b_150_150_16777215_00_images_stories_SEFAG_barkoczi_port2015.JPG
ForestPress fotók


2015. október 4. - Beszélgetés Barkóczi Istvánnal, a SEFAG ZRT vezérigazgatójával

Az Úr 2015. éve fárasztó, de sikeres év a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt kollektívája számára. Tavasszal átadtak a Gombás-desedai Parkerdő és Arborétum területén egy új turisztikai létesítményt madármegfigyelővel, erdei szoborparkkal, erdei hangszerekkel és sok más attrakcióval. Júniusban Kaposvárott tartották az Országos Erdészeti Egyesület 146. Vándorgyűlését mintegy hétszáz résztvevővel. Júliusban új székházat avattak a régi székház helyén. Ugyanaznap fölavatták a Zselici Csillagparkot. Szeptemberben ez az objektum innovációs különdíjat kapott az év ökoturisztikai létesítménye pályázaton.
Nem utolsó sorban pedig ennek a kollektívának a vezetője, Barkóczi István erdőmérnök a vándorgyűlésen átvehette a Bedő Albert díjat.

Többek között a fenti eseményekről is beszélgettünk Barkóczi Istvánnal, a SEFAG ZRT vezérigazgatójával. A társaság első embere az új székház harmadik emeletén található irodájában fogadott. A szobát láthatóan még nem lakta be. A falak még meglehetősen natúr állapotban világítanak, csupán néhány falikar és a köztársaság címere látható. Nincsenek trófeák, fotók, emlékek, díjak. Ám a napokban megkapott innovációs díj sem biztos, hogy az ő szobáját fogja ékesíteni, hanem az épület valamilyen közösségi pontját.

- Pillantsunk vissza a 2015. évi kaposvári vándorgyűlésre! Egyöntetűen jó visszhangja volt. Vezérigazgató Úr miként értékeli a harmadik kaposvári vándorgyűlést?

b_150_150_16777215_00_images_stories_SEFAG_barkoczi_nyito2015.JPG

- Nyilván volt egyfajta izgalom és láz bennem, vajon hogy’ fog sikerülni, de összességében pozitív kép maradt meg bennem is. Egy ilyen rendezvény alkalmával vizsgázik a cég a szakma előtt. Szerettünk volna egy jó vándorgyűlést adni a szakmának. Ez nem egyedül a mi sikerünk, nagyon jól sikerült az együttműködés az egyesülettel. Ahogy azt a közgyűlési beszédemben is elmondtam, az egyesület is jól vizsgázott, mert jól tudott mozgósítani. Nagyon büszke vagyok a csapatomra, különösen Máté János vezérigazgató-helyettesre, aki az egész szervezést összefogta. Egyébként rengeteg ötletadó volt, és örülök, hogy ezeket az ötleteket sikerült megvalósítanunk. A legtömörebb pozitív visszajelzést egy nyírségi kolléga adta, aki távozásakor így köszönte meg rendezésünket: „Érezni lehetett, hogy szívesen láttok, és nem kötelességből fogadtok!” Ha más is így érezte, érdemes volt hónapokat dolgozni értetek, értünk.

 

b_150_150_16777215_00_images_stories_SEFAG_barkoczi_kozgy2015.JPG

OEE 146. Vándorgyűlés – mérlegen
Sokat mondó számok jellemzik a Kárpát medence erdészeinek Kaposvárott 2015. júniusában rendezett találkozóját. A házigazda SEFAG Zrt. rendezvényen résztvevő alkalmazottai mellett 691 fő látogatott el a somogyi megyeszékhelyre. Az egyénileg regisztráltak száma 37 fő. A tíz hónapig tartó felkészülést 8 fő koordinálta közvetlenül, a lebonyolításban 171 fő vett részt különböző helyszíneken. Ezzel a rendezvény összlétszáma 870 fő lett.
Legnagyobb létszámmal az egyesület Szombathelyi Helyi Csoportja képviseltette magát találkozón 49 fővel.
A hat szakmai és az extra éjszakai programot 18, egyenként ötvennégy személyes busz szolgálta ki. Legnagyobb létszámmal az Erdőgazdálkodás a Zselicben programra voltak a vendégek kíváncsiak. Csárdahelytől Ropolyig 186 fő barangolta be a Zselic szívét. Legkisebb létszám a Zselici történetek programponton 46 fővel realizálódott köszönhetően a fogatokkal tett kirándulás létszámkorlátainak. A legidősebb résztvevő Dr. Solymos Rezső akadémikus (86 év), míg a legfiatalabb Simon Dávid mérnökhallgató (21 év) volt.
A Vándorgyűlés minden tizedik látogatója hölgy volt.

b_150_150_16777215_00_images_stories_SEFAG_barkoczi_vacs2015.JPG

Sajnos épp’ a saját csapatom létszámát kellett korlátoznunk a baráti vacsora korlátozott férőhelyei miatt.

Úgy gondolom, hogy a vándorgyűlés egy nagyon pozitív dolog, megmérettettünk a szakma előtt emberségben, tudásban, megmutathattuk a vállalat fejlődését.

- A cég erejét is?

- Azt is, feltétlenül. Elsősorban annak a szürkeállománynak az erejét, amivel rendelkezünk, mert ebből vezethetők le a sikereink, az anyagi lehetőségeink.

- A vándorgyűlés alapvetően egyesületi rendezvény, de mégis a társaságok viselik az anyagi terhét. Ezt meg is szokták jegyezni a cégek vezetői. Származnak ebből konfliktusok?

- Ez egy elfogadott, működő rendszer. A rendezés nagyon sok egyeztetés eredménye. Az anyagi terhek viselésében – például a nyugdíjasok részvételénél – az egyesület is kivette a részét. Nyilván a költségek egy részének finanszírozásával számoltunk, de a résztvevők is jelentős részben fedezték  saját költségeiket. Azt gondolom, hogy a cég kiadásait marketing költségként kell felfogni, megéri ez a „befektetés”.
 
- Hogy’ ítéli meg a rendezvény sajtókommunikációját? Meddig lehetett eljutni a vándorgyűlés hírével?

- Azt hiszem nagyon jó sajtónk volt. Mind az országos, mind a helyi sajtóban - tévében, rádióban, újságokban – komoly visszhangot váltott ki a rendezvényünk. Sőt horvátországi szakmai újságban is egy teljes oldalban foglalkoztak a vándorgyűlésünkkel.

- Nagy jelentőségű esemény volt a társaság életében az új székház épületének átadása. Visszapörgetve egy kicsit az idő kerekét, anno, az elképzelés nem ez volt, hanem máshol tervezték a székház fölépítését…

b_150_150_16777215_00_images_stories_SEFAG_barkoczi_avata2015.JPG

- Valóban volt más alternatíva is, de a régi székház felújítása mellett született döntés, és ezt az erdészek fegyelmezettségével tudomásul vettük. Miután elkészült és átadtuk a felújított épületet a kollégáknak tetszett az eredmény, elégedettek és jól érzik magukat. Azt gondolom, hogy a székház ebben az állapotában elég hosszú ideig szolgálhatja a központ és a két erdészet munkatársait.

- A társaság az elmúlt években számos közjóléti és vadászati objektumot avatott és helyezett „üzembe”. Ez a milliárdos nagyságrendet is elérte…

- Az elmúlt öt évben közel 2 milliárd forintnyi közjóléti fejlesztést hajtottunk végre.  Ebből mintegy másfél milliárd forint volt a pályázati forrás. A 22 erdőgazdaság között a legnagyobb pályázók közé tartozunk. A kezdettől fogva igyekeztünk kihasználni az európai uniós pályázati lehetőségeket, figyelembe véve a cég a gazdasági potenciáljának stabilitását.

- Hogy’ születnek azok az elképzelések, amelyekből majd tervek lesznek?

 

b_150_150_16777215_00_images_stories_SEFAG_barkoczi_tolgy2015.JPG

- Mindig több vágyunk, elképzelésünk van, mint amennyire anyagi forrás rendelkezésre áll. Ezeket az ötleteket eltesszük, és amelyekről úgy gondoljuk, hogy megvalósítható és előre mutató, azokat elővesszük. Van egyfajta ütemterv, aminek a mentén haladunk. Számos ötlet akkor valósulhat meg, amikor pályázati forrás adódik.
Szerencsések vagyunk ebben a tekintetben, hogy vannak olyan kollégáink, akik a magukénak érzik ezt a fejlesztési területet. Most is készülünk azokra a lehetőségekre, amik majd megnyílnak 2020-ig.
Az utóbbi időszakban mind a huszonkét erdőgazdaság igyekezett a teherviselő képességéig megfelelni a megfogalmazott politikai elvárásoknak. Ezen a téren óriási változások figyelhetők meg 2010 óta: kilátók, kerékpárutak, erdei vasutak…

- tanösvények, turistaházak…

b_150_150_16777215_00_images_stories_SEFAG_barkoczi_avatcsill2015.JPG

- …ökoturisztikai központok valósultak meg. Ezzel együtt részvénytársaságként meg kell termelnünk ezek működtetésének, fenntartásának forrását. Korábban – öt évvel ezelőtt – 26 millió forint volt a közjóléti ráfordításunk évente. Ez idén 156 millió lesz, jövőre pedig megközelíti a 200 milliót. Jó volna, ha pályázati forrásból nyerhetnénk pénzt ezek fenntartásához, üzemeltetéséhez, de mindenekelőtt marketingjéhez.

- Vannak még más közjóléti terveik?

A régi épületrész rendbe hozására pályázaton nyertünk ötven millió forint támogatást, itt egy oktató és bemutató központot szándékozunk kialakítani.
Szeretnénk az erdők házát jövőre átadni. Ez egy olyan interaktív bemutatóhely lesz, ahová az óvodásoktól a középiskolásokig tudnánk fogadni a fiatalokat, és a szemléletüket formálni. Meggyőződésem, hogy be fog érni az erdőgazdaságoknak az erdei iskolai kezdeményezése, küldetése, s a gyerekekben megváltozik az erdőről és az erdészekről kialakult kép. A korábbi időkben a szakma túlzottan bezárkózott, nem voltunk nyitottak a társadalom felé...
 

b_150_150_16777215_00_images_stories_SEFAG_barkoczi_avatcsillszal2015.JPG
- Sőt, működött egy meglehetősen erős kommunikációs ellenszél is!

- Így van, óriási liberális támogatottsággal működött…

- …még jelenleg is működik…

- Igen. Nem véletlen, hogy a vándorgyűlésre azt a jelmondatot választottuk: értékteremtő erdőgazdálkodás. És ez mind a huszonkét állami erdészeti társaságra érvényes. Az elmúlt évek során is nagyon sok értéket tettünk le a társadalom asztalára, de sajnos sokan ezt még nem ismerik.

- Egyéb közjóléti elképzelések?

 

b_150_150_16777215_00_images_stories_SEFAG_barkoczi_p2015.JPG

- Előkészítés, közös gondolkodás alatt áll az IPA-rendszerű pályázaton belül a Kaproncai Erdőgazdasággal (Koprovnica, Horvátország – Z.Z.) – amely a testvér erdőgazdaságunk - egy kerékpárút és tanösvény megépítése.  Szeretnénk az újjáéledő drávai vízi turizmusba is bekapcsolódni, mert a folyó túloldalán – magyar területen - vannak kis vadászházaink, amelyeket szeretnénk felújítani, és kulcsos házakként működtetni. Tervezzük egy kikötő építését is, amely kajakosok, kenusok fogadására alkalmas. További terv, hogy a Desedánál egy kerékpár útszakaszt szeretnénk az önkormányzattal együtt leaszfaltozni. Jó az együttműködés a kaposvári városvezetéssel, igyekszünk a városi projektekkel összehangolni a terveinket. Szeretnénk a nagy forgalmú vörösalmai vadászházunkat is felújítani. Hasonlóan, a Balaton-közeli, Alirét vadászházunkat is a turizmus szolgálatába állítani. A hely a Koppányi aga testamentumából ismert. Egyébként mi az elsők között nyitottuk meg a vadászházainkat a nagyközönség előtt. Turisztikai szolgáltatásaink körében évről évre nő az érdeklődés köszönhetősen a folyamatos fejlesztéseknek. Az elmúlt évben közel tizenötezer volt a vendégéjszakák száma. A tulajdonosunk megbízásából mi hoztuk létre és működtetjük az erdeiszallas.hu oldalt.

- Gondolom, a város társadalmi életében is részt vesznek…

 

b_150_150_16777215_00_images_stories_SEFAG_barkoczi_csillag2015.JPG

- Természetesen. Sportegyesületeket, rendezvényeket támogatunk, és a kollégáim a székhelyünkön aktív társadalmi életet élnek.

- A turisztikán kívül van más, például szakmai-tudományos együttműködés az egyetemmel?

- Sok szállal kötődünk a Kaposvári Egyetemhez, a legutóbb a duális képzés keretében foglalkoztatunk hallgatókat. Évente két főre szerződtünk, de egyenlőre az oktatásügy részéről még kialakítás alatt van ennek a gyakorlata. Ezen kívül az egyetemnek nagyon komoly talajlaboratóriuma van, amit mi is kihasználunk. Vadászati, vadgazdálkodási (a vadföld művelés terén) kérdésekben is együttműködünk. A ragadozók kutatásában is van közös projektünk. Konkrétan az aranysakál életmódjával kapcsolatban. Természetesen az Alma Materrel is szoros az együttműködésünk. Jelenleg többek közt agrárklíma projektben van konzorciális együttműködésünk.
 


- Korábban említette, hogy az őzállományt alaposan megtizedelték.

- Valóban így van, ez jól látható a folyamatosan csökkenő őzterítékből is. Gyakorlatilag az egész megyében megtalálható a sakál. Nekünk a lábodi térségben okozta a legnagyobb károkat, a dámszaporulat közel nyolcvan százaléka elveszik. Sőt, a gím esetében is alacsonyabb a szaporulat a vemhesüléshez viszonyítva. Tehát súlyos gazdasági károkat okoz. Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb valamilyen ragadozó-gazdálkodást be kell vezetni hazánkban.

- Ezen mit értsek?

- Azt gondolom, hogy a természetvédelem túlnyerte magát, mára minden ragadozófaj nagy számban megtalálható Magyarországon, a karvalytól a sakálig. Amennyiben az apróvad-gazdálkodást – elsősorban az Alföldön – talpra akarják állítani az új vadászati törvény segítségével, akkor az csak a ragadozók gyérítésével lehetséges. A XIX. században és a XX. század elején ezért volt olyan sok apróvad a nagybirtokokon, mert a tulajdonosok nagy gondot fordítottak a ragadozók gyérítésére.

- Ez újabb konfliktust nyithat a természetvédelem és az erdészet-vadászat között, hiszen ezek a ragadozók védettek.

- Azt hiszem, hogy a természetvédelemnek sem célja, hogy megváltoztasson bizonyos biológiai arányokat a kezelhetetlenség irányába. Erre példa a védelem alatt álló kárókatona. Ezek a madarak mérhetetlen károkat okoznak a halgazdaságoknak, amiket senki nem térít meg. Ha működne a kártérítés, akkor nem lenne ekkora gond.
 

b_150_150_16777215_00_images_stories_SEFAG_barkoczi_por2015.JPG
- Hasonló történt a hóddal, ami ugyan nem ragadozó, de pusztítja a fákat.

- Az ember beavatkozott a természet szabályozásába, s ezen a téren a zöldeknek is kellene kompromisszumokat kötniük.
Míg a skandinávoknál tudomásul veszik, hogy az erdő, nem csupán természetvédelmi objektum, az erdőgazdálkodás nem csak kirándulóhelyet, kilátót, közjóléti beruházásokat jelent, hanem rengeteg munkahelyet is. Kommunikációnkban a szakmának csak a közjóléti oldalát hangsúlyozzuk - Somogyról beszélve, csak a SEFAG 2200 embernek ad munkát, s ez szerintem rendkívüli értéket jelent. Arról nem is beszélve, hogy mi ott tudunk munkát adni, ahol más nem tud, például az aprófalvas térségekben. Nagy számban foglalkoztatunk alulképzetteket, és a roma lakosság köréből is jelentős számban juttatunk családokat munkajövedelemhez. Még egy fontos tényező: meggyőződésem, hogy mi foglalkoztatjuk a legszervezettebben a közmunkásokat, akik értéket teremtenek. Véleményem szerint a kommunikációban ezt is a felszínre kell hozni! Sokan még mindig nem ismerik a tevékenységünket és az erdőgazdaságokat egyfajta csodabogaraknak tartják. Néha a politika sem tudta megfelelően értékelni az ágazatot, hisz’ voltak olyan elképzelések is, hogy az önkormányzatok között szétosztják az állami erdőket. Remélem ez a kérdés lekerült a napirendről, mert a következményei beláthatatlanok lettek volna, a vidéki foglalkoztatás szempontjából is. Az erdőgazdálkodás egy rendszer része, nyersanyagot, alapanyagot biztosítunk az elsődleges- és a másodlagos faipar részére.

