2011. november 20. – „A tacskóim most tudták meg, hogy hivatalosan munkanélküliek, ugyanis a házőrzés nem minősül munkavégzésnek. És mostantól nem tudom őket megóvni a vizslák nacionalista beszólásaitól." Egy kutyasétáltató ismerősöm gondolatai az ebadó kapcsán. Véleménye mindenkinek van. Főként nyomdafestéket nem tűrök. Nyugdíjas vagyok, ketten élünk a háztartásban, én és Szi. Tudom, hogy sokaknak nem nagy pénz, amit be kell fizetni, nekem mégis az lesz" - mesélte egy régi családi barátunk. Legnagyobb örömömre minden kutyás, akit megkérdeztem, elszörnyedve rázta a fejét. Dehogy dobnám ki az utcára. Akkor már inkább fizetek, de csak kényszerből" - ebben mind megegyeztünk. Az viszont a többség szerint kétséges, hogy a nehéz helyzetben lévők, vagy a több kutyával élők is ehhez tartják-e majd magukat, vagy megszabadulnak a négylábútól és átállnak a haltenyésztésre.
Az Országgyűlés hétfőn 337 igen, 1 nem szavazattal és 15 tartózkodással fogadta el az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1996-os törvény módosítását, amely „ebrendészeti hozzájárulás" kivetésére ad lehetőséget az önkormányzatoknak, továbbá pontosabban szabályozza a kutyák, veszélyessé minősítését is. Az önkormányzatok évente a veszélyes eb után 20 ezer, más kutya után 6 ezer forint ebrendészeti hozzájárulást, röviden: ebadót szedhetnek az állatok gazdáitól. Veszélyesnek azok a kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, illetve fizikai vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy sérülést okozhatnak".
De mit is jelenthet, hogy az állatok veszélyessége „fizikai vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető"? - Okkal feltételezhető, hogy akinek staffordsuire terrierje vagy kaukázusi juhásza van, az veszélyes állatot tart. A komondor is az, noha mint magyar fajta, mentesül az új szabályozás alól - mondja Csányi Vilmos etológus. - Ha a fajtákon alapulna a szabályozás, akkor a keverékkutyákat nem tudná hová tenni a jogalkalmazó. Ezért maradt jobb híján ez a fura megfogalmazás, ami nyilván fordítva fog működni: amelyik kutyára sok a panasz, amelyiknek a gazdáját sokan jelentik fel, arra vetik majd ki a magasabb adót. A 6 ezer forint szerintem is méltányos összeg, aki kutyát akar tartani, havi 500 forinttal igazán hozzájárulhat a település életéhez. Azt pedig, hogy melyik kutya is veszélyes, az állatorvosnak kell majd eldöntenie. Ha pedig az önkormányzat túlzásba viszi a magasabb ebrendészeti hozzájárulások kivetését, akkor a polgármesterrel elégedetlenek lesznek az emberek és legközelebb nem választják meg...
- A törvényjavaslatról az én véleményemet is kérték, és kifogásoltam a kutyák veszélyességének megítélését a fizikai vagy pszichikai állapot alapján - tájékoztat Janza Frigyes nyugállományú rendőr vezérőrnagy, állatorvos, aki az Országos Rendőr-főkapitányság Szolgálati Állatfelügyeletét vezette. - A „veszélyes kutya" kifejezés ugyanis nem hétköznapi, hanem jogi kategória, s ebbe nem tartozik bele minden eb, amelyik adott estben emberre támadhat. Jogilag veszélyesek éppen a társadalom félelmei miatt lettek az 1990-es évek derekán, s voltak eddig a pitbull terrierek és a keresztezéseikből leszármazó kutyák. Ez a gazdáikat fokozott óvatosságra késztette. A veszélyes fajta fogalmát ez a törvény megszünteti, így meg kell majd várni, hogy a kutya valami rosszat tegyen: a törvényhozók lelke rajta. Egyébként az embernek is van természetes agressziója. A nevelés tanít minket társadalmi együttélésre és ugyanígy kell nevelni a kutyákat is. Az, hogy az állat egy adott helyzetben támadólag viselkedik, semmi mást nem jelent mint hogy egészséges. A házőrzőnek épp az a dolga, hogy „ugassa" az idegeneket. Bizonyos szituációkban engedélyezzük a számára az agresszió kiélését s ezt, akárcsak a rendőrkutyáknál, feladattá nemesítjük. Nehéz dolga lesz annak, akinek az önkormányzatnál meg kell majd ítélnie egy kutya veszélyességét a „fizikai és a pszichikai állapota" alapján, ha az még nem harapott meg senkit. Nem kizárt a jelentősen eltérő önkormányzati gyakorlatok kialakulása, ezen talán egy országos ebrendelet segíthetne.
Még jó, hogy a szüleim könnyű helyzetben vannak, nekik mindkét ebük, Vacak és Tücsök is menhelyről érkezett így nem kell a pénztárcájukba nyúlniuk. Szerencséjük lesz azoknak is, akik magyar fajtát választottak. De miért pont azok? És ha magyar fajta, de megharap valakit, akkor fizetni kell vagy sem? Az én „puccos" Citromom (mint képünkön látható: közepesen hurka formájú basset hound) viszont biztos fizetős lesz. Nem mondom, ha lesz valami kézzel fogható eredménye annak, hogy ebadózom, szívesen fogom tenni. Erről azonban egyelőre nem szól a fáma. „Majd az önkormányzat zsebében elveszik az a pénz" - Liza kutya gazdája nincs egyedül a borúlátással. Jde jönnek majd, és megnézik, hogy milyen a kutyám, és aszerint kell fizetnem? Egy pillantással eldöntik, hogy harap-e vagy sem? A bull terrier is, ahogy más kutyák, olyan, mint a gazdája. Ezt itt vajas kenyérre lehet kenni lekvárként, olyan édes" - a szép szavak a 2 éves és kicsit kancsal Huginak, Citrom egyik örök szerelmének szólnak. Van más szerelme is, Panka, egy gyönyörű Cane corso. ő például a XII. kerületben csak szájkosárral sétálhatna (azaz veszélyesnek minősült), pedig a falevéltől is megrezzen, olyan félős.
Mi amúgy rendes kerület vagyunk, nagyjából igyekszünk pórázon sétáltatni. Kötelező viszont már egy ideje a mikrochip, így ezzel nem kell majd vesződnünk. De hogy vidéken hogy ellenőrzik majd, hogy minden kutya bőre alatt ott van-e a „személyi igazolványa" (ami amúgy nem olcsó mulatság), és hogy össze lehet-e írni majd az összes ebet, aki után adót akarnak behajtani - sziszifuszi munkának tűnik. Ráadásul sok helyen (és nem csak vidéken) nem azért tartanak kutyát hogy dédelgessék, hanem azért, hogy megvédje a házat. Ezek szerint minden olyan portán, ahol a „Vigyázat, a kutya harap!" felirat olvasható, 20 ezer forintot kell majd fizetni?
A liftben még megkérdeztem egy szomszéd nénit is, akinek nincs kutyája, az enyémet viszont nagyon szereti. „Ebadó? Hát van már mindenfele adó. Miért pont ilyen ne lenne? Majd lesz másféle is." D.H.N. - V.G.P.


No events