Sopron és környéke rovartani tekintetben hazánk legérdekesebb és leggazdagabb vidékeinek egyike.

Ez a vidék nemcsak az ország, hanem a magyar rovarfaunának is egyik határállomása, mert számos olyan rovar fordul itt elő, amely hazánk faunáját jellemzi, de Soprontól nyugatra már nem található, viszont sok az
olyan faj is, amely már Németország s az Alpok rovarvilágához tartozik s amelyet Magyarország más vidékén eddig még nem észleltek.
Sopron gazdag rovarvilága a környék földtani felépítésének, illetve változatos növényvilágának köszönheti létét. Elősegítette a rovarfauna kialakulását még az a körülmény is, hogy a vidék részint hegyes, részint sík és a terep tagoltságának megfelelően erdők, mezők, szőlők, gyümölcsösök váltogatják egymást.
Sopron vidékének geológiai felépítését röviden a következőkben foglalhatjuk össze. A Sopron és Brennberg közti ú. n. Soproni hegységet kristályos palák, nevezetesen muszkovit- és muszkovit-biotitgnájsz, fillites csillámpala és kevés fehér kvarcit és leukofillit építik fel. Kis kristályospalarögök azonban Soprontól délre és keletre (pl. Harkai-csúcs, a fertői Halászcsárda melletti rög) is kibukkannak.
Sopron vidékének többi, túlnyomó részét azonban fiatal harmadkorú üledékek fedik. Ezek közt legidősebbek a Brennbergtől nyugatra fekvő terület helvétkorú, homokos, kavicsos, édesvízi üledékei (a „ligeterdői kavics“ és a „blokk-kavics“), legalul a brennbergi szénteleppel. A korban következő tortonient viszont tengeri üledékek képviselik, főleg zöldes agyagos-márgás, alul homokos üledékek alakjában Sopron városi területének altalajában. Szintén tortonienkorú tengeri üledékek a kövületdús ú. n. „lajta“-mészkövek, amelyek főleg Fertőrákos vidékén (püspöki kőfejtők) és a Szárhalmi-erdőben, de kisebb foltokban pl. a Kurucdombon is megjelennek. Soprontól északra és keletre elterjedtek továbbá a félsósvízi szarmatakorú (delta-) kavicsok, homokok és az ugyancsak szaramatakorú, legtöbbnyire likacsos mészkövek. Nagy területeket borít Soprontól északra és keletre a pannonkorú, sokszor kavicsos homok, amely a kőhidai
medence fő vízvezető rétege és az ugyanilyenkorú agyag (soproni téglagyárak). Végül a várostól északnyugatra és délre főleg az Őkva mentén mindössze 1–2 m-es réteg alakjában nagy területeket fed be a diluviális folyókavics és gyakran rajta nyugvó barnás diluviális vályog és alárendelten lösz.
Sopron növény- és állatvilága a táj geológiai kialakulásának megfelelően nagyon változatos. Általában a vidék flórája 315és faunája két, egymástól lényegesen eltérő részre oszlik. Ennek a magyarázata az, hogy Sopron környékén két növény-, illetve állatföldrajzi tartomány, a Noricum és a Pannonicum, találkozik és a határon a flóra- és a faunaelemek keverednek.
A várostól nyugatra és délnyugatra elterülő hegyek legnagyobb részét fenyőerdők (lúc-, vörös-, erdei- és igen kis mértékben jegenyefenyő) takarják. Pedig ezeken a területeken az őshonos fafajok a kocsánytalantölgy, bükk, gyertyán stb., tehát a lombfafélék voltak. Mivel a régebbi idők helytelen gazdálkodása következtében az értékesebb lombfák az erdőből eltűntek, helyüket gyomfák foglalták el, az
őshonos fafajok helyébe „talajjavítás“ céljából a termőhelynek nem megfelelő fenyőket telepítettek. Az őshonos fafajok kipusztulásával eltűnt az eredeti aljnövényzet s vele kapcsolatosan kipusztult az őshonos rovarfauna is. A fenyőerdők tehát nemcsak a lomberdők flóráját és faunáját alakították át, hanem az egész vidék képét is teljesen megváltoztatták.
Ezeken a területeken (Károlymagaslat–Muck–Brennberg–Ágfalva) a vezérnövények a következők. A cserjék közül a Salix caprea, Staphylea pinnata, Frangula alnus, Rhamnus cathartica, Daphne mesereum, a félcserjék közül a Genista germanica és pilosa, Cytisus hirsutus, Calluna vulgaris Vaccinium myrtillus, a fővek közül a Carex silvatica, Luzula pilosa, Briza media, Brachypodium silvaticum, a dudvák közül pedig az Ajuga reptans Alchemilla alpestris, Aruncus silvester, Asperula adorata, Astragalus glycophyllus, Anthyrium filix femina, Campanula persicifolia, rotundifolia, patula, Centaurea pannonica Chrysosplenium alternifolium, Cyclamen europeum, Dentaria bulbifera,
Epilobium montanum, Equisetum maximum, Knautia drymeia, Lamium galeobdolon, Lathyrus vernus, Lilium martagon, Majanthemum bifolium. Melampyrum nemorosum, Melittis melissophyllum, Nephrodium filix mas, Oxalis acetosella Paris quadrifolia, Pteris aquilina, Saricula europea, Stachys
officinalis, Stellaria holostea és media, Veratrum album, Valeriana officinalis érdemelnek említést.
A Soprontól északra, keletre és délre fekvő üledékes kőzetekből álló dombokat (főleg mész és meszes homok) őshonos lombfák és pedig cser-, molyhos-, kocsánytalantölgy, gyertyán és elszórtan cseresznye, vadkörte takarják (Dudlesz, Szárhalmierdő), vagy gyümölcsösökkel, szőlőkkel telepítették be (Virágvölgy,
Soproni szőlők), a sík területek pedig a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági művelés alatt állanak.
Ezeken a területeken mindenütt fellelhetők az őshonos növények és rovarok.
Említésre méltók a következő vezérnövények: a cserjék közül a Rhamnus saxatilis, Cornus mas, a füvek közül az Arrhenatherum pratense Carex panicea, Devalliana és humilis, Melica ciliata, Poa badensis a dudvák közül pedig az Arabis turrita, Adonis vernalis, Alyssum 316montanum, Buphthalmum salicifolium, Dictamnus albus, Erysinum canescens, Linaria genistifolia, Melampyrum cristatum,
Muscari racemosum, Orchis purpureus, Primula farinosa, Pulsatilla grandis, nigricans és a Saxifraga bulbifera.
Amint látjuk, Sopron nyugati és keleti részei növénytani szempontból egymástól igen különböznek. Mivel a rovarfauna a flóra függvénye, természetes, hogy a két oldal rovarvilága sem egyezik meg. A nyugati oldal fenyveseiben inkább a Noricum faunaelemei, az északeurópai, ponto-, nyugat-mediterran és a boreo-alpesi
fajok az uralkodók. A száraz keleti részen a Pannonicumot, főleg annak második körzetét, a Kis-Alföldet, jellemző nyugatmediterran, északeurópai és elszórtan balkáni fajok élnek, a pontusi elemek hiányoznak.
