ImageGosztony Géza a somogy-megyei Szentgáloskéren született 1908. március 9-én. Gazdatiszt édesapját három éves korában veszítette el, de kiváló tehetségének köszönhetően a gazdatiszti árvák ösztöndíjával tanulmányait sikeresen elvégezte. A Keszthelyi Akadémián szerzet diplomás mezőgazda, majd erdőgazda oklevelet. A gazdasági válság következtében eleinte csak fizikai munkásként tudott elhelyezkedni, majd 1933. január elsejétől lett az Eszterházy Hitbizománynál gazdatiszt és vadászmester.

Az erdők államosításakor – 1946. október elsején – államerdészeti szolgálatba lépett, és ezen a területen tevékenykedett 1969-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Tagja volt annak az „aranycsapatnak”, amely a háború után lerakta a magyar vadgazdálkodás és erdészet alapjait. Dolgozott a Földművelésügyi Minisztériumban és a MÁLERD-ben is. Vadgazdálkodási vezetője volt a budapesti, a gödöllői, majd leghosszabb ideig a somogyi erdőgazdaságnak. Innét vonult nyugdíjba 1969. december 31-vel. 1988. március 19-én hunyt el Kaposváron, hamvai a Keleti temetőben lévő családi sírboltban nyugszanak.

Baráti szálak fűzték a vadászat fanatikusaihoz, többek között Kittenberger Kálmánhoz és Studinka Lászlóhoz. Az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás vadászfegyver-bemutató szakbizottságának elnöke és a főbizottságnak tagja volt. Páratlan vadászfegyver gyűjteménye volt, mely megtöltötte a kaposvári családi ház összes helyiségét, beleértve a fürdőszobát és az udvari kis épületet is.
Háromszor kapta meg az Erdészet Kiváló Dolgozója kitüntetést, elnyerte Csehszlovákia legmagasabb vadászati kitüntetését, és 1960-ban Firenze város aranyérmét. 1981-ben életművéért megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát.
Napjainkban méltatlanul kevesen ismerik tevékenységét. Ennek két oka van: az egyik a végtelen szerény, visszahúzódó egyénisége, a másik pedig, hogy nagyon keveset publikált.


No events