Szakmai fórum az erdészeti szakképzésről

ImageAz Országos Erdészeti Egyesület Oktatási Szakosztálya Jövőd az oktatás címmel rendezett fórumot, az erdészeti szakképzés jelenéről és várható alakulásáról. A budapesti Erdészeti Információs Központban, 2005. február 1-jén tartott rendezvényen, a szakosztály tagjain kívül, jelen voltak az erdészeti szakképző intézmények vezetői és tanárai, több erdőgazdaság, valamint a MEGOSZ képviselői is.

Várhatóan újabb karral bővül a soproni Alma Mater
Az előadások sorát dr. Faragó Sándor rektor nyitotta „A Nyugat-Magyarországi Egyetem – egy integrált egyetem jelene és jövője” című beszámolóval. A professzor leszögezte, hogy az egyetem jövője a bolognai folyamat, vagyis a kétciklusú képzés szerint alakul. Örömmel tájékoztatta a hallgatóságot, hogy az intézmény valamennyi, a 2005-2006-os tanévre benyújtott akkreditációs kérelmét elfogadták, és az Alma Mater is tagja lett az Európai Egyetemek Szövetségének. Az elmúlt évben befolyt 1 milliárd 104 millió forintból közel egy milliárdhoz pályázatokból jutottak. A közeljövő egyik legnagyobb feladata a Művészeti Kar megalapítása lesz.

Együttműködési megállapodás a kanadai UBC és a NYME EMK között
ImageDr. Mészáros Károly
dékán: Az erdészeti felsőoktatás korszerűsítéséről beszélt. Bevezetésként megemlítette, hogy a felsőfokú erdészeti szakképzés 196. tanévét kezdte meg. Ez felelősséget és kötelezettségeket is jelent. Ebben az évben 65 (15 költségtérítéses) hallgatót vesznek föl az erdőmérnöki karra, és várhatóan 40-45 fő sikeresen el is végzi az egyetemet.
A kart szorító külső és belső kényszer, már korábban arra indította az erdőmérnöki szak vezetőit, hogy más képzési irányban is szervezzenek oktatást. Így ma már az okleveles erdőmérnök-képzésen kívül okleveles környezetmérnöki,  okleveles környezettudományi, vadgazda-mérnöki, természetvédelmi mérnöki valamint területfejlesztő mérnöki szakon folyik a képzés. Elmondta, hogy hazánk legzöldebb egyetemi karára még most is átlagosan háromszoros a túljelentkezés, ami a többi agrárkarhoz képest nagyon jó arány. A legnagyobb az érdeklődés a természetvédelmi szak iránt, de az erdőmérnök hallgatókat is két és félszeres jelentkezési arány alapján választhatják ki. Ezt alátámasztják annak a közvélemény-kutatásnak az eredményei is, amelyet a közelmúltban végeztek független szakértők. Ezek szerint az országban a kar légköre a legjobb, holtversenyben a szegedi közgazdász karral. Ez a felmérés ugyanakkor rámutatott azokra a hiányosságokra – például az épületek leromlott állapotára – is, amelyek az oktatás infrastruktúrájának gyengéit jelentik.
Bár az utolsó percig remélték, hogy – például az állatorvosi és a gyógyszerész karhoz hasonlóan – sikerül megőrizni az egységes mesterképzést, az akadémiai reformhoz is igazodóan a képzés három részre tagolódik. Az első három év után bakarátusi (Bsc) oklevelet kapnak azok, akik a felsőfokú alapképzést választják. Ezt követi a kétéves mesterképzés (Msc), majd a három éves doktorképzés (Phd). A kredit-rendszer lehetőséget ad a horizontális, karok közötti mozgásra is. Az alapszakokon a 381/2004. évi kormányrendelet 180+30 kredit teljesítését írja elő a hallgatóknak. Itt mintegy 40 kredit keretén belül oktatják többek között a dendrológiát, az erdőhasználatot, az erdőbecslést és a szaporítóanyag termelést. A mesterképzésben részesülő hallgatók (40 fő) töltik majd be a szakma felsőszintű vezető pozícióit. A műszaki jellegű tárgyak többsége csak itt marad meg.
A dékán elmondta, hogy a kar oktatóinak 64 százaléka minősített. A kutatási bevételük mintegy 350 millió forintot tesz ki.
2006-ban lesz ötven éve, hogy a soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és oktatóinak többsége a forradalmi események kedvezőtlen fordulata miatt külföldre kényszerült. A Vancouverben megalapított magyar erdőmérnöki karra emlékezve ünnepségeket rendeznek Sopronban. A kanadai University of British Columbia és a NYME között megkötött együttműködési megállapodás alapján angol nyelvű képzés is indul.

