b_150_150_16777215_00_images_stories_MTA_solymosr80mtal.jpg
ForestPress fotók


2019. június 13. - A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya Erdészeti Tudományos Bizottsága „Tartamkísérletek: az erdőgazdálkodás tudományos megalapozása és a jövő feladatai” címmel tudományos ülést tartott a 90 éves Solymos Rezső tiszteletére 2019. június 12-én, Budapesten, az MTA Székházban.

b_150_150_16777215_00_images_stories_MTA_nemeth_solymos90_2019.JPG 

Köszöntőt mondott Németh Tamás, az MTA rendes tagja, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke.
Az első előadást Borovics Attila PhD a NAIK ERTI igazgatója tartotta Solymos Rezső tartamkísérleteket megalapozó munkássága címmel.

b_150_150_16777215_00_images_stories_MTA_borovics_solymos90_2019k.JPG
Az Erdészeti Tudományos Intézetben 1961-ben dr. Solymos Rezső vezetésével újjászervezett Erdőművelési és Fatermési Osztály munkájának adta keretét a kísérleti hálózat kialakítása és értékelése – kezdte mondandóját az igazgató.
Solymos Rezső munkatársaival - Birck Oszkár, Kiss Rezső, Márkus László, Tallós Pál – fölismerték, hogy egyre sürgetőbbé vált az igény olyan szakmai útmutatásokra, amelyek az értékes tapasztalatokon túl, számszerű eligazítást adnak az erdőműveléssel és az erdők fatermésének meghatározásával foglalkozó szakemberek számára.
1962-ben leszögezték, hogy az erdőnevelési és fatermési kutatásokban csak hosszú ideig tartó, jól szervezett és megalapozott munkával lehet eredményt elérni. Szükséges, hogy ezek a kutatások egységes alapelvek szerint folyjanak az ország területén.
A program résztvevői hittek fiatalságukban, tettrekészségükben, munkatársaik lelkesedésében.
Az eredeti, maximalistának tűnő tervet (1200 kísérleti parcella) is túlszárnyalva 2500 (+2000) erdőnevelési és fatermési parcella valósult meg.

b_150_150_16777215_00_images_stories_MTA_borovics_solymos90_2019koz.JPG

A kijelölt célok az alábbiak voltak:
- Nevelővágások optimális időpontjának, erélyének, a visszatérés idejének megállapítása.
- Nevelővágások összes fatermésre gyakorolt hatásának megismerése.
- Faállományok szerkezeti tényezőinek meghatározása.
- Az egyes fák és a faállomány növekedési menetének, fatermésének megismerése.
- Fatérfogat és fatermési táblák szerkesztése.

Eredményeik ezekben foglalhatók össze:

- Kísérleti bázis létrehozása (országos hálózat)
- Az egyes fák fatérfogatának vizsgálata (új fatömegtáblák)
- A faállomány fatermésének vizsgálata (új fatermési táblák)
- Erdőnevelési irányelvek és erdőnevelési modellek kidolgozása (erdőnevelési modelltáblák)

Az egyes fák fatérfogata

Az 1960-as évekig csak az akácra volt hazai fatérfogat tábla.
Sopp László (1970) mintegy 30 fafajra készítette el a fatérfogat táblát, ám Birck Oszkár a gyertyánra, Bondor Antal a szelídgesztenyére, Mendlik a bükkre, valamint Halupa és Somogyi (I-214) további fatérfogat táblák szerkesztését végezte el.

A faállomány fatermése

A kísérleti területek első és részben a második felvétele alapján az 1970-es évek elejére valamennyi fontos fafajunkra országos fatermési tábla készült, amelyből a luc-, az erdei- ésa feketefenyőét Solymos Rezső állította össze munkatársaival.

Erdőnevelési irányelvek, modellek

Az 1973-ban megjelent a Danszky szerkesztette Erdőművelés II. és a Főbb állományalkotó fafajok hálózata és erdőnevelési modellje (1976 - MÉM Kiadvány) jelentett további mérföldköveket.
Az 1980-as évektől fafajonként és fatermési osztályonként megadják azt a kort és átlagmagasságot, amelynek elérésekor a nevelővágást el kell végezni, ha a faállomány törzsszáma meghaladja a fenntartandó fák számát.
Ezen kívül megadják azt a törzsszámot, amelynek a nevelővágások után egyenletes eloszlásban meg kell maradnia, valamint ezen fák mellmagassági átmérőjét, körlapösszegét és átlagos távolságát.

Új erdőnevelési és fatermési iskola

A Solymos Rezső vezette kutatócsoport tevékenységét számos szakmai elismeréssel díjazták.

Megkapták a Magyar Tudományos Akadémia 1979. évi akadémiai díját.
A MÉM 1983-ban a gyakorlati bevezetésre javasolt tudományos eredmények pályázatán az Erdőnevelési modelleket I. díjban részesítette.
A MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala az erdőnevelési modelleket elfogadta, bevezetésüket és alkalmazásukat elrendelte és a műszaki irányelvekben közreadta.
Az erdőnevelési munkák tervezése, gyakorlati végrehajtása és ellenőrzése egységesen az erdőnevelési modellek alapján történt, amely igazolja a kutatási eredmények realizálását.

b_150_150_16777215_00_images_stories_MTA_borov_solymosmta2009.JPG

A sikeres erdőnevelési kísérletek egyik helyszínén, a Lajos-forrásnál 1984-ben emlékoszlopot állítottak.

No events