A XV. évfolyamába lépő lap ez évi első füzete számos közérdeklődésre számot tartó írást tartalmaz.
A szakszervezeti lap ritkán olvasható szigorú sorokat jelentetett meg Barta László, az EFDSz főtitkára tollából.

A leggyengébb láncszem című írásában az érdekképviseleti vezető megállapítja, hogy az erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak jövedelme 30-40 százalékkal elmarad a versenyszférában elérhető jövedelmektől. A középszintű vezetők – erdészek, művezetők – több évtizedes munkaviszonnyal alig keresnek többet a minimálbérnél. A szerző szerint az erdészeti dolgozók helyzetükből adódóan kiszolgáltatottak, ezt a vezetőik is tudják („fát lehet a hátukon vágni”) és ezzel visszaélve megalázzák őket. Emlékeztet arra, hogy más szakterületek dolgozóival szemben gyakorlatilag  konfliktus képtelenek, „ugyan ki venné észre a sztrájkjukat?”. Az erdészeti munkavállaló a leggyengébb láncszem, aki számára  a bérek felzárkóztatása csupán álom. A létszámcsökkentések is ezt a réteget sújtotta elsősorban. A főtitkár felteszi a kérdést, hogy az erdőgazdaságok milyen alapon finanszírozzák a közjóléti kiadásokat (erdei vasutak, erdei iskolák, turista létesítmények, múzeumok) a munkavállalók bérének terhére. A társaságok takarékossági intézkedései a létszámleépítésnél véget értek, pedig volnának tartalékok, ugyanakkor a fokozódó ellenőrzések ellehetetlenítik a cégeknek munkát végző vállalkozásokat. A 10-20 százalékos jövedelemnövelés országos szinten több száz millióba kerülne, amire nem lát esélyt az EFDSz főtitkára. Ennek ellenére megtették a maguk javaslatát az ÁPV RT vezetése felé.
Az ÁPV RT az elmúlt héten tárgyalta az erdőgazdasági társaságok üzleti terveit.

A lap következő oldalain kétoldalas interjú olvasható Gémesi Józseffel, az ÁPV RT erdészeti portfoliója helyettes igazgatójával. A vezető kifejtette, hogy a társaságok az elmúlt évet, a 2003. évi jelentős aszálykár ellenére, eredményesen zárták. A vállalati jövedelmek kedvező alakulása annak is köszönhető – magyarázta Gémesi –, hogy az ÁPV RT kiemelt fejlesztési támogatást és 2,3 milliárdos tőkeemelést juttatott a cégeknek. A dolgozók helyzetével kapcsolatban megállapította, hogy a létszám évek óta folyamatosan csökken, és a jövőben is csökkenni fog a fizikai állomány létszáma. Az elmúlt évben kiemelkedő, 12 százalékos béremelést valósítottak meg a 6700 főt foglalkoztató ágazatban. A jövőre vonatkozóan kifejtette, hogy kismértékű eredménycsökkenéssel számolnak a társaságok, elsősorban a természetvédelmi követelményekből adódóan a fakitermelés visszaesése és a piaci helyzet miatt. Az erdészeti közcélú feladatok ellátására adható állami támogatások összege a harmadára csökkent. Ezt a társaságok már nem tudják kiegyenlíteni. A gazdaságok összesen 2,5 milliárd erdőfenntartási járulékot fizetnek be és 3 milliárd költségvetési normatív támogatást kapnak, bár ez utóbbihoz még nincsenek meg a források teljes összegben. A keresetekről szólva megállapította az igazgatóhelyettes, hogy 2005-ben átlagosan 8,2 százalékos növekedés várható, ami bruttó 133 ezer forintos bért jelent. (A KSH adatok szerint 2003-ban az átlagbér 137 ezer Ft volt.) A társaságok jövőjével kapcsolatban elmondta, hogy a feladatok nem változnak, a támogatás csökken, és a kitörési lehetőségeket a fafeldolgozásban, a vadgazdálkodásban, a tűzifa értékesítésében és egyéb területeken kell keresni. A társaságok erdőterületeinek több mint egyharmada védett, az ebből eredő milliárdos jövedelem kiesést a cégek viselik, ugyanakkor a korlátozások további növekedésével számolnak. Ennek a többletköltségnek az állami kompenzálását várják a társaságok.

A lap további cikkei: Beszámoló a 29. gödöllői műszaki fejlesztési tanácskozásról.
Az MTA Erdészeti Bizottsága áttekintette az ágazati kutatások helyzetét.
Dr. Tarján Lászlóné nyugalmazott államtitkár a Balaton területfejlesztési koncepciójának erdészeti vonatkozásait taglalta.
Beszámoló a magyarországi erdők természetességéről szóló MTA konferenciáról és az országos magánerdő fórumról.
Hosszabb tanulmány olvasható a húsvéti gondolatkörről és arról, hogy milyen fából készülhettek a keresztek.
Három írás is taglalja a nyugdíjasok helyzetét.
A lapban ismertetést találunk a Kárpát-medencei őserdőket bemutató és a bialowiezsai őserdő faunáját taglaló könyvekről, továbbá Apatóczky István a közelmúltban megjelent kötetről.