2011. október 9. - Nagynyárád - Egy gyönyörű magyar vizsla pusztult el a nagynyárádi erdőben egy szabálytalanul kihelyezett, amúgy nem tiltott csapda miatt. Állítólag emberre nem veszélyes az ilyen eszköz, nem úgy az orvvadászok által kitett hurkok.
Tizenkét éve napi rendszerességgel járta a nagynyárádi erdőt Rokó nevű magyar vizslájával M. Dániel. Nemrég azonban sétájuk tragédiával végződött. Rokó a földes úttól csupán néhány méterre rábukkant egy bokor aljában kihelyezett, úgynevezett hattyúnyak csapdába kitett csalira.
A csapda azonban halálos: az állat nyakára elemi erővel csattant rá, és a vizsla azonnal elpusztult. A fiatalember a sokk hatása alól ma sem tért magához, szerinte Rokó halálát súlyos szabálytalanság okozta, ezért feljelentést tett. Az ügyben a Mohácsi Rendőrkapitányság folytat eljárást ismeretlen tettes ellen, tiltott vadászati eszközzel elkövetett állatkínzás vétségének gyanúja miatt.
Az erdőrészlet a Bonafarm cégcsoporthoz tartozó Bóly Zrt. vadászterülete. Éder Tamás, a Bonafarm vállalati kapcsolatok és PR igazgatója közölte, a jelentős mértékben elszaporodott, a vadállományban súlyos károkat okozó rókaállomány miatt döntöttek a csapdázás mellet a Bóly Zrt.-ben a vadászat szakmai irányítását végző vezetők.
Bognár Zoltántól, a BAMKH Földművelésügyi Igazgatóság vadászati osztályvezetőjétől megtudtuk, a hattyúnyak csapda nem tiltott eszköz, ám önmagában azzal, hogy egy kutya belesétálhatott, szabálytalanság történt, ezért ők közigazgatási eljárás keretében vizsgálják az esetet. Nincs más törvényesen alkalmazható ölőcsapda, a hattyúnyak azonnal, így amennyire lehet, kíméletesen pusztítja el áldozatát.
Kizárólag róka, borz és aranysakál gyérítésére lehet alkalmazni. Hozzátette: a csali megválasztásával, és a kihelyezés módjával kell azt biztosítania a vadászatra jogosult szervnek, hogy e három állaton kívül más bele sem sétálhat. Ez a nagynyárádi erdőben sajnos nem így történt. Rokó halála a bizonyíték erre.
Méltányos kártérítés?
Minden törvényesen alkalmazható eszközzel gyéríti a rókaállományt a Bóly Zrt., a hattyúnyak csapdák kihelyezésével is, közölte Éder Tamás. A balesetet szerintük az okozta, hogy a területen póráz nélkül sétáltatott kutya a gazdájától az erdőbe befutott, és kikaparta a csapdát.
A Bóly Zrt. vezetősége felvette a kapcsolatot a gazdával, kifejezte sajnálatát, és tárgyalásokat kezdett a méltányos kártérítésről. A vadászatért felelős vezetők pedig felülvizsgálják a csapdakihelyezés jelenleg alkalmazott gyakorlatát.
Emberre nem veszélyes
A hattyúnyakú csapda alkalmazási és működési elve miatt teljesen veszélytelen az emberre, ugyanakkor a közvélemény sokszor összekeveri a külsőleg valóban hasonlatos, ám tiltott, úgynevezett lábfogó vassal, hangsúlyozta Éder Tamás és Balogh Zoltán is.
Ám a két eszköz működése épp fordított. Az illegális lábfogó vas már azzal működésbe lép, hogy valaki belelép, míg a hattyúnyak csapdát a tálcára nehezedő súly önmagában nem aktiválja. Ahhoz az állatnak el kell vennie a tálcára szúrt csalit is.
Főként élvefogók
Kutya erdőben is csak két esetben kerülhet vadászati terítékre: ha vadat űz, vagy ha emberre támad. Lakott területen pedig nem is lőhető ki éles lőszerrel. A vadásztársaságok, vadászatra jogosultak különféle törvényesen alkalmazható – nagyvadak befogására is használható – csapdákat használnak, azok 90-95 százaléka élvefogó.
Ilyen a ládacsapda, a Larsen-csapda, avagy a befogó udvar. Ezeket az alkalmazóknak sűrűn, egy nap többször is ellenőrizniük kell, hisz ember vagy más állat is fogságukba eshet. B.A.

Ezer hurokcsapda
Az orvvadászok által illegálisan kihelyezett hurokcsapdák okozzák a legnagyobb bosszúságot a vadászoknak, erdőtulajdonosoknak. Ráadásul ilyenkor az esetek többségében hosszas, nagy szenvedés árán múlik ki a belekerült állat. Csak tippelni lehet, mennyit helyeztek ki, ám a baranyai erdőkben ezres nagyságrendben lehetnek jelen, ami aggasztó, mert ilyenbe ember is belesétálhat, sőt akár az áldozat halálát is okozhatja. Az orvvadászok több tízmilliós kárt okoznak csapdáikkal.

No events