezőségek Műszaki Irodájának dolgozója lesz.
Az Állami Erdőrendezőségek Műszaki Irodája ezekben az években a számítástechnika hazai elterjesztésének egyik úttörője, s ebben Fejes József - az elméleti megoldások kifejlesztésében mutatott tagadhatatlan érdemei mellett - a gyakorlati alkalmazás legkitűnőbb szakemberének bizonyul. Erdész szakmánk büszke lehet rá, mint aki az erdőrendezés számítástechnikai alapjainak megteremtésénél bábáskodott. Ehhez negyven egynéhány évesen programozó-matematikai bizonyítványt szerez a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ezenkívül az angol külföldi szakmai folyóiratokat fordítja, másrészt a mindennapi számítástechnikai munkában kamatoztatja nyelvtudását.
Az Országos Erdőállomány Adattár létrehozásánál múlhatatlan érdemeket szerez. Az éves erdőállomány-aktualizálások alapjaiban azóta sem változott módszerének kidolgozása, különösen pedig gyakorlati bevezetése a nevéhez fűződik. Rendkívüli munkabírású, rendkívül gyors, emellett kellően pontos ember, és sohasem fél az új módszerek bevezetésétől.
1979-ben (a Csontos Gyula vezette MÉM Erdőrendezési Szolgálat megalakulásakor) a Számítástechnikai Osztály vezetőjévé nevezik ki. Ezt a posztot tölti be 1985. évi nyugdíjazásáig. 1996. áprilisában megbetegszik. Életében nem sokat volt beteg, a munkából talán sohasem hiányzott, nyugdíjazása óta is egyetlen egyszer vette le lábáról valami baj, de ez most más. Még szeretné meglátni harmadik unokáját, még szeretné megérni a 2000. esztendőt, de a sors nem kegyes hozzá. 1996. szeptember 30-án hal meg a Szt. János Kórházban.

Összeállította : Fejes László

No events