2012. május 24. - A jóhiszemű politikusokat megtévesztő ellenfeleit okolja a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének vezetése, amiért egy hete be kellett szüntetnie a törzskönyvek kiadását. Az egyesületnek már 14 éve le kellett volna állnia az igazolások kiadásával, de a parlament csak most fogadott el olyan törvénymódosítást, amely súlyos bírságot helyezett kilátásba az állattenyésztési szabálytalanságokért.
Drámai helyzetről értesítette Magyarországgal kapcsolatban a nemzetközi kutyás világot a Fédération Cynologique Internationale (FCI) internetes oldala. A nyitólapként megjelenő rendkívüli közlemény szerint az FCI tagszervezete, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) konfliktusba keveredett a magyar kormányzattal. A 86 tagországot tömörítő szövetség elnöke, Hans W. Müller négynyelvű kommünikében jelentette be, hogy a politikusokkal folyó tárgyalásokban magyar barátai számíthatnak teljes támogatására. Egy kisebb angol nyelvű, kutyatenyésztési belügyekkel foglalkozó blog, a Doberman Insider egyenesen 1956-hoz hasonlította a Budapesten kialakult helyzetet, azt állítva, hogy a kormány hatalmas büntetésekkel, sőt kommandósok bevetésével akarja megszerezni a tenyészkutyák adatbázisát.
A Magyarországon eddig inkább csak kutyás körökben ismert „dráma” május 15-én következett be, amikor a MEOE kénytelen volt leállítani a kutyák törzskönyvének kiadását.
Az egyesület belső közleménye szerint a leállást egy olyan törvénymódosítás okozta, amely a „jóhiszemű, a kinológiától távol álló politikusokat” megtévesztő „ellenlábasok” számlájára írható. Kórozs András elnök szerint az ellenfelek ezzel a romboló tevékenységgel „teljes mértékben kiszakíthatják a magyar kutyázást, a MEOE-t, a nemzetközi véráramból”.
A parlament még áprilisban (összesen 49 nem szavazat mellett) fogadta el a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló úgynevezett salátatörvényt, amely egyik részével az állattenyésztésről szóló 1993-as törvényt egészítette ki egy Jogkövetkezemények címet viselő fejezettel. A módosítás hatálybalépése után 20 millió forintig terjedő bírság kiszabását teszi lehetővé az állattenyésztési szabálytalanságokért, és büntethető kategóriába sorolja azt is, ha egy szervezet „más tenyésztőszervezet jogosultságába tartozó fajta vonatkozásában törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki”.
Bár a törvénymódosítás a versenyek, kiállítások szervezésétől is eltiltotta a MEOÉ-t, Kórozs a 2013-ra tervezett budapesti világkiállítás önjelölt szervezőjeként vasárnap mégis átvette Ausztriától a világkiállítások vándorzászlaját. Kórozs András személyesen látogatott el Salzburgba, a 2012-es világverseny helyszínére, ahol hivatalosan bejelentették, hogy a jövőre a MEOE lesz a házigazda.
A MEOE-nak nem ez az első konfliktusa az állammal. A törzskönyvezés körüli állóháború 1998-ban, az első Orbán-kormány idején kezdődött, amikor az uniós jogharmonizáció keretében kormányrendelettel az egyes fajtákkal foglalkozó tenyésztőszervezetekre testálták a törzskönyvezési, valamint a kiállítások szervezési jogosítványokat. A fajtatiszta ebek tenyésztésére vonatkozó, azóta a háborúskodás legfőbb tárgyává lett „64-es FVM-rendelet” állami jóváhagyáshoz kötötte, hogy az egyes szervezetek bekerülhetnek-e az elismert tenyésztőszervezetek körébe. A MEOE akkor nem adott be értékelhető pályázatot, így saját magát fosztotta meg a hivatalos és hiteles származási lapok kiadásának jogától.
A kormányrendeletben megfogalmazott szándék az volt, hogy ne egy ernyőszervezet, hanem az egyes kutyafajták tenyésztői vegyék kézbe a saját fajta ügyeit, miután a tenyésztőszervezetek jobban ismerik az adott fajta problémáit, betegségeit, és az egyes tenyésztők hátterével, képességeivel és hibáival is tisztában vannak. A rendelet mögöttes célja pedig az volt, hogy megakadályozzák az igazolások üzleti alapon történő kiadását. Az elmúlt években több mint 50 tenyésztőszervezet működött az országban, de a MEOE árnyékában nem tudtak megerősödni. Nagy hatalmat adott a MEOE kezébe az is, hogy a szervezeten belül működtek és működnek jelenleg is a versenyekre delegálható bírók testületei.
A szervezet azonban a 64-es rendelet megjelenése után sem zavartatta magát, és folytatta a kormoly bevételt jelentő törzskönyvezést, csupán annyit változtatott az ügymeneten, hogy a kutyák papírjaira ráírták: a MEOE igazolásait az állam nem ismeri el. Nemzetközi porondon azonban továbbra is az egyesület diktált, hiszen a MEOÉ-nál maradt az FCI pecsétje. A belga székhelyű szövetség minden országban egyetlen szervezettel alakított ki közvetlen kapcsolatot, az évtizedes, személyes barátságokkal megerősített együttműködést a magyar jogszabályi környezet változása sem szakította meg. Azoknak a magyar tenyésztőknek, akik kutyáikkal külföldi versenyekre szerettek volna nevezni, vagy a nemzetközi piacon értékesíteni állataikat továbbra is szükségük volt az FCI elismerésére, így a MEOE több mint egy évtizeden keresztül biztosítani tudta, hogy egymás mellett létezzen az államilag elismert és a nemzetközi piacon felmutatható pedigré.
A MEOE a sokáig egyértelmű kormányzati szándék ellenére kemény jogi háborúba is belement, hogy megvédje pozícióját. A magát „jogkövető és törvénytisztelő szervezetként” definiáló MEOE honlapján oldalakon át sorolják a pereket, jogi vitákat. A felsorolásból derül ki, hogy feloszlatási és bírságolási pereket is indítottak a MEOE ellen, de ezeket egy alkotmánybírósági jogértelmezésre hivatkozva a szervezet megnyerte.
A kormányzat-MEOE ellentétek a Gyurcsány-kormány idején csitultak le. Ekkor vette át az elnökséget Kórozs. A MEOE 2008-ban már azt is el tudta érni, hogy számára kedvező irányba módosítsák az állattenyésztési törvényt. Gy. Németh Erzsébet MSZP-s és Bőhm András SZDSZ-es országgyűlési képviselő közös javaslatának köszönhetően megszűnt az a kényszer, hogy a fajtatiszta ebek és macskák esetében kiállításrendezéshez szükség van az elismert tenyésztő szervezetek hozzájárulására.
Az Index megkereste Kórozs Andrást, aki a tagságnak szóló közleményében, azt ígérte, mindent megtesz, hogy a MEOE „töretlenül folytathassa az FCI által rárótt feladatokat”. A MEOE elnöke azonban csak későbbre ígért tájékoztatást a kutyás szervezetek között kialakult helyzetről. Spirk József

Mi a MEOE?
A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete alapszabálya szerint „az ebtenyésztők és ebtartók önkormányzattal rendelkező országos szervezete, mely saját bevételeiből gazdálkodik”. A MEOE jogelődjét, az Országos Magyar Ebtenyésztők Egyesületét1898-ban alapították, majd az 1930-as években csatlakoztak a világszervezetté formálódó belga szövetséghez, az FCI-hez. A nemzetközi szövetség honlapján található statisztikák szerint a magyar tagszervezet tavaly 7300 tagot számlált, ami jelentős visszaesés a tíz évvel korábbi adatokhoz képest: 2002-ben még 17 ezret is meghaladta a meoésok száma. A MEOE részét képezik a Bírói Testületek, amelyek az egyesület által rendezett kiállításokra és versenyekre küldik ki tagjaikat. Az önfenntartó MEOE költségvetéséről nem nyilatkozik, becslések szerint a törzskönyvek és egyéb igazolások kiadásából, tagdíjakból százmilliós nagyságrendű éves bevételei keletkeznek.

No events