- Szakmai vonatkozásban mit tart még fontosnak?

- Mi vagyunk a legnagyobb szerkezet-átalakítók.

- Erdőszerkezet-átalakításról van szó…

- Igen, ez azt jelenti, hogy értéktelen gyertyánosokat, sarjerdőket alakítunk át mageredetű tölgyesekké. Ezt vágásos üzemmód nélkül nem lehet végrehajtani. Az üzemtervek - a mi „bibliáink” – előírják, hogy mit kell, és mit lehet tennünk az erdőkkel. Az erdőfelújításoknál meghatározott az a fafaj, amellyel felújíthatunk az adott termőhelyen. A tölgy véghasználatunk területarányosan 27-30% között van évente. A felújított területeken az első kiviteleknél a tölgy aránya már több mint 60 százalék. Ez azt jelenti, hogy a magunk után hagyott erdők jóval nagyobb – és nem csak gazdasági értelemben vett - értéket fognak képviselni, ha – és ez egy rettenetes nagy kérdőjel – a klímaváltozás ezt lehetővé teszi.

- Ez lett volna a következő kérdésem… Ugyanis, ez a jelenség az őshonos fafajok alkalmazását megkérdőjelezheti.

- Sokan még mindig vitatják, hogy van vagy nincs klímaváltozás. Azt gondolom, hogy mi erdészek, akik 100 éves folyamatokba gondolkodunk, nagy hibát követünk el, hogy az üzemterveink száz éve leírt termőhelyekre alapozódnak, és a klímaváltozást nem veszik tekintetbe. Ez rengeteg pénzükbe kerül a gazdálkodóknak. De vannak látványos biológiai jelei is. Tölgyeseink a kor előrehaladtával kiritkulnak, koronájuk gyérül, egészségi állapotuk és a talajra jutó napsugárzás miatt a termőhely is leromlik. Az extrazonális bükk állományaink is jelzik a gondokat, nem véletlen, hogy szinte minden évben nagy magtermést hoznak. A folyamatos termés mindig a gyengülésnek a jele. Végérvényesen eltűnik megyénkből a luc és a vörösfenyő.

- Az utánpótlásról „igyekszik” gondoskodni…

- Igen. A külső-somogyi, legszélsőségesebb termőhelyeinken lévő csereseinkben viszont évek óta nem volt normális makktermés. A természetes felújításuk ellehetetlenült.
Azt gondolom, a kormány jól tette, hogy a vízrendezést újragondolja, mert a vízvisszatartásnak nagyon nagy szerepe lehet az erdőgazdálkodásban is, elsősorban az alföldi és homokterületeinken. De ez a mi döntési kompetenciánkon kívül esik.

b_150_150_16777215_00_images_stories_SEFAG_barko3_201205.jpg

- Aktuális változásokat vetít előre a Vadgazdálkodási törvény újraírása. Milyen előrelépésre számít ennek kapcsán?

- Amikor 1996-ban megfogalmazták a korábbi törvényt, akkor más körülmények voltak: a tulajdonosi viszonyok, a vadászat és az azt körülvevő szemlélet is változott. A törvény változtatása meglévő társadalmi igényt elégít ki. A széleskörű társadalmi egyeztetés során minden érdekelt elmondhatta a véleményét. Bízom benne, hogy a törvényhozók az alkotók elképzeléseit nem fogják átírni. Szabályozottabb működést várok: például a földtulajdonosi közösségek terén, ahol saját jogon gyakorolták a vadászai jogot, gondot jelentett, hogy korábban eltörölték a trófeabírálatban a mínuszpontos rendszert, ami a rosszul gazdálkodókat tartotta kordában. Ezt most újra szabályozza a tervezet. Erre mindenképpen szükség van ahhoz, hogy a hazai vadgazdálkodás visszanyerje a korábbi hírnevét.  

- Ez elegendő eszköz lesz a bevételkényszerrel szemben az elfiatalodás  megállítására?

- Rákényszeríti a vadgazdálkodót, a vadásztársaságot, mert bár először csak figyelmeztetésre kerül sor, másodízben már szankcionál és harmadszorra már trófeás vadkilövési lehetőséget vesz el. Oda kell figyelni a kármegelőzésre, a vadkárra, a fel kell tárni a tartalékokat, jó kapcsolatot kell kialakítaniuk a földtulajdonosokkal. A vadászat drága sport, és senki nem várhatja el, hogy a földhasználó, a tulajdonos finanszírozza mások szórakozását.

-      Új intézményt, a tájegységi fővadászt vezetne be a törvény…

-    Úgy gondolom, hogy egy sokkal komolyabb vadászati felügyeletre, ellenőrzésre van szükség. A kormányhivatali fővadász a megyei szervezethez, az új fővadász munkakör pedig várhatóan a minisztériumhoz fog tartozni.

- A másik előkészületben lévő jogszabály az Erdőtörvény. Milyen várakozásokkal néz elébe?

- A régi túlszabályozott, nagyon sok korlátot állít. A hatóságra olyan sok feladatot ró, amelyet nem képesek ellátni. Az új törvényben meg kell találni az egészséges arányt, és a gazdálkodói érdekek is kellő mértékben jelenjenek meg, valamint a természetvédelmi érdekeket is a helyükön kell, hogy kezelje. A szakmánknak ez egy nagyon jó lehetőség, hogy újragondolja a törvényt. Az új jogszabálynak sokkal általánosabbnak, rövidebbnek, „velősebbnek” kell lennie. Sok mindent a végrehajtási rendeletben lehetne szabályozni. Meggyőződésem, hogy az állandó erdőborítottsággal kapcsolatos megfogalmazások a régi Etv.-ben nem kellően átgondoltak. Sok olyan dolgot, ami a gazdálkodást akadályozza, ki kell hagyni az új jogszabályból. A vágásterületek sarkos érintkezésének eltörlése az egész térinformatikai rendszert felborította. Ezzel egyértelműen a termelést akarták akadályozni. Újra kell gondolni az üzemtervezést. Képes-e ez az állami szervezet ledolgozni a meglévő lemaradást? Talán nem Istentől elrugaszkodott dolog volna a gazdálkodókra bízni az üzemtervezést. A jó tervező szakembereket a gazdálkodók szívesen alkalmaznák. A hatóságnak pedig meg volna az a lehetősége, hogy a terveket elfogadja, vagy elutasítsa. A minőségi követelményeket is sokkal jobban lehetne érvényesíteni. A gazdálkodók jobb munkafeltételeket is tudnának biztosítani a tervezőknek. A szakmánkban sokkal jobb együttműködést kell kialakítani a hatóság és a gazdálkodók között. Ma nem mindenhol baráti a kapcsolat.
 
- A 2009. évi Etv-nyel kapcsolatban azt szokták emlegetni a szakmában, hogy a természetvédelem túlnyerte magát. Egyetért ezzel a megfogalmazással?

- Meggyőződésem, hogy így van. Azzal a szemlélettel nem lehet mit kezdeni, amely arra épít, hogy ne termeljenek. Tudomásul kell venni, hogy az erdő sokféle szolgáltatást nyújt, maga is egy „termék”, de nyersanyagot is szolgáltat. Ha ezt a nyersanyagot hagyjuk az erdőn tönkremenni, akkor lehet, hogy több lesz a cincér, de sok ember nem fog munkához jutni. Ha megnézzük, hogy mennyi az éves folyónövedék és mennyi kitermelt fa, akkor láthatjuk, hogy messze nem termeljük ki azt a mennyiséget, ami az előbbi szerint rendelkezésre áll. Ráadásul a fa ugyanúgy tönkre megy, mint más romlandó áru, legföljebb nem napok, hanem öt-tíz év alatt. Akik a vágásfordulókat 20-25 évvel emelik, nem gondolják végig, hogy például az a bükkös, ami ma 1 egységet ér, az húsz év múlva csak egyharmadát éri, mert megjelenik a bélkorhadás, az álgesztesedés. Ez viszont a faipart lehetetleníti el, hiába lenne piac, de nincs alapanyag. Tehát helyre kell tenni a dolgokat, fát is kell vágni, szükség van a nyersanyagra, ez szolgálja azokat, akiknek kenyeret juttat az asztalára, meleget ad a kályhában. Mindez az ország gyarapodását szolgálja.

- Szerintem is az erdei iskolákban meg kell mutatni a fakitermelést is, azt, hogy miként hal meg egy fa, amelyből készülnek a bútorok és játszóterek…

- …és tudjuk az erdei iskolát, az ökoturisztikai központot és sok mást finanszírozni.  Az a baj, hogy álszentek vagyunk, nemzeti értéket hagyunk tönkre menni a túlkoros erdőkben.

- Milyenek az idei gazdasági év kilátásai?

- Nyolc havi számokat ismerünk, a kollégáim elkészültek az előremetszéssel, és nem várhatók nagy meglepetések. Ma már elmondható, hogy biztosan teljesíteni fogjuk a tulajdonos által megfogalmazott elvárásokat.

- A fizikai munkások, fakitermelő brigádok korábbi kiszervezése milyen hatással volt a cégre?

- Sokkal hatékonyabb, ugyanakkor szigorúbb ez a rendszer. Ez tette lehetővé, hogy a társaságok ma oly sok mindent tudnak finanszírozni.

- Milyen nemzetközi kapcsolataik vannak?

- Mi már 1999-ben (?) együttműködtünk testvér erdőgazdaságként a kovásznai erdészekkel. A nemzettudat erősítéseként fontosnak tartottam, hogy megszervezzük a csereüdültetést. Háromszékről jöttek Szántódra, mi pedig az ottani vadászházakban üdültünk. Életre szóló barátságok kötődtek. Mindez egy román vezérigazgató irányítása idején zajlott. Hasonló együttműködés van a horvát kollégákkal is, akik közül szobrot emeltünk annak a kollégának, aki a horvát-magyar erdészbarátságot a Tito-korszak után felelevenítette. Emlékét évente közös koszorúzással ápoljuk.
De meg kell említenem a svédországi egyik legnagyobb erdőgazdasággal (2.600.000 ha-t kezel) élő testvérkapcsolatunkat.

      - Kapcsolatban állnak oktatási intézményekkel is…

 

b_150_150_16777215_00_images_stories_SEFAG_barkoczi_po2015.JPG

- Igen, ez is a társadalmi szerepvállalásaink körébe tartozik. Fontosnak tartom, hogy emeljük a szakközépiskolák oktatási színvonalát. A kollégáim havonta fakultatív órákat tartottak a diákoknak. Eredetileg csak a végzősöknek szántuk, 20-30 főre számítottunk. A legnagyobb meglepetésünkre sokszoros túljelentkezés volt, és az első évesek is ott tolongtak. Rájöttek, hogy a tőlünk hallottak hasznosíthatók elsősorban a gyakorlatban. Ott tanulhatták meg, hogy mi az erdész napi, heti, havi és éves feladata. Megismerhették a nyomtatvány-rendszereket, az üzemtervek kezelését.
 
- Ejtsünk még néhány szót a kommunikáció, a PR és marketing finanszírozásáról! Számos nyugati országban a fakereskedelem alapján, normatív módon finanszírozzák ezt a tevékenységet. Elképzelhető nálunk is egy hasonló rendszer?

     - Úgy gondolom, hogy ez tulajdonosi akarat kérdése.

- Azt ma már majd’ mindenki belátja, hogy a kommunikációnak fontos szerepe van. Hosszú távon termelő erővé válik.

- Meggyőződésem, hogy nem elég jónak lenni, hanem jónak is kell látszani! Az elmúlt időszak kommunikációja jelentős eredményeket ért el ebben, hisz ma olyan politikusokat tudunk rendezvényeinknek megnyerni, akik pont a kommunikáció eredményeként ma már tisztában vannak szakmánk valós értékeivel. Nem véletlen, hogy a vándorgyűlésünket megtisztelte Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr. A csillagvizsgáló átadásán dr. Fazekas Sándor miniszter úr, dr. Bitay Márton Örs és Glattfelder Béla államtitkár úr is részt vettek.

   - Végül egy személyes kérdés: mikor vadászott és mit lőtt?

- Augusztus elején voltam Békésben, és lőttem egy bakot. Nem régen pedig a feleségemmel szarvasbőgést hallgattunk, de puska nélkül. Nagy élmény volt!
 
   - Köszönöm a beszélgetést! (Zétényi Z.)

P szept. 28 @08:00 - 05:00PM
Muzsikál az Erdő - Körösök völgye