Sopron és környékének rovarfaunájáról eme nagy változatossága ellenére is nagyon kevés adat ismeretes. A múlt század első felében báró Ocskói Ocskay Ferenc gyüjtött Orthopterákat (egyenesszárnyúak) a vidéken.
Gyűjteménye – a báró által felfedezett három újat is beleértve – 52 fajból állt. Gyűjtésének eredményét nem közölte. A szakirodalomban pedig mindössze Vidák Eusebius (Verzeichniss der in Oedenburg und dessen Umgebung gesammelten [Marco-] Lepidoptoren; Programm des Benedictiner Obergymn. zu Oedenburg,
1856 p. 9–20) és Simonics Gabriel (Verzeichniss der um Oedenburg [im Jahre 1855] gesammelten Microlepidopteren. Programm des Benedictiner Obergymn. zu Oedenburg, 1856. p. 20–23) szt. Benedekrendő tanárok dolgozata, továbbá „Adatok Sopron légyfaunájához“ (A Pannonhalmi szent-Benedekrend soproni kath. főgymnasiuma értesítője az 1897/98. tanévben) c. ismertető emlékezik meg Sopron-környék lepkéinek és legyeinek egy részéről. Még a „Magyar Birodalom Állatvilága“ c. összefoglaló munka is csak kevés adatot tartalmaz az említett vidék rovarvilágára vonatkozólag.
Sopron rovarfaunájának kutatását 1929-ben kezdtem. Az eredmény nagyon kielégítő. A gyűjtött fajok száma több százra tehető, jóval felülmúlja a „Magyar Birodalom Állatvilágá“-ban Sopron és környékéről felsorolt fajok számát s közülük olyan fajokat is találtam, amelyek eddig hazánkból ismeretlenek voltak.
Az alábbiakban rendszertani sorrendben felsorolom Sopron és környékén gyakrabban előforduló rovarokat.
A könnyebb áttekinthetőség végett dr. Dudich Endre „Rendszeres állattan. ŐŐŐ. Őzeltlábú állatok (1927)“ c. munkájának rendszerét követem. A félrovarokkal (Protura) és az alacsonyabbrendő rovarokkal (Apterygogenea) aránylag kevés faji és egyedi számuk miatt nem foglalkozom. A magasabbrendű rovarok
(Pterygogenea) 317közül pedig csak a közismertebb rendek képviselőit ismertetem.
Rend: Pseudoneuroptera (álrecésszárnyúak).
Vizek mellett, főleg a Fertő mentén találhatók. Az itt előforduló fajok száma cca 100.
A kérészek (Ephemeroptera) közül a Polymitarcys virgo Ol., a leggyakoribb, amely július végén az esti órákban a város területén is gyakran található. Ugyancsak gyakori az Ephemera vulgata L., amely főleg az Ikva partján gyűjthető.
A szitakötők (Odonata) szintén főleg a Fertő mentén tanyáznak, ahol igen sok faj él, de az Égitrón, Gyertyánforrás és Brennberg környékén is bőven akadnak.
Megemlítem a következőket: Calopteryx virgo L., splendulus Herr., Aeschna cyanea Müll., pratensis Müll., rufescens Lind., Gomphus vulgatissimus L., Libelulla depressa L., fulva Müll. quadrimaculata L., Orthetrum coerulescens F., Sympetrum flaveolum L., meridionale Selys, vulgatum L.
Az álkérészek (Plecoptera) közül a Perla maxima Scop. és marginata Panz., Nemura variegata Ol. fajokat említem, melyeket a Kecskepatak völgyében győjtöttem.
Rend: Orthoptera (egyenesszárnyúak).
A sopronkörnyéki fajok száma szintén eléri a 110-et. Megemlítem az alábbi családokat, illetve fajokat:
Fam. Blattidae. Csótány-félék.
Ectobius lapponicus L., Periplaneta orientalis L.
Fam. Mantidae. Ájtatosmanó-félék.
Mantis religiosa L.
Fam. Acrididae. Sáska-félék.
Mecostethus gossus L., Chrysochraon dispar Heyer. és brachypterus L. Stenobothrus crassipes Ocsk. lineatus Panz., stigmatus Renb., Gomphocerus maculatus Thumb., Oeodipoda coerulescens L., Psophus stridulus L., Tettix bipunctatus L. Fam. Locustidae.
Szöcske-félék.
Orphania denticauda Chrap., Barbitistes serricauda F., Meconema varium F., Xyphidium dorsale Latr., Locusta viridissima L., caudata Charp., Decticus verrucivorus L. Fam. Gryllidae.
Tücsök-félék.
Oecanthus pellucens Scop., Grylius campestris L., Myrmecophila acevorum Panz., Gryllotalpa vulgaris Latr.

Rend: Coleoptera (bogarak).
Fajokban leggazdagabb rovarrend, melynek ma már vagy 180.000 faját ismerjük; ebből hazánkban körülbelül 8500 faj él. Sopron vidékén végzett gyűjtéseim eddigi eredménye 2200 faj. Csak a gyakrabban előforduló és gazdasági szempontból is figyelembe jövő családokat és fajokat említem meg.
Fam. Cicindelidae. Cingolány-félék.
Cicindela silvatica L., silvicola Latr., campestris L., hybrida L., germanica L.
Fam. Carabidae.
A futrinka-félék családját a Magyarországon előforduló 600 faj közül Sopron környékén mintegy 300 faj képviseli.
Ezek közül a Calosoma inquisitor L., sycophanta L., Procrustes coriaceus L., Chaetocarabus intricatus L., Megodontus violaceus L., Tomocarabus convexus F., Carabus granulatus L., Goniocarabus cancellatus Őll., Eutelocarabus arvensis Hbst., Eucarabus Ullrichi Germ., Morphocarabus Scheidleri Panz. és v.
Pannonicus Panz., valamint v. purpuratus Sturm., Euporocarabus hortensis L., Carpathophilus Linnei Panz., Phricocarabus glabratus Payk., Leistus ferrugineus L., piceus Fröl., Nebria livida L. és austriaca Gangl., Elaphrus riparius L., Bembidium spendidum Sturm., Agonum sexpunctatum L., Platynus assimilis Payk., Ődiochroma dorsalis Pont., Calathus fuscipes Goeze., Sphodrus leucophthalmus L., Pterostichus nigrita Fabr., melas Creutz., metallicus F., cupreus L., Molops piceus Panz., Amara familiaris Dftsch., aulica Panz., Zabrus tenebrioides Goeze., Pseudophaus griseus Panz., Harpalus aeneus F., melancholicus Dej., Licinus Hoffmannseggi Panz., Chlaenites spoliatus Rossi, Brachynus crepitans L. fajok a gyakrabban előfordulók.
Fam Dytiscidae. A csíkbogár-félék közül a Fertő és a Tómalom környékén
a Laccophilus interruptus Danz., Agabus bipustulatus L., Őlybius ater Deg., Rhentus punctatus Geoffr., Dytiscus circumflexus F., marginalis L., Cybister laterimarginalis Deg., fajok találhatók.
Fam. Staphylinidae. A holyva-félék igen népes családjából (cca 1000 faj) Sopron környékén mintegy 250 faj található.
Megemlítem a következőket: Quedius alpestris Heer., Emus hirtus L., Staphilinus pubescenc Deg., caesareus Cedr., olens Müll., Paederus riparius L.
Fam. Silphidae. A temetőbogarakat – a hazánkban található 100 faj közül – vidékünkön körülbelül 30 faj képviseli.
Gyakrabban előfordulnak a Necrophorus humator F., sepultor Charp., vespilloides Hbst. vespillo L., Thamatophilus rugosus L., Oeceoptoma thoracica L., Blitophaga undata Müll., Silpha quadripunctata Thumb., carinata Hbst., Phosphuga atrata L., Ablattaria laevigata F. Fam. Histeridae.
A sutabogarak közül hazánkban körülbelül 100 faj ismeretes, melyek közül 30 faj Sopron környékén is megtalálható.
Megemlítem az alábbiakat: Platysoma oblongum F., Hister carbonarius Őll., Sepulchralis Er., quadrinotatus Schr.
Fam. Hydrophilidae. A csibor-félék közül vizeinkben mintegy 120 faj él, melyek közül a Fertő és a Tómalom körül eddig közel 30 fajt gyűjtöttem.
Gyakoriabbak a Hyrdous piceus L., Hydrophilus caraboides L., Hydrobius fuscipes L., Cercyon aquaticus Lap., unipunctatus L., Sphaeridium bipustulatum L., Hydrochus carinatus Grm., és angustatus Grm.
Fam. Coccinellidae. A hazai katicabogár-féléink – 70 faj – legnagyobb része – 50 faj – Sopron vidékén is előfordul.
Nem ritkák a következők: Adalia bipunctata L., Coccinella 4-punctata Pont., 7-punctata L., 5-punctata L., conglobata L., 14-postulata L., Mysia oblongoguttata L., Chilochours renipustulatus Scriba, Thea 22-punctata L., Propylaea 14-punctata L., Exochomus 4-pustulatus L.
Fam. Elateridae. Magyarországon a megközelítően 160 fajt számláló pattanóbogarak közül vidékünkön majdnem 70 félét sikerült eddig begyűjtenem.
Közönségesebbek az alábbiak: Adelocera punctata Hbst., Lacon murinus L., Elater sanguineus L. pomonae Steph., Cardiophorus gramineus Scop., Melanotus crassicollis Er., Athous longicollis Ol., Diacanthus aeneus L., latus F., Calambus bipustulatus L., Agriotes aterrimus L., pilosus Panz., ustulatus Schall.,
Prosternon holosericeus Ol.
Fam. Buprestidae. A díszbogarak családját hazánkban mintegy 150 faj képviseli. Ezek közül majdnem 100 ezen a környéken is megtalálható. A díszbogarak másodlagosan káros rovarok, vagyis csak valami oknál fogva betegeskedő fákat támadnak meg. Magas faji számukból mindig arra következtethetünk, hogy az
erdőben sok a betegeskedő fa. Ha a soproni erdőket végigjárjuk, meggyőződhetünk arról, hogy annak legnagyobb részét meg nem felelő termőhelyre telepített állományok (fenyők) alkotják s az őshonos
lombfákat mindeddig sarjakról újították fel. Ezek a körülmények idézték elő az állományok betegeskedését s váltották ki a másodlagosan káros rovarok elszaporodását.
A Buprestidák közül Sopron vidékén gyakoribbak a következők: Calcophora mariana Lap., Dicerca alni Fisch., berolinensis Hbst.; Buprestis rustica L., haemorhoidalis Hbst., 9-maculata L., 8-guttata L., Eurythyrea austriaca L., Phaenops cyanea F., Anthaxia salicis F., fulgurans Schr., nitidula L.,
quadripunctata L., Ptosima 11-maculata F., Chrysobothris affinis F., Coraebus bifasciatus Ol., Agrilus biguttatus F., viridis F., elongatus Hbst., angustulus Őll., betuleti Rtzb.
Fam. Cantharidae. A puhaszárnyfedős bogarak 180 hazai faja közül Sopron környékén eddig 40 fajt találtam.
Gyakrabban előfordulnak a Lampyris noctiluca L. és splendidula L., Dictyopterus aurora Hbst. Cantharis fusca L., rustica Fall., tristis F., obscura L., pulicaria F. fibulata Merk., pellucida F., Rhagonycha fulva Scop., Malachius bipustulatus L.
Fam. Cerambycidae.
A cincér-félék népes családjából körülbelül 250 hazai faj ismeretes. Ezek közül 150
faj a soproni erdőkben is honos. A cincérek szintén a másodlagosan káros rovarok közé tartoznak s ez a magyarázata annak, hogy főleg a nem megfelelő termőhelyen álló fenyvesekben és a sarjról nevelt lomberdőkben (Muck, Brennberg, Ágfalva) találhatók.
Gyakoribb fajok a következők: Spondylis buprestoides L., Prionus coriarius L., Ergates faber L., Rhagium sycophanta Schrk., mordax Deg., bifasciatum F., inquisitor L., bicolor Schrk, Oxymirus cursor L., Stenochorus meridianus L., quercus Goeze., Acmaeops collaris L., Pidonia lurida F., Leptura rubra L.,
sanguinolenta L., virens L., cerambyciformis Schrk., maculata Poda., melanura L., Caenoptera minor L., Cerambyx Scopolii Füssl., Criocephalus rusticus L., polonicus Motsch., Asemum striatum L., Tetropium casteneum L., luridum L. Phymatodes alni L., Pyrrhidium sanguineum L., Callidium aeneum Deg.,
violaceum L., variabile L., Hylotrupes bajulus L., Aromia moschata L., Plagionotus arcuatus L., Xylotrechus rusticus L., arvicola Oliv., Clytus arietis L., Clytanthus varius F., figuratus Scop., Anaglyptus mysticus L., hieroglyphicus Hbst., Dorcadion aethiops Scop., fulvum Scop., pedestre Poda, (a Dorcadion-fajok főleg a Bécsi dombok környékén gyűjthetők); Morimus funereus Muls., Lamia textor L.,
Monochamus sartor F., Acanthocinus aedilis L., Liopus nebulosus L., Exocentrus lusitanicus L., Pogonochaerus fasciculatus Deg., Haplocnemia curculionides L., nebulosa F., Agapanthia violacea F., Saperda calcharias L., populnea L., punctata L., Stenostola ferrea Schrk., Oberea oculata L.
Fam. Chrysomelidae. A levélbogarak közül környékünkön eddig mintegy 200 fajt gyűjtöttem. A hazai fajok száma eléri az 550-at.
Gyakoriabbak a következők: Donacia aquatica L., Plateumaris sericea L., Crioceris lilii Scop., merdigera L., asparagi L., Labidostomis humeralis Schneid., tridentata L., Lachnanea sexpunctata Scop., Clytra laeviuscula Rtzb., Gynandrophtalma flavicollis Chaops., affinis Hellv., cyanea F., Cryptocephalus bipunctatus L., sericeus L., violaceus Latr., cristula Duft., Timarcha coriaria Laich., Chrysomela
goettingensis L., sanquinolenta L., fastuosa Scop., graminis L., Chrysochloa cacaliae ab. fraudulenta Ws., Phytodecta rufipes Deg., fornicatus Brüggm., Phyllodecta vitellinae L., vulgatissima L., Plagiodera versicolora Laich., Melasoma cuprea F., populi L., tremulae F., aenea L., vigintipunctata Scop., collaris
L., Agelastica alni L., Galerucella lineola F., luteola Müll., Galeruca tanaceti L., interrupta Ol., Chalcoides Plutus Latr., Psylloides picina Marsh., Haltica pusilla Dft., Cassida viridis L.
Fam. Curculionidae. Az ormányosbogár-félék rendkívül gazdag családjából körülbelül 1200 hazai faj ismeretes, melyek közül Sopron környékén eddig mintegy 400 fajt gyűjtöttem.
Ezek közül gyakoribbak a következők: Rhynchites betulae L., germanicus Hbst., aequatus L., auratus Scop., Bachus L., Byctiscus betuleti F., populi L., Attelabus curculionides L., Apoderus coryli L., Apion radiolus Marsch., aeneum F., Otiorrychnchus irritans Hbst., niger F., morio F., raucus F., gemmatus F.,
ligustici L., Mylacus seminulus F., Phyllobius argentatus L., oblongus L., urticae Deg., calcaratus F., Metallites mollis Goeze., Polydrosus atomarius F., Leucosomus pedestris Poda., Coniocleonus glaucus F., nebusosus L., Bothynoderes punctiventris Germ., Cyphocleonus trisulcatus Hbst. tigrinus Panz., Cleonus
piger Scop., Lixus vilis Rossi., cardui Oliv., Minyops carinatus L. v. variolosus F., Alophus triguttatus F., Hylobius piceus Deg., abietis L., pinastri Gyll., Liparus germanus L., Pissodes picceae Őll., notatus F., Cryptorrhynchus lapathi L., Balaninus nucum L., glandium Marsh., Anthonomus pomorum L., Gymnetron
tetrum F., Cionus tuberculosus Scop., Magdalis violacea L.
Fam. Őpidae. A Sopron környékén gyűjtött szúfajok (90) felülmúlják a „Magyar Birodalom Állatvilága“ által felsorolt szú-félék számát (75). Sok olyan fajt találtam itt, amely eddig hazánkból ismeretlen volt. A soproni erdőkben a szú-félék elszaporodását főleg a nem megfelelő termőhelyre telepített állományok
létesítése – mivel ezek is a másodlagosan káros rovarok közé tartoznak – segítette elő.
Gyakoriságuknál fogva a következő fajok említésre méltók: Eccoptogaster scolytus F., Ratzeburgi Jans., pruni Rtzb., intricatus Rtzb., mali Bechst., rugulosus Rtzb., multistriatus Mrsh., Hylesinus fraxini Panz., Myelophilus minor Htg., piniperda L., Hylurgus ligniperda F., Hylastes cunicularius Erich., ater Payk., Polygraphus polygraphus L., Crypturgus pusillus Gyll., Pityophthorus micrographus L., Taphrorychus bicolor Hbst., Pityogenes chalcographus L., bidentatus Hbst., Őps sexdentatus Boern., acuminatus Gyll., typographus L., cembrae Heer., laricis F., Dryocoetes autographus Rtzb., Anisandrus dispar F., Xyleborus monographus F., dryographus Rtzb., Xyloterus domesticus L., lineatus Ol.
Fam. Scarabaeidae. A lemezescsápúbogár-félék családjából hazánkban körülbelül 250 faj ismeretes.
Sopron és vidékén eddig 120 fajt gyüjtöttem, melyek közül a Copris lunaris L., Gymnopleurus cantharus Er., Onthophagus taurus Schreib., vacca L., fractiocornis Preys., ovatus L., Aphodius fossor L., fimetarius L., conspurcatus L., Geotrupes stercorarius Latr., stercorosus Scrib., vernalis L., Rhizothrogus solstitialis
L., assimilis Hbst., Melolontha hyppocastani F., vulgaris F., Polyphylla fullo L., Anomala Frischii F., vitis F., aenea Deg., Phyllopertha horticola L., Anisoplia cyathigera Scop., Valgus hemipterus L., Trichius fasciatus L., Osmoderma eremita Scop., Tropinota hirta Poda., Oxythyrea funesta Poda., Cetonia aurata L., Potosia aeruginosa Drury., cuprea F. nevő fajokat említem meg.
Rend: Hymenoptera (hártyásszárnyúak).
Ide a közönségesen darazsaknak és méheknek nevezett rovarok tartoznak. Fajokban gazdag rend. Eddig körülbelül 70.000 Hymenoptera-faj ismeretes. Hazánkban élő darazsak számát 6000-re becsülik. Sopron környékén végzett gyűjtésem eredménye 1100 faj, amely közül nagyon sok hazánk faunájára is új.
Fontosabb családok és fajok a következők:
Fam. Pamphiliidae. A szövődarazsak közül eddig aránylag kevés, alig 20 fajt, találtam vidékünkön.
Megemlítem a Megalodontes Klugi Leach, Cephaleia alpina Kl., erythrogastra Htg., abietis L., arvensis Panz., Acantholyda erythrocephala L., hieroglyphica Chr., pinivora Ensl nevő fajokat.
Fam. Tenthredinidae. A levéldarazsak már jóval magasabb faji számban fordulnak elő Sopron vidékén.
Gyűjtésem eddigi eredménye kb. 120 faj.
Gyakoriabbak a következők: Tenthredo maculata Geoffr., livida L., Allanthus rossi Panz., Perineura rubi Panz., Tenthredopsis stigma F., Macrophya militaris Kl., annulata Geoffr., Dolerus oblongus Cam., taeniatus Zadd., Athalia glabricornis Thoms., colibri Reff., Eriocampa umbratica Kl., Rhadinoceraea reitteri Knw., Cladius difformis R., Trichiocampus viminalis Fall., Pontania puella Thoms.,
Lygaeonematus laricis Htg., Pristiphora conjugata Dahlb., Lophyrus pini L., sertifer Geoffr., similis Htg., Cimbex femorata L., Trichosoma lucorum L., Abia nitens L., Arge atrata Först., pagana Panz., elanochroa Gmel., rosae L.
Fam Siricidae. A fadarazsak közül erről a környékről az alábbi fajokat említem meg:
Xiphydria longicollis Geoffr., Xeris spectrum L., Paururus juvencus L., noctilio F., Sirex gigas L., Tremex fuscicornis F.
Fam. Őchneumondiae. Sopron és környékének valódi fürkészdarázs-féléiről a „Folia Entomologica Hungarica“-ban már részletesen beszámoltam. Ebből a népes családból eddig több mint 300 fajt gyűjtöttem a környéken, melyek közül 80 faunánkra is új.
A leggyakrabban előforduló fajok a következők: Őchneumon castaneus Wesm., cerebrosus Wesm., disparis Poda., fabricator F., Amblyteles atratorius F., culpatorius Grv., quadripunctatorius Müll., Trogus lutorius Grv., Cryptus eborinus Rtzb., sponsor F., seticornis Rtzb., Listrognathus cornutus Tschek., Hemiteles
areator Rtzb., fulvipes Grav., Rhyssa persuasoria Grv., Ephialtes manifestator L., Perithous divinator Rossi., Theronia atalanta Poda., Orthopelma luteolator Grav., Pimpla brassicariae Poda., inquisitor F., instigator F., terebrans Rtzb., Xylonomus filiformis Grv., Xorides nitens Grv., Enicospilus merdarius Grv.,
Blaptocampus canaliculatus Holmgr., Paniscus testaceus Grv., Torocampus eques Htg.
Fam. Braconidae. A gyilkos fürkészdarázs-félék családjából a város területén és annak határában eddig közel 200 fajt gyűjtöttem. Sok közülük faunánkra is új.
Gyakrabban előforduló gyilkosfürkészek a Coelobracon initiator Nees., Neesi Marsh., Coeloides abdominalis Zett., bostrychorum Gir., scolyticida Wesm., Bracon picticornis Wesm., caudiger Nees., dichromus Wesm., osculator Nees, variator Nees, Habrobracon vernalis Szépl., Rhopthrocentrus piceus Marsh., Spathius curvicaudis Rtzb., Doryctes pomarius Rhd., leucogaster Nees, Rhogas testaceus Spin., Apanteles circumscriptus Nees, liparidis Bché., ordinarium Rtzb., ensiformis Rtzb., glomeratus L., congestus Nees, affinis Nees, Microplitis pseudomediana Marsh., tuberculifera Wesm., Meteorus ictericus Nees, Eubadizon pallidipes Nees, Blacus ruficornis Nees, Helcon tardator Nees, aequator Nees, Zele
testaceator Nees, Orthostigma pumila Nees, Aphidius rosarum Nees, Coelonotus abietis Marsh.
Fam. Chalcidiae. A fémfürkészdarázs-félék népes családját vidékünkön igen sok faj képviseli. Gyűjtésem eddigi eredménye majdnem 200 faj, igen sok közülük faunánkra új, kettő pedig a tudományra nézve is ismeretlen volt.
Említésre méltók a következők: Brachymeria intermedia Nees, vitripennis Först., Callimome abdominale Boh., chlorocopes Boh., flavipes Walk., incertum Först., bedeguare L., regius Nees, Syntomaspis littoratus Walk., Oligosthenus stigma, Ormyrus coeruleus Först., tubulifera Fonsc., Diomorus calcaratus Nees,
Decatoma signata Nees, biguttata Swed., Eurytoma eccoptogastri Rtzb., gibba Boh., ischioxanthus Rtzb., rosae Nees, appendigaster Boh., Chyropachys colon L., Systasis encyrtoides Walk., Seladerma laetus Walk., Encyrtus duplicatus Nees, Habrocytus bedeguaris Thoms., Stenomalus muscarum L., Pteromalus
puparum L., Coelopisthia cephalotes Walk., Cecidostiba leucopesa Rtzb., Tetrastichus flavovarius Nees, Enteden cyanellus Thoms., Pleurotropis cribrifrons Thoms.
Fam. Cynipidae. A gubacsdarazsak is szép számmal fordulnak elő a környéken. Az összegyűjtött fajok száma eléri a 90-et, amelyeknek legnagyobb része (mintegy 70) valódi gubacsképző. Az ú. n. gubacsbérlők (Synergus-fajok) és a parazita Cynipidák száma aránylag kevés. A gubacsdarazsak is rejtetten fejlődnek,
tehát másodlagosak. Költésre előszeretettel a sarjról nevelt törzseket keresik fel. Sopron tölgyeseinek legnagyobb részét pedig sarjerdőüzemben kezelik, ez adja tehát magyarázatát annak, hogy a városi erdőkben olyan sokféle gubacsdarázs található.
Gyakrabban a következő fajok fordulnak elő: Biorrhiza pallida Ol., Cynips caput medusae Hrtg., conglomerata Gir., hungarica Htg., calicis Burgs., Kollari Htg., lignicola Htg., Hartigi Koll., argentea Htg., glutinosa Htg., Dryophanta scutellaris Oliv., quercus-folii L., pubescentis Mayr, Aphilotrix lucida Htg., Andricus testceus Htg., grossulariae Gir., Neuroterus lenticularis Ol., numismalis Fourc., Rhodites rosae L.
Fam. Formicidae. A hangya-félék családjából 30 fajt találtam Sopron környékén.
Megemlítem az alábbiakat: Aphaenogaster subterranea Latr., Myrmica rugulosa Nyl., rubida Latr., Lasius flavus F., niger L., Formica cinerea Mayr, fusca L., gagates Latr., pratensis Deg., rufa L., Camponotus herculeanus L., ligniperdus Latr., lateralis Ol., pubescens F., Prenolepis nitens Mayr.
Fam. Vespidae. A redősszárnyú darazsak vagy közönségesen a darazsaknak ismert rovarok a környéken aránylag szép számmal fordulnak elő (40 faj).
Gyakoriabbak a következők: Symmorphus crassicornis Panz., murarius L., bifasciatus L., debilitatus Sam., Eumenes coarctatus L., Hoplomerus laevipes Lep., Odynerus callosus Thoms., parietum L., Polistes opinabilis Kohl., dubia Kohl., Vespa crabro L., sylvestris L., germanica L., vulgaris L., media Deg., rufa
L., Pseudovespa austriaca Panz.
Fam. Pompilidae. Az útonállódarazsak közül eddig kb. 30 fajt gyűjtöttem Sopron vidékén. Különösen homokos területeken fordulnak elő.
Közönségesebbek az Episyron rufipes L., Pompilius viaticus L., hibridus Wesm., cinctellus Spin., leucopterus Dahlb., sericeus Lind., Pseudagenia carbonaria Scop., albifrons Dahlb., Priocnemis exaltatus F., femoralis Dahlb., fuscus F., vulgaris Lap., Deuteragenia hircana F., nitida Hpt., Homonotus sanguinolentus F
Fam. Sphegidae. Az ásódarazsak közül, amelyeket hazánkban 300 faj képvisel, Sopron környékén majdnem 100 fajt gyűjtöttem. Főleg a száraz, homokos, meszes területeken élnek (Fertőrákos, Szárhalmi erdő, Bécsidomb, Virágvölgy).
Említésre méltók a Sceliphron destillatorius Őll., Sphex maxillosus F., Psammophila hirsuta Scop., Ammophila sabulosa L., Trypoxylon clavicerum Lep. et Serv., figulus L., Mimesa Dahlbomi Wesm., Pemphredon luctuosus Shuck., Cemonus Shuckardi A. Mor., Passaloecus gracilis Curt., borealis Dahlb.,
Stigmus pendulus Panz., Diodontus luperus Shuck., Rhopalum Kiesenwetteri A. Mor., Thyreopus cribrarius L., Crabro quadricinctus F., Coelocrabro pubescens Shuck.
Fam. Apidae. A méh-félék gazdag családjából hazánkban kb. 650 faj ismeretes. Gyűjtéseim közben Sopron környékén eddig 120 fajt találtam.
Gyakoriabbak a Colletes impunctatus Nyl., Andrena floricola Eversm., Halictus maculatus Sm., convexiusculus Schrk., 4-cinctus F., zonulus Sm., Specodes monilicornis Kyrbi., Anthophora pubescens F., aestivalis Panz., Eucera tuberculata F., Melitta dimidiata v. hungarica Mocs., Osmia cornuta Latr., Trachusa serratulae Panz., Megachile genalis F. Mor., Xylocapa valga Gerst., violacea F., Ceratina cyanea Kyrbi., Nomada ruficornis L., sexfasciata Panz., zonata Panz., hungarica D. Fal., Bombus cognatus Steph., Lefebrei Lep., lapidarius L., terrestris L., Coelioxys mandibularis Nyl.