A képzési irányokat a gazdálkodók igényeihez kellene illeszteni
ImageAndrésiné Dr. Ambrus Ildikó, az Ásotthalmi  Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium igazgatója „Az erdészeti szakmunkásképzés helyzete, az alapfokú erdészeti szakképzés változásai az OKJ tükrében” címmel tartotta meg előadását. A gondok sorolásával kezdte, példaként említve az 1962-ben megindított erdőművelő-fakitermelő szakképzést, melyet csak 1993-ban követett a szakképzési törvény. Napjainkban viszont éppen az okoz nehézséget, hogy gyakran változik a szakképzési rendszer. Az oktatás nehézségei között említette a tanulók motivációjának hiányosságait, azt, hogy a gondjaikra bízott fiatalok nem szeretnek és sok esetben nem is tudnak tanulni. Előfordul, hogy diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyerekekkel kénytelenek bajlódni. Előnyben kellene részesíteniük a manuális készségek elsajátítását. A negatív szelekció ellenére csak 2-3 százalékos a lemorzsolódás. A végzősök elhelyezkedési esélyeit rontja, hogy jogilag szabályozatlan az erdészeti szakmunka. Az erdőgazdaságok nem képzett szakemberekkel, hanem szakmai képzettség nélküli vállalkozókkal végeztetik a munkát. Ennek egyik jelzésértékű szomorú ténye, hogy nőtt a halálos kimenetelű balesetek száma. Az igazgató asszony véleménye szerint több irányú változtatásra van szükség: a fenntartó által megszabott képzési irányokat a gazdálkodók igényeihez kellene illeszteni, amit a jogszabályok változása kell, hogy megelőzzön, és a finanszírozáson is finomítani kellene.

Az intézmények finanszírozása függ a helyi gazdasági és társadalmi körülményektől
ImageDr. Folcz Tóbiás a soproni Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium igazgató-helyettese „Mi lesz veled erdész technikus? A középfokú erdészeti szakképzés jelene és várható jövője” címmel tartott előadást. Felvezetésként vázolta az oktatáspolitika célkitűzését, amely szerint a 18. életév lesz a kötelező tanulás korhatára. Az érettségizettek aránya várhatóan lényegesen növekedni fog. Ezzel együtt a családokban presztízskérdés a diploma megszerzése, hiszen ma már a legtöbben megengedhetik gyermekeiknek a képzési idő meghosszabbítását. Ugyanakkor csökken a középfokú szakképzés iránti igény. Az erdészeti társaságoknál csökken a gazdasági egységek, a kerületek száma, a területük ugyanakkor nő. Véleménye szerint a mai erdészek nem képesek a hagyományos értelemben betölteni az erdőt védő szakmai szerepet, hanem vállalkozóként működnek. A magánerdők jelenleg sok esetben hiányos szakirányítása jelenhet felvevő piacot az erdésztechnikusok számára. Áttekintve az elmúlt évtizedek változásait, felidézte a technikumok 1968-as megszüntetését (azzal az indokkal, hogy alacsony a közismereti tárgyak oktatása és túlspecializált a szakképzés), megállapította, hogy a szakközépiskolai képzési forma nem vált be. 1985-ben tértek át az ötéves technikusképzésre, majd 1993-ban újabb átalakulási folyamat kezdődött. 1995-ben indult a NAT, majd 2000-ben a kerettantervek rendszere. Ráadásul a 80-as években megszüntették a szakfelügyeleti rendszert, ami a szakma egybehangzó véleménye szerint hibás döntés volt, hiszen hiányzik az igazgatótól független szakmai kontroll. A jövőről szólva elmondta, hogy a képzés programja várhatóan akként változik, hogy az első négy évben a tantárgyak csak az orientációt szolgálják, és a tanulók a következő két évben szerzik meg a szakképesítést. Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban megemlítette, hogy több forrásra támaszkodnak (normatív támogatás, a fenntartó hozzájárulása, szakképzési támogatás és a pályázati források), ám a normatív kvótarendszer érzéketlen a szakmai képzés sajátosságaira, az eszközigényre, a magasabb képzési költségekre. A másik fő forrást jelentő önkormányzati támogatás pedig az anyagi-gazdasági és társadalmi-szociológiai-kapcsolati tényezők függvénye.

Megalakult az Erdészeti Szak-, Középfokú és Felsőoktatás Harmonizált Rendszere Munkabizottság
A fórum munkáját hozzászólásával segítette a többiek mellett Pataki Tamás, az FVM Képzési- és Szaktanácsadási Intézet főigazgatója, Szitás József az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Főosztályának képviselője, Ormos Balázs az OEE főtitkára, valamint Luzsi József a MEGOSZ elnöke.
A rendezvény végén dr. Folcz Tóbiás szakosztályelnök bejelentette, hogy az oktatásban érintett szervezetek vezetőiből, képviselőből megalakították az Erdészeti Szak-, Középfokú és Felsőoktatás Harmonizált Rendszere Munkabizottságot. Ez a konzultatív szakmai szervezet hivatott segíteni az illetékes szervezeteket az oktatási struktúra korszerűsítésében.

Fotó: ForestPress

Detrich M. – Zétényi Z.