2011. augusztus 4.  - Fülöpháza - Lelőtt, kivágott nyelvű kutyák teteme hever erdőn-mezőn Fülöpháza körül. Rettegnek a tanyatulajdonosok a lövések hallatán, mert lehet, hogy éppen az ő kutyájuk az áldozat. Rejtélyből bőven akad a fülöpházi tanyákon. A kintieknek nincs kétségük afelől, hogy háziállataik pusztulása mögött kifejezett szándékosság is van. Horrorisztikus történeteket mesélnek kivágott nyelvű, fára akasztott kutyákról, nádasokban szétlőtt vadmadarakról. Lelőtt, kivágott nyelvű kutyák teteme hever erdőn-mezőn Fülöpháza körül. Rettegnek a tanyatulajdonosok a lövések hallatán, mert lehet, hogy épp az ő kutyájuk az áldozat.
Tamara már nem is tudja pontosan, hány kutyusát siratta el Fülöpházára költözésük óta. Ez idő tájt Marcipánért teszi tűvé a határt. A sárga szőrű, fehér „mellényű” boxer a vizslával csatangolt a tanya körül, amikor egy fekete terepejáróból dördült a lövés. A vizsla hazarohant, de a boxer azóta sem került elő.
– Majdnem éjfélig hívogattuk, aztán másnap is. Körbeplakátoltam a falut, de semmi nyoma, semmi hír róla. A legkedvesebb kutyám veszett el, megjutalmaznám azt, aki visszahozza. Szeretnénk megtudni, ki vagy mi volt az a fegyveres, aki akkor az autóból lövöldözött. Sajnos nem először ér bennünket ilyen bánat. Nyolc éve választottuk Fülöpházát új otthonunknak itt a II. tanyakörzetben. Alig múlt pár hónap, eltűnt a két alaszkai malamut kan kutyánk. Aztán mentek a többiek: keverékek és fajtatiszták, soha többé nem láttuk őket, vagy félholtan tántorogva jöttek elő – sorolta Tamara.
Aggodalom, félelem nyomaszt bennünket – vette át a szót édesanyja, Obercziánné Szamosvári Erika. – Meghasad az ember szíve az iszonyatos kínok közt pusztuló állatait látva. Valakik rendkívül erős szert raknak ki a határba, állatorvos sem tudta megmondani mi került a kutyák szervezetébe. Azt meg álmunkban sem gondoltuk volna, hogy hűtőfolyadékos csirkékkel is mérgezik a húsevő állatokat.  Ezt észrevette az állatorvos, ezért rögtön alkoholt juttatott a beteg kutya szervezetébe vénásan. Azt mondta, fagyállós húst evett. A környező szántókra tonnaszám terítették a baromfitrágyát, szerteszét hevertek a csirketetemek, napok múltán szántották be. Rejtély, hogyan került a dögökre a fagyálló. Tizenként hektár a miénk, villanypásztorral vettük körbe a földet, hogy ne csatangoljanak el a kutyáink, de hiába. Birtokon belül is rálőnek az állatokra. Lehetetlen minden bokor alját megnézni naponta, hová raktak mérget. Nem létezik, hogy valaki ennyire utáljon minket. Talán jobb lenne elköltözni. Nyertünk egy pályázatot, szeretnénk a tanyaturizmusban részt venni, de kétséges, hogy merjünk-e ezek után hozzálátni az építkezéshez –  tette fel magának a kérdést Obercziánné Szamosvári Erika. Miklay Jenő

No events