2013. november - A 21. században a cégek már igen sokat adnak megbecsülésükre, megítélésükre.

Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon milyen lehet az átlagemberek véleménye az erdészekről. Ezt a kérdést nincs nagyon értelme szervezetek szintjén vizsgálni, hiszen ha szóba kerül, a társadalom általában nem cégekről, hanem az „erdészről" és az erdészszakmáról beszél.
Az erdészeti kutatások során eddig hazai viszonylatban nem vizsgálta senki az erdészszakma es az erdészemberek társadalmi megítélését, ezért egy felmérést készítettem ezek megismerésére. Kutatási módszerként a marketingkutatásokból ismert primer és szekunder kutatásokat végeztem el. Első lépésben személyes elbeszélgetések révén kívántam információkhoz jutni, hogy megtudjam, mit és főleg milyen formában lehet kérdezni a laikus emberektől a témában. Két fókuszcsoportos és három melyinterjús vizsgálatot végeztünk el segítőimmel, a későbbi kérdőíves megkérdezés előkészítésének céljából. A megelőző vizsgálatok során napvilágot láttak azok az általános demográfiai paraméterek, amelyek befolyással lehetnek az adott témára. Továbbá kiderült, hogy az általános demográfiai (lakóhely, korosztály, iskolázottság stb.) v iszonyok mellett a szakmai hovatartozás az, ami fontos lehet az erdészek es szakmájuk megítélése szempontjából. Vizsgálatom során úgy akartam megismerni szakmánk megítélését, hogy a megkérdezetteknek ne derüljön ki. hogy az direkt az erdészekre vonatkozik. Ezzel az érzelmi befolyásoktól valamelyest mentesülnek az eredmények. Mondhatnánk azonban, hogy a döntéseink meghozatalakor jelentősen befolyásolnak minket az érzéseink, ezért nem szabad azokat ügyeimen kívül hagyni. Így a megkérdezések második felében már rávezettem a válaszadókat a témára, az erdőre, az erdész-szakmára. A vizsgálatok tapasztalatai alapján kérdőívet készítettem, amit két módon (online és papíron) töltettem ki. Összesen S20 felhasználható kérdőívet sikerült kitöltetnem az ország különböző térségeiben. Ezeket feldolgoztam és az eredményeket statisztikailag kielemeztem (leíró statisztikák. Khii vizsgálat. Cramer mutató stb.).
Az  eredmények összefoglalásaként elmondható, hogy más szakmákkal összehasonlítva az erdészszakma meg ítélése jónak mondható. Jobbnak, mint ahogyan azt az erdészek magukról gondolják. A társadalom úgy véli, hogy erdészszakmánkban dolgozók jól felkészültek, magas fizetést érdemelnének és megbecsültek. A szakma fontossága viszont a válaszadók szerint csak közepesnek mondható, amin a megfelelő kommunikációs stratégia változtathat.
Az erdészekre vonatkozó kérdések válaszai alapján látható, hogy az ágazatban dolgozók megítélése jó, kivéve az erdészeti szakmunkásokat, akiknek a megítélése közepes. Az adatok értékelése alapján elmondható, hogy az erdészeti szakemberek megítélése statisztikailag független a demográfiai viszonyoktól. Ugyanakkor a szakmai hovatartozás érezhetően befolyásolja az eredmények alakulását, még ha az statisztikailag nem is kimutatható. Az erdészek társadalmi megítélése során a legrosszabb eredmények a természetvédelmi ágazatban dolgozóktól érkeztek. Az ő kommunikációs és érdekérvényesítő stratégiáik köztudottan sokkal jobbak, mint az erdészeké.
Az emberek saját bevallásuk szerint nem ismerik sem az erdőket, sem az erdészeket és munkájukat. Ennek pozitív változtatása tovább javíthat a szakma elismertségen. Az általam végzett kutatásból az is kiderül, hogy megfelelő marketingstratégiával és kommunikációval orvosolni lehetne ezt a problémát. Az egyik leghatékonyabb megoldást az oktatás és nevelés jelentheti. A jelenlegi jó megítélés igen bizonytalan lábakon áll. Ezért fontos, hogy minden szakmánkban dolgozó saját szakmai és emberi magatartásával építse az ágazat imázsát. Folcz Ádám doktorandusz, NymE EMK EMEVI
 
 

No events