DANIS ANGELIKA
Selmecbánya

Az UNESCO Természeti és Kulturális Örökségének része

A "Természettudományos múltunk felkutatása"
kategória II. díjas pályázata.

Ipolysági Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskola és Gimnázium, Szlovákia

Selmecbánya történetében 1993. december 11-e fontos dátum lett. Ezen a napon ugyanis az UNESCO 21 képviselője - a világ különböző tagállamaiból - a történelmi Selmecbányát technikai emlékeivel együtt a világörökség részévé nyilvánította. Ezzel a város olyan híres emlékek közé került, mint a kínai nagy fal, az egyiptomi piramisok, a pisai ferde torony, a Kreml, a New York-i Szabadság-szobor vagy a történelmi városrészek Jeruzsálemben, Isztambulban, Rómában, Prágában, Varsóban és a Vatikán területe.

ImageEz a megtiszteltetés kisebb mértékben ugyan, de minket is megillet, hiszen az Ipolyság volt a történelmi Hont vármegye székhelye, ahová a bányaváros - mint Magyarország szabad királyi városa - tartozott. Selmecbánya szép, katlanos völgyben fekszik, melynek északkeleti részén egy kiemelkedő hegyen található a ma is "városnak (Staré mesto, Altstadt) nevezett rész. Jóval a népvándorlás előtti időkben állott itt egy kőfallal megerősített vár is. Ezt az itt lakó kelták alapíthatták. Később, a Krisztus születése utáni időkben, a kvádok foglalták el a vidéket, és a keltákat mint rabszolgákat foglalkoztatták a bányákban. Királyuk ez időben Vannius volt, állítólag tőle kapta nevét Vana településünk. A népvándorlás alatt a gótok, gepidák, longobardok, frankok és avarok uralkodtak itt hosszabb vagy rövidebb ideig, majd a morvák és szlovákok alapították meg nagy szláv birodalmukat. A honfoglalásról Anonymus így ír: "És mivelhogy Isten kegyelme jár vala előttök, nem tsak önön magokat meghódították, hanem még minden váraikat is elfoglalták, melyeknek nevök mind e mai napig Sempthe, Galgotz, Trentsén, Bolondos, Bana... stb." A magyar fejedelmek az államalapítás és a folytonos hadakozás miatt nem foglalkoztak a bányászattal, bár Géza fejedelem már cseh bányászokat telepített a területre. Később Hont és Pázmány lovagokkal németek telepedtek le ezen a vidéken. Az arany- és ezüstbányászat fontosságát Árpád-házi királyaink hamar felismerték, ezért a bányavárosokat és közülük főleg Selmecbányát különböző kiváltságokban részesítették. I. Béla király a Vana bányáiban nyert ezüstből verette híres ezüst pénzérméit.
Selmecbánya életére nagy hatással voltak a keresztes hadjáratok, az "várat - akkor még kolostort - valószínűleg a 12-13. században építették a templáriusok (akkor még elszigetelve állott itt, körfallal körülvéve). Rajta épült a tatárjárás után az akkori nagy plébániatemplom, később pedig a török elleni erődítmény, az "vár. Főkapuja felett volt olvasható a felirat: "Felix civitas, quae tempore pacis cogitat de bello", vagyis: Boldog az a polgárság, amely a béke idejében gondol a háborúra. II. András király (1205-1235) Tirolból és Türingiából telepített ide munkásokat, hogy a bányászatot fellendítse. Így az Aranybulla kiadásakor (1222) már a német nyelv uralkodott a városban.

No events