b_150_150_16777215_00_images_stories_erti_fuz_kiserlet_telepites.jpg
2014. augusztus 13. - Szakmai konzultáció zajlott az „Alföldi Erdészeti Kutatások Aktuális Témaköreiről” a Farkasszigetben

A konferenciára az EMT ( Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Erdészeti szakosztálya idei Bihari tanulmányútjának bevezető rendezvényeként, az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásának és az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának (DAB) közös rendezvényeként a került sor Püspökladányban.
A konferencián a tanulmányút résztvevőit a püspökladányi kutatók öt idei témafeladatukkal kapcsolatosan tájékoztatták.
Rásó János és munkatársai által készített témaismertető tanulmány a „Nemesnyár- és fehér fűz dugványok fejlődése öntözött ültetvényben” a NAIK két kutatóműhelyének ( ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásának és az Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztályának) mezőgazdasági szennyvíz elhelyezésével kapcsolatos közös munkájának eredményeit ismertette.
A közös kutatási projekt keretében energetikai céllal telepített nyár és fűz állomány gyökérfejlődését, talajállapotát vizsgálták meg a kutatók.

b_150_150_16777215_00_images_stories_erti_fuz_csemete_gyokerzete.jpg

A vizsgálatok rámutatnak arra, hogy a növények egészségi állapotára, biomassza produktumára nem csak a kijuttatott víz mennyisége, de a kijuttatási intenzitásnak is nagy szerepe lehet. A gyökérfeltárások alapján jól látható, hogy a gyakori kis vízadagú öntözés előnyösen befolyásolja a felszín közeli gyökérfejlődést, de nem mozdítja elő a mélységi gyökérzet kialakítását. A témával kapcsolatban bővebb információt Rásó Jánostól a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. elektronikus címen lehet kérni.
Kamandiné Végh Ágnes „Mezőgazdasági eredetű szennyvizek öntözéses hasznosítása fás szárú energiaültetvényekben” című konzultációs anyagában a fent megnevezett két kutatóhely, több éves (2009-ben indított) együttműködési kutatásának továbbfejlesztéseként  két idei szarvasi víz- és tápanyag utánpótlási kísérlettel ismerkedhettünk meg.

b_150_150_16777215_00_images_stories_erti_ontozorendszer_telepitese.jpg

A kísérletekben szereplő „NAPERTI” fehér fűz klón, a magán erdőgazdálkodókkal folyó együttműködés eredményeként (Napkori Erdőbirtokossági Zrt néven) a klón már fajtajelölt. A kísérletekben a fűzeket különböző hálózatokban, több ismétlésben telepítettük el, kezelésenként eltérő víz és tápanyagpótlást alkalmaztunk. A referátumról részletesen Kommandiné Végh Ágnestól a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. elektronikus címen lehet érdeklődni.
Dr. Keserű Zsolt „Agrárerdészeti termesztési rendszerek” címen röviden összefoglalta ennek, a hazánkban még kevésbé elterjedt termesztési iránynak a részleteit, rögzítette az alapfogalmakat.

b_150_150_16777215_00_images_stories_erti_diocsemete_buzafold.jpg
Napjainkban világszerte alkalmazott agroforestry-rendszerek, amelyeket az Európai Unióban is alkalmaznak:
silvoarable – erdő-szántó rendszer
silvopasture – erdő-legelő rendszer
forest farming – erdészeti gazdálkodás
riparian buffer strips – part menti védősávok
improved fallow – javított ugar
multipurpose forest tree production – többcélú erdészeti rendszer
forest garden – kertészeti erdőművelés kategóriákra bonthatók

E rendszer osztályai között nem mindig húzható éles határvonal, hiszen a magán-földtulajdonosok szakmai és gazdasági érdekei saját földterületük nyereséges művelése érdekében sokféle kombinációjú termesztési technológiát eredményezhetnek. A témával kapcsolatosan bővebb információ dr. Keserű Zsolttól a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. elektronikus levélben kérhető.

Rásó János rövid áttekintést adott „Szelektált szaporítóanyag felhasználásának jelentősége az akáctermesztésben” címmel a kutatógárda által végzett munkáról. Az ismertetett kutatás a Püspökladányban létesített akác szelekciós állomány magpopulációjából létesített kísérletek növekedési adatait értékeli.
Az adatok jól mutatják, hogy milyen jelentősége lehet a magforrás genetikai adottságainak az állomány mennyiségi és minőségi növekedésére is. A munkával kapcsolatos bővebb információt Rásó Jánostól a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. elektronikus címen lehet kérni.

b_150_150_16777215_00_images_stories_erti_akac_viragzasbiologiai_mintahelyek.jpg
Csiha Imre „Szelekciós célú akác virágzásbiológiai vizsgálatok tapasztalatai” címen a két éve folyó akác virágzásbiológiai kutatás eredményeiről adott rövid áttekintést. A munka első évében egy szelektált fákból álló Debrecen közeli akácállomány virágzási periódusát kísérték figyelemmel, majd idén gyakorlati erdőgazdákat bevonva kiterjesztették vizsgálataikat a jelentősebb alföldi akáctermesztő területekre. A vizsgálatok elsősorban az akác méhészeti felhasználása szempontjából lehetnek érdekesek, mert a későn és hosszan virágzó egyedek szelekciójával jelentősen növelhető lenne az akácméztermelés mennyisége. A vizsgálatok adatai valószínűleg a későbbiek folyamán bekapcsolhatók lesznek a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokba is, mert a virágzási idő, intenzitás és hossz változása jelezheti a növények reakcióját a meteorológiai hatásokra. A témával kapcsolatosan bővebb felvilágosítás Csiha Imrétől a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. elektronikus címen szerezhető be. Csiha Imre

 Fotókat a konferencia összefoglalókból emelték ki.

No events