2011. NOVEMBER 21.  SARC - Minden kutya, amelyik kicsi, fekete és szőrös, az puli az adóbevallásban Januártól adót szedhetnek az önkormányzatok a kutyatartóktól. A parlament hétfőn fogadta el azt a törvényt, amely szerint „normál" ebek után 6000, a „veszélyes" kutyák után 20 000 forintos hozzájárulást fizettethetnek a gazdákkal évente.
Az állatvédelmi törvény módosításával januártól veszélyes eb esetén 20 ezer, egyéb kutya esetén 6000 forint ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek az önkormányzatok az állatok gazdáitól. Felmentési a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás, a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott, az ivartalanított, az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott, valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák kapnak. Veszélyes ebnek azok a kutyák minősülnek majd, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak.
A beszedett adó teljes összegét állatvédelmi feladatok ellátására kell - vagy legalábbis kellene - fordítani, bár egyelőre nem látszik, hogyan lehet majd ellenőrizni a pénz felhasználását. Ennek ellenére az állatvédők üdvözölték a törvényt, a kutyatartók, illetve az ebtenyésztők viszont több ponton aggályosnak tartják a kidolgozatlan, sokszor homályosan megfogalmazott szabályokat.
Van pozitív hozadéka, de jó néhány gyenge pillére is a hétfőn elfogadott törvénynek - mondta el lapunknak Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) elnöke. - Pontosan kidolgozott részletek nélkül ebből is olyan gumitörvény lesz, mint a »pitbull«-törvényből, amelynek bevezetése után alig talállak pitbullt az országban. Meghatározhatatlan például a veszélyes kutya fogalma, pedig ez súlyos tízezrekbe kerülhet az ebtartóknak. Nagyon jó persze, hogy nem fajtákat bélyegeztek meg, de vajon ki lesz az a szakértő, aki előre kijelenti egy kutyáról, hogy veszélyes? Ezt nyilván csak utólag, egy-egy esemény után lehet megállapítani."
Az egyesület elnöke szerint aggályos lehel azoknak a munka- és szolgálati kutyáknak az ilyen jellegű besorolása is, amelyeket kis falvakban vagy a tanyavilágban tartanak házőrzőként, s most 20 ezres adóval fenyegetik őket. „Az a dolguk, hogy ugassanak, morogjanak, ha idegen jár a kerítésen kívül. Azaz veszélyesek, de mi másért tartanák őket, ha nem ezért.”
Korózs András attól is tart, hogy az adó miatt kinyílnak a kiskapuk, ürülünk, hogy az őshonos magyar fajták mentességet élveznek, de várhatóan a származási bizonyítvány és törzskönyv nélküli ebek esetében minden, ami fekete, kicsi és szőrös, az puli lesz, s minden, ami nagy és fehér, az kuvasz.
Holott a valóban magyar fajtájú kutyák darabszáma - a törzskönyv nélküli állománnyal együtt - 50-60 ezerre tehető a MEOE becslése szerint. Baj az is, hogy rosszkor lép életbe a szabályozás. A 80-as években egy hasonló ebrendelet miatt ezrével kerültek utcára és menhelyekre az állatok. Ha ez januárban is így történik majd, a hidegben sok kutya elpusztulhat. Ráadásul a gazdasági környezet is nehezíti az ebtartók dolgát. Azok az egyedül élő nyugdíjasok, akik gyakran 2-3 kistestű keveréket is tartanak (sokszor jószándékkal befogadott kóbor ebekről van szó), képtelenek lesznek befizetni a többezres adót. De hiányoljuk a kutyatenyésztők adómentességét is - teszi hozzá Korózs András. – Az elmúlt években jó irányt vett a kutyatenyésztés gazdasági kifehérítése, a vállalkozók többsége fegyelmezetten adózik az adott településeken, nonszensz, hogy most magánemberként is megsarcolják őket. Az állataik 4 hónapos korig lesznek adómentesek, de a tenyészállomány után megfizettethetnék velük az ebadót."
A MEOE egyébkém már hosszú ideje együttműködik az önkormányzatokkal, az ebadó kapcsán is letesznek egy ajánlást, amelyben megindokolják, hogy miért ne vezessék be a települések az új hozzájárulást. Az egyesület szerint ugyanis több gondot vennének a nyakukba az önkormányzatok, mint amennyi hasznot hoz az adó. A gyepmesteri telepek túlzsúfoltsága, az összeírás költségei, a szakemberek felkérése ugyanis mind többletköltséget jelent.
A szakember szerint azokon a józanul gondolkodó településeken, ahol az országos átlag alatti az életszínvonal, nem vezetik be az ebadót. Budapesten, a főváros körüli településeken, illetve a gazdagabb nyugati régiókban viszont nem kizárt, hogy lesz ebadó. Mindenesetre, akikkel eddig beszéltem, egyelőre legyintettek az ebadó hallatán, mert szerintük is többe kerül a végrehajtás, mint amennyi hasznot hoz a hozzájárulás" - teszi hozzá Korózs András. Árvay N. Tivadar

No events