b_150_150_16777215_00_images_stories_MTA_solymosmta_2009k.JPG
2019. június 14. - A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya Erdészeti Tudományos Bizottsága „Tartamkísérletek: az erdőgazdálkodás tudományos megalapozása és a jövő feladatai” címmel tudományos ülést tartott a 90 éves Solymos Rezső tiszteletére 2019. június 12-én Budapesten, az MTA Székházban.

b_150_150_16777215_00_images_stories_MTA_matyascsa_solymos90_2019.JPG

A második előadást Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja (MTA ETB) tartotta „Aki behozta az erdőt az Akadémiára: Solymos Rezső az MTA-n” címmel.
Solymos Rezső a Magyar Tudományos Akadémia Erdészettudományi Bizottságának az elnöke volt 1985-93 között.
A tudomány bevonását a szakpolitikába többek között úgy érte el, hogy az „Az Erdő” (ma: az Erdészeti Lapok) és az „Erdészeti Kutatások” főszerkesztője volt.
Ezen kívül különböző kiadványok szerkesztését is végezte a Bizottság kiadásában, többek között:
Az ezredforduló erdő- vad- és fagazdasága, 1998
Az erdészeti kutatás szerepe az ágazat fejlesztésében, 2002

b_150_150_16777215_00_images_stories_MTA_erdofagazd.JPG
Erdő- és fagazdaságunk időszerű kérdései, 2005.

b_150_150_16777215_00_images_stories_MTA_actasilvatica.pngk.JPG
Tiszteletbeli elnökként részt vett az Acta Silvatica et Lignaria Hungarica megalapításában is 2005-ben.
Ez az angol nyelvű folyóirat az erdészettudomány nyitását jelentette az EU és a világ felé. A folyóirat az MTA Agrártudományok Osztálya támogatásával jött létre.


Solymos Rezső számára az MTA tagság 1998-ban jött el.

b_150_150_16777215_00_images_stories_MTA_acsad_cikota1980.JPG

Solymos Rezső látogatása a Szombathelyi Állami Erdőgazdaság területén,  Acsád község határában, a Cikota dűlőben létesült 50 hektáros fenyő magtermesztő ültetvényben (1980, Fotó: Mátyás Cs.)

 
Ennek előzménye többek között az a szakmai koordináló tevekénység volt az ERTI-ben, amely „Fenyő célprogram” néven híresült el, s közös innováció volt az ERTI és az erdészeti gazdaságok között. De ezzel a tudományos státusszal ismerték el azt a szakmapolitikai szervező munkát is, amelyet 1983-tól a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának szakmai helyettes vezetőjeként végzett.

b_150_150_16777215_00_images_stories_MTA_matyas_solymos2009k.JPG

Tevékenysége az MTA közéletében

1998 és 2002 között osztályelnök helyettes, ám Dohy János elnök hosszas betegsége alatt de facto elnökként vezette az Agrártudományok Osztályát, jellegzetesen szakmai vitafórum alakítására törekedve.

Erdészeti témák a Magyar Tudományban - miről írt Solymos R. 2000 és 2011 között?

Fókuszban: tudományra alapozott szakpolitika:
erdőtelepítéstől a faiparig
2000/10 Az erdészeti szaknyelv és szerepe a fejlesztésben
2001/4 Erdőtelepítési programok Magyarországon
2001/8 Magyarország erdőstratégiája
2002/3 Erdőfelújítás és -nevelés
2003/12 Az erdei ökoszisztémák sokoldalú hasznosítása
2004/4 Nemzeti Erdőprogramunk tudományos alapozása
2008/07 A természetközeli erdőgazdálkodás jellemzői, tervezése és megvalósítása.
2009/8 Erdészeti produkcióbiológiai kutatások - a hosszú lejáratú (tartam-) kísérletekről
2011/2 A 21. század erdészetpolitikai elvei

 b_150_150_16777215_00_images_stories_MTA_matyas_solymoshallg90_2019.JPG

Soproni Tudós Társaság újraalapítása – egy tiszteletreméltó hagyomány felélesztése

Ismeretes, hogy Sopron legendás polgármestere, Christoph Lackner 1604-ben literatus társaságot alapított (Foedus Studiosorum, Studentenbund)
Ezt a tekintélyes grémiumot „élesztette föl” 2003-ben Solymos Rezső, és kezdeményezésére megalakult a Soproni Tudós Társaság.
Az MTA VEAB keretében, Sopron m.j. város támogatásával, 11 szakbizottsággal működik.

Az Akadémiai Emlékerdő megalapítása 2000-ben, Sopronpusztán

b_150_150_16777215_00_images_stories_MTA_solymos_vizie2007soppuszta.JPG

Solymos Rezső és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke (ForestPress fotók)

Az MTA alapításának 175 éves jubileuma alkalmából, Solymos Rezső kezdeményezésére az egykori Pozsonyi út mentén hársakból álló emlékerdő jött létre.
A helyszín a Páneurópai Piknik Emlékpark szomszédságában, kiemeli a történelmi események kapcsolatát.

Sopronpusztán, az emlékerdőnél évente megemlékezés zajlik faültetéssel, majd az ünnepség Nagycenken folytatódik a Széchenyi mauzóleumban.
Széchenyi nyelvművelő törekvései hatása: a magyar erdészeti szaknyelv megteremtése, 1860 (Divald Adolfot ezért választották az Akadémia első erdész tagjává.).

Solymos Rezső program-koncepciója az Akadémián:
„Az erdőt be kell hozni az Akadémiára – és az Akadémiát ki kell vinni az erdőre!”

 

No events