Rend: Neuroptera (recésszárnyúak).
Fajokban szegény rend (kb. 700 faj!). Hazánkból közel 300 faj ismeretes. Sopron környékén eddig aránylag igen kevés fajt (20) gyűjtöttem.
Gyakoriabbak a következők: Rhaphidia ophiopsis L., flavipes Schmied., Myrmeleon tetragrammicus F., Ascalaphus longicornis L., Chrysopa vulgaris Schmied., perla L., Osmylus maculatus F., Hemerobius humili L., micans Ol., Panorpa alpina Ramb., communis L., Phryganea grandis L., varia F., Limnophilus
griseus L.

Rend: Diptera (kétszárnyúak).
A közismerten legyeknek nevezett rovarrend körülbelül 48.000 fajt foglal magában. Hazánk Diptera-fajainak a száma majdnem eléri a 4000-et. Sorpon vidékén is nagyon sok légyféle él. Fontosabb családok és fajok a következők:
Fam. Bibionidae. A bársonylegyek közül a Bibio hortulanus L.-t és marti L.-t említem meg.
Fam, Tipulidae. A tipolyok vagy lószunyogok közül gyakoriabbak a Pachyrchina crocata L., Tipula oleracea L., Ctenophora atrata L. és a flaveolata F.
Fam. Cecidomyidae. A gubacslegyek közül említésre méltók a lombsarjakon károsító Rhabdophaga salicina Meig., saliciperda Duft. (főzön), Mikiola fagi Htg., annulipes Htg. (bükkön), Arnoldia cerris Koll., Cecidomyia circinans Gir. (tölgy, cser), és a fenyőkön élő Dasyneura abietiperda Hnsch., laricis Löw.
Fam. Stratiomyidae. A katonalegyek közül közismertebbek a Stratiomys eques Meig., chameleon L., Neuraphanisis tigrina L., Geosargus cuprarius L.
Fam. Bombyliidae. A pörszörlegyek gyakrabban előforduló alakjai:
Bombylius discolor Meig., minor L., Anthrax morio L. és semiatra Meig.
Fam. Asilidae.
A rablólegyek közül Sopron környékén közönségesebbek az Asilus germanicus L., crabroniformis L., Laphria flava L., Epholciolaphria fulva Meig., Dioctria
oelandica L., Saropogon luctuosus Wol., Dasypogon teutonus L.
Fam. Syrphidae.
A lebegőlegyek vidékünkön igen nagy számban gyüjthetők. Különösen a gyümölcsösök közelében és az erdőszéleken találhatók.
Megemlítem a Melangyra quadrimaculatus Verr., Lasiopticus pyrastri L., seleniticus Meig., Syrphus ribesii L., Chrysotoxum arcuatum Meig., Volucella pellucens L., Helophilus pendulus L., Styloceria conopoides L. nevő fajokat.
326Fam. Anthomydiae.
A viráglegyek közül megemlítendők a Polietes larderia F., Hylemyia praepotens Wied., Anthonomyia pluvialis L., pratincola Panz., Lispa tentaculata Deg.
Fam. Muscidae. A valódilégy-félék fajokban gazdag családjából a környéken gyakrabban a Muscina stabulans Fall., Morellia spinimana Meig., Dasyphora pratorum Meig., Musca domestica L., corvina F., tempestiva Meig. fordulnak elő.

Fam. Calliphoridae. A dongólégy-félék közül a Calliphora vomitoria L., erythrocephala Meig., Lucilia caesar L., ruficeps Meig., cornicina Fall., Pollenia
rudis F., Nitellia atramentaria L. nevű fajok az ismertebbek.
Fam. Sarcophagidae. A húslegyek Sopron környékén elterjedtebb fajait az alábbiakban közlöm:
Morinia nana Meig., Helicobosca muscaria Meig., Sarcophaga carnaria L., Discachaeta nigra R. D., Protodexia consanguinea Rond., Metopia leucocephala Rossi., Heteropterina multipunctata Rond.
Fam. Tachinidae. A hernyólegyek családjából Sopron és vidékéről sok faj ismeretes.
Fontosabbak a Compsilura concinnata Meig., Diplostichus janithrix Htg., Carcelia cheloniae Rond., Exorista lota Meig., Zenilia fauna Rond., Lydella ambulans Rond., Echinomyia fera L., Sturmia gilva Htg., scutellata R. D., Tachina larvarum L., rustica Meig., vidua Meis., és a Masicera silvatica Fall.
Fam. Dexiidae. A fürkészlegyek közül pedig a Macquartia grisea Fall., Leskia aurata Fall., Zeuxia cinerea Meig., Phyllomyia volvulus F., Myocera ferina Fall., és carinifrons nevő fajokat említem meg.

Rend: Lepidoptera (lepkék.)
A lepkék rendje fajokban szintén rendkívül gazdag. A leírt fajok száma eléri a 100.000-t. Magyarország lepkefajainak számát cca 4000-re becsülik. Sopron környéke lepkefajainak száma, dr. Graeser Frigyes főorvos adatai alapján, eléri az 1200 fajt. Megemlítendő családok, illetve fajok a következők:
Fam. Tineidae. A valódi moly-félék közül fontosabbak a Blabophanes monachella Hb., Tinea graminella Z., corticella Curt., misella Z., pelionella L.
Fam. Hyponomeutidae. A pókhálósmolylepke-félék gyakrabban előforduló alakjai
a Hyponomeuta malinellus Z., padellus Z., plumbellus Schiff., evonymellus L. (néha igen nagy tömegben, különösen a Szárhalmi és Fertőrákosi erdőkben), cognatellus Hb., Plutella maculipennis Curt.
Fam. Gracilariidae. Levélaknázómolylepke-félék közül Sopron környékén sok faj található, amelyek közül gyakoriságuknál fogva fontosabbak a Gracilaria alchimiella Sc., stigmatella F., syringella F., Ornix anglicella Stt., Lithocolletis sylvella Hw., cerasicolella H. S., populifoliella Hw., tremulae Z., Buculatrix ulmella Z.
Fam. Coleophoridae. A zsákhordómolylepke-félék családjából megemlítem
a Coleophora vibicella Hb., tipenella Hb., anatipennella Z., ornatipennella Hb., laricella Hb., lixella Z., astragalella Z., asteris Mühlig. Otitae Z., solitariella Z., Goniodoma auroguttella F. R.
Fam. Tortricidae. A sodrómolylepke-félék számos faja közül az alábbiak gyakoriak Sopron vidékén:
Evetria buoliana Schiff., duplana Hb., resinella L., Argyroploce hercyniana Tr., variegana Hb., umbrosana Tr., oblongana Hw., rivulana Sc., Polychrosis artemisiana Z., Semasia hypericana Hb., incana Z., aspidiscana Z., Epinotia rufimitrana H. S., diniana Gn., profundana F., Epiblema tripunctana F.,
expallidana Hw., hepaticana Tr., foenella L., Laspeyresia corollana Hb., strobilella L., zebeana Etzb., duplicana Z., Pactolana Z., Carpocapsa pomonella Z., grossana Hw., splendana Hb., Lozopera francillana F., Phalonia hartmanniana Cl., posterana Z., Euxanthis hamana L., Carposina berbediella H. S., Acalla ferrugana Tr., Cacoecia podana Scop., piceana L., costana F., xylosteana L. Tortrix viridana L., lundana F., wahlbomiana L.
Fam. Pyralidae. A fényilonca-félék közül eddig a soproni erdőkben
a Hamoeosoma sinuellum F., Ephestia Kühniella Z., Pampelia semirubella Sc., faecella Z., Etiella zinkenella Tr., Nephopteryx spissicella F., Dioryctria abietella Schiff., Acrobasis Zelleri Rag., tumidella Zk., Cataclysta lemnata L. nevű fajokat gyűjtöttem.
Fam. Aegeridae. Az üvegszárnyúlepkék családjából környékünkről
az Aegeria apiformis Cl., Sciapteron tabaniforme Rott., Trochilium cephiforme O., tipuliforme Cl., vespiforme L., myopiforme Bkh., stomoxyforme Hb., Diosochecia ichneumoniformis F., a közönségesebbek.
Fam. Cossidae. A farontólepkék fajokban szegény családját Sopron vidékén az alábbiak képviselik:
Cossus cossus L., Hypopta caestrum Hb., Phragmatoecia castaneae Hb., Zeuzera pyrina L. Fam. Anthroceridae. Nyáron át igen közönséges lepkék, környékünkről nagyon sok faj ismeretes.
Közönségesebbek az Anthrocera pilosellae Esp., brizae Esp., scabiosae Scher., angelicae O., carniolica Sc., trifolii Esp., filipendulae L., ephialtes L., Procris statices L., subsolana Stgr., chloros Hb.
Fam. Arctiidae. A medvelepkék közül Sopron vidékén közönségesebbek
a Nola togularis Hb., Nudaria murina Hb., Endrosa irrorella Cl., mesomella L., Spilosoma fuliginosa L., menthastri Esp., mendica Cl., lubricipeda Esp., Phragmatobia fuliginosa L., Parasemia piantaginis L., Arctia 328caja L., villica L., aulica L., Hebe L., maculosa Germ., Pleretes matronula L., Callimorpha
dominula L., quadripunctaria Poda.
Fam. Geometridae. Az araszolólepkék családját hazánkban cca 500 faj képviseli, amelyek közül mintegy 120 fajt gyüjtöttem eddig Sopron környékén.
Ezek közül gyakoriabbak az Acidalia aversata L., trilineata Sc., moniliata F., muricata Hfn., herberiata F., Ortholitha bipunctaria Schiff., moeniata Sc., Anaitis plagiata L., Operophthera brumata L., Lygris prunata L., Larentia fluctuata L., ocellata L., fulvata Forst., Tephroclystia innotata Hfn., Abraxas grossulariata L.,
sylvata Sc., adustata Schiff., Ellopia prosapiaria L., Selenia tetraluna Hfn., lunaria Schiff., Angerona prunaria L., Urapteryx sambucaria L., Boarmia crepuscularia Schiff., selenaria Schiff., Venilio macularia L., Hibernia marginaria Bkh., Amphidasis betulaira L., Gnophos sordaria Thumbg., myrtillata Thumbg.,
Hematurga atomaria L.
Fam. Noctuidae. A bagolylepkéknek hazánkban előforduló 650 faja közül kb. eddig 200 faj ismeretes Sopron környékéről.
Megemlítem az alábbiakat: Colocasia coryli L., Acronycta aceris L., megacephala F., rumicis L., leporina L., tridens Schiff, Agrotis vestigialis Rott., segetum Schiff., janthina Esp., tritici L., triangulum Hfn., fibrina L., pronuba L., exclamationis L., Mamestra tincta Brahm., oleracea L., splendens Hb., genistae Bkh., pisi L., Dianthoecia compta F., Diloba caeruleocephala L., Hadena prophyrea Esp., basilinea F., Brotolomia meticulosa L., Mania maura L., Taeniocampa pulverulenta Esp., gothica L., Panolis falmmea Schiff., Calocampa vetusta Hb., Xylomyges conspicillaris L., Plusia chrysitis L., festucae L., gamma L., jota L., Euclidia mi Cl., triquetra F., glyphica L., Pseudophia lunaris Schiff., Aedia funesta Esp., Catocala
fraxini L., sponsa L., nupta L., elocata Esp.
Fam. Lymantriidae. A gyapjaspille-félék családja fajokban szegény ugyan, de idetartoznak a legveszélyesebb erdészeti károsítók, amelyek kedvező körülmények között óriási mértékben szaporodhatnak el s tömeges fellépésük esetén egész erdőket kopaszthatnak le, illetve pusztíthatnak el. Sopron környékén 1929–1933-ban volt ilyen nagy rovarkárosítás, amikor a gyapjaspille (Lymantria dispar L.) hernyója a Szárhalmi erdőben elszaporodott s azt teljesen lerágta. Károsításuknak itt is, mint a legtöbb esetben, a túlszaporodás miatt bekövetkezett éhség vetett véget.
Sopron vidékéről megemlítem a következő gyapjaspille-féléket: Orgyia gonostigma F., antiqua L., Dasychira selenitica Esp., fascelina L., Arctornis L.-nigrum Müll., Euproctis chrysorrhoea L., Stilpnotia salicis L., Porthesia similis Fssl., Ocneria detrita Esp., Lymantria monacha L., dispar L.
Fam. Lasiocampidae. A szövőlepke-félék közül Sopron vidékéről a Trichiura crataegi L., Poecilocampa populi L., Malacasoma neustria L., castrensis L., Eriogaster catax L., lanestris L., Lasiocampa quercus L., 329tripholii Esp., Macrothylacia rubi L., Cosmotriche potatoria L., Gastropacha populifolia Esp., quercifolia L., Odonestis pruni L. és a Dendrolimus pini L. nevő fajokról
emlékezem meg.
Fam. Saturnidae. A pávaszemespillék családja is nagyon szegény fajokban.
De mivel feltőnő és elég gyakori lepkék, megemlítem az alábbiakat: Saturnia pavonia L., pyri Schiff., spini Schiff., Aglia tau L.
Fam. Notodontidae. A fogashátúlepkék közül gyakoriságuk miatt megemlítésre számíthatnak a Pheosia tremulae Cl., Notodonta ziczak L., Cerura bifida L., erminea Esp., furcula L., Dicranura vinula L., Leucodonta bicoloria Schiff., Odontosia carmelita Esp., Lophopteryx cuculla Esp., Pygaera anastomisis L., curtula L., Phalera bucephala L.
Fam. Sphingidae. A zúgólepke-félék családjából Sopron környékén közönségesebbek a Macroglossa fuciformis L., bombyliformis Schiff., stellatarum L., Pterogon proserpina Pall., Choerocampa elpenor L., porcellus L., Deilephila euphorbiae L., galii Rott., Sphinx pinastri L., convolvuli L., Acherontia atropos L., Smerinthus populi L., ocellata L., tiliae L., quercus Schiff.
Fam. Lycaenidae. A boglárlepke-félék közül a Thecla pruni L., Callophrys rubi L., Zephyrus betulae L., quercus L., Chrysophanus dorilis Hfn., phlaeas L., Lycaena Arion L., meleager Esp., corydon Poda., hylas Esp., bellargus Rott., icarus Rott., argus L. nevő fajok a gyakoribbak.
Fam. Satyridae. A szemeslepkék közül Sopron környékén ismertebbek
a Melanagaria galatea L., Maniola aethiops Esp., Satyrus arethusa Esp., dryas Sc., circe F., briseis L., semele L., Aphantopus hyperanthus L., Epinephele jurtina L., lycaon Rott., Coenonympha pamphilus L., iphis Schiff., Pararge maera L., megaera L.
Fam. Nymphalidae. A tarkapille-félék családjából vidékünkről a következő fajokat említem meg:
Apatura ilia Schiff., iris L., Limenitis populi L., camilla Schiff., Sybilla L., Neptis lucilla F., aceris Lepesch., Vanessa io L. xanthomelas Esp., polychloros L., urticae L., antiopa L., Polygonia c-album L., Pyrameis atalanta L., cardui L., Arachnia levana L., Melitaea trivia Schiff., cinxia L., maturna L., athalia Rott., didyma O., parthenie Bkh., Brenthis dia L., Argynnis dephne Schiff., latonia L., noibe L., adippe L. aglana L., paphia L., pandora Schiff.
Fam. Pieridae. A fehérlepkék közül gyakrabban előfordulnak vidékünkön a következő fajok:
Aporia crataegi L., Pieris brassicae L., amely 1934-ben nem csak itt, hanem országszerte elszaporodott és a káposztát elpusztítva, sok kárt okozott, Pieris napi L., rapae L., daplidice L., Euchloe cardamines L., Colias 330palaeno L., chrysotheme Esp., edusa F., myrmidona Esp., Gonopteryx rhamni L., Leptidia
sinapsis L.
Fam. Papilionidae. A lovagpillék családjából az alábbi fajokat gyüjtöttem eddig Sopron környékén:
Papilio podalirius L., Machaon L., Thais polyxena Schiff., Parnassius mnemosinae L.

Rend: Rhynchota (szipókás rovarok).
A szipókás rovarok rendjéből eddig megközelítőleg 38.000 faj ismeretes, amelyek közül mintegy 2000 fajt hazánkban is megtaláltak.
Fam. Reduviidae. A rablópoloska-félék közül a Reduvius personatus L., Pirates lubridus Scop., Rhinocoris annulatus L., iracundus L., Nabis limbatus Dahlb. és ferus L. a gyakoribb fajok.
Fam. Aradidae. A kéregpoloskák családjából az Aradus versicolor H. S., depressus F., dilatatus Duft., corticalis L. nevő fajokat említem meg.
Fam. Lygaeidae. A bodobácsok népes családjából közismertebbek a Spilostethus sexatilis Scop., equestris L., Melanocoryphus albomaculatus Goeze, Nysius thimi Wlff., senecionis Schill, helveticus H. S., Cymus claviculus Fall., Geocoris grylloides L., dispar Waga., Heterogaster urticae F., Macroplax preyssleri Fieb., Rhyparochromus antennatus Schill., Raglius lynceus F., quadratus F., Scolopostethus pictus Schill., affinis Schill., Gastrodes abietis L. ferrugineus L.,
Pyrrhocoris apterus L., marginatus Kol.
Fam. Coreidae. A karimás poloskák közül megemlítendők a Syromastes marginatus L., quadratus L., Stenocephalus neglectus H. S., nugax F., Brachycarenus tigrinus Schill., Rhopalus subrufus Gmel., conspersus Fieb., Stictopleurus abutilon Rossi. nevű fajok.
Fam. Pentatomidae. A címerespoloskák gyakoribb alakjai a következők:
Eurygaster maura L., hottentottus F., austriaca L., Graphosoma lineata L., nigrolineata L., Aelia acuminata L., Eusarcoris venustissimus Schrk., Carpocoris nigricornis F., Eurydema oleraceum L., ornatum L., Dolycoris baccarum L., Pentatoma dissimile F., Acanthosoma haemorrhoidale L., Zircona coerulea L.
Had: Cicada. A kabócák közül az alábbi fajokat említem meg:
Dicraneura mollicula Boh., Zyginidia parvula Boh., Baldutha punctata Thumb., Cicadula sexnotata Fall., Graphocraerus ventralis Fall., Thamnotettix fenestratus H. S., Allygus atomarius F., Platymetopius undatus Deg., Deltocephalus striatus L., abdominalis F., Paramesus nervosus Fall., Penthimia nigra Goeze., Cicadella viridis L., Oncopsis lanio L., Macropsis virescens F., Ulopa reticulata F., Centrotus
cornutus L., Triecphora sanguinolenta L., 331Lepyronia coleoptrata L., Tibicen haematodes Scop., Cicada orni L., Cicadetta montana Scop., tibialis L., Tettigometra fusca Fieb., impressopunctata Duf., Cixius cunicularis L.
Fam. Aphididae. A levéltetű-félék családjából meg kell említeni a Cinara laricis Walk., pini L., piceae Panz., Eulachnus agilis Kalt., Schizolachnus tomentosus Deg., Lachnus roboris L., Phyllaphis fagi L., Tranaphis vitellinae Schrk., Chaetophorus leucomelas Koch., Periphyllus aceris L., Brachycaudus helichrysi Kalt., persicae-niger Smith., Aphis sambuci L., Doralis fabae Scop., Brachycolus brassicae L., Cryptomyzus ribis L., Myzus cerasi F., Macrosiphon rosae L.
Fam. Eriosomatidae. A gubacstetvek közül a Pachypappa vesicalis Koch., Pemphigius bursarius L., protospirae Licht., spirothecae Pass., filaginis
Boyer., Prociphilus bumeliae Schrk., poschingeri Holzm., Thecabius affinis Kalt., Schizoneura ulmi L., Eriosoma lanigerum Hausm., lanuginosum Htg., Byrsocrypta gallarum Gmel., caerulescens Pers nevű fajok a gyakoribbak.
Fam. Adelgidae. A toboztetvek családjából Sopron környékén az alábbi fajok fordulnak elő:
Pineus pini Marcqu., strobi Rtzb., Dreyfusia nordmannianae Eckstein, Adelges laricis Vallot., Sacchiphantes viridis Rtzb., abietis L., Dactylosphaera vitifolii Shim., Phylloxera coccinea Heyd.
Fam. Coccidae. A pajzstetvek közül említésre tarthatnak számot az Eriococcus spurius Mod., Aspidiotus perniciosus Comst., Aulacaspis rosae Ckll., Chionaspis salicis Sign., Lepidosaphes ulmi Fern., Lecanium corni Bché., Physokermes coryli L. és piceae Fern.

*
Ezzel a környékünkön gyakrabban előforduló rovarfajok rendszertani ismertetését befejeztem. Amint a felsorolásból kiviláglik, Sopron és vidékén élő rovarok legnagyobb részét a messze elterjedt, ubiquista-fajok alkotják (legalább a gyakrabban előforduló alakoknál). Ezeken kívül az észak- és közép-európai fajok is
szép számmal találhatók, továbbá a nyugat- és déleurópai, végül a mediterrán régió elemei is képviselve vannak.
Ezek a faunaelemek teszik Sopron környéke rovarvilágát olyan változatossá, hogy joggal tarthat számot minden gyűjtő érdeklődésére, gazdagsága pedig biztosíték arra, hogy a kutatók még sok érdekes és értékes fajra bukkanhatnak.