Image
2013. november 29. – A nem régen indult erdészeti tudományos folyóirat újabb száma látott napvilágot a közelmúltban.

A két évvel ezelőtt rajtolt kiadvány 276 oldalas kötete 22 tanulmányt tartalmaz. Az átlagosan 12 oldalas írásokat számos fotó, ábra és táblázat teszi változatossá. A címlap azt sugallja, hogy a szerkesztőktől nem idegen a kommerciális szemlélet, ők is a piacról élnek, s öröm látni, van hirdető, akit sikerült megnyerni a tudományos lap címlapján való megjelenésre.
A Borító 3 és 4 fordított tördelését nem látom indokoltnak, különösképp a kötet elején olvasható tartalomjegyzék mellett. Ez a lapozási irány más kultúrákban bevett.
Szokatlan az oldalszám kezdő és záró értékének feltüntetése a jegyzékben, sőt a tanulmány indító fejlécében is. Nem tudni, hogy a tanulmányok közötti összehasonlítást, vagy az olvasó elriasztását szolgálja-e inkább…
Kitűnő, kreatív ötletnek tartom a szövegtengert oldó egész oldalas fotókat, néhány soros szöveggel (ezeket a sajtóban hírképeknek hívják), amelyek önálló alkotások, oly annyira, hogy még a tartalomjegyzékben is helyük lehet. Releváns információt tartalmaznak, néha humorosak, látványosak. Remélem nem fog kifáradni ez a „rovat”.
 
A szerkesztők általában szembesülnek azzal a dilemmával, hogy tematikus számokat vagy vegyes tartalmú füzeteket állítsanak-e össze. Az első rendezőelv az olvasót egy irányba tereli, de lehet, hogy sokak érdeklődését nem találja el. Előnye az lehet, hogy az utókor és a szakma a téma alapján emlékezne, és emlegetné az adott kötetet. Ennek szervezése, a szerzők ez irányba terelése nem könnyű feladat, ráadásul a kéziratok várakoztatása elveszi a szerzők kedvét, csökkenti a motivációt.
Jelen kötet a kompromisszum terméke, témacsokrokat találunk benne.

Az első három közlemény az ökológia és a genetika, valamint a klímaváltozás területéről érkezett. (Tóth János Attila: 40 éve az ökológiai kutatás szolgálatában: a Síkfőkút Project; Bordács Sándor, Nagy László, Pintér Beáta, Bach István, Borovics Attila, Kottek Péter, Szepesi András, Fekete Zoltán, Wisnovszky Károly és Mátyás Csaba: Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon; Czúcz Bálint, Gálhidy László és Mátyás Csaba: A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa)
A nyitó tanulmány(ok) presztízst adnak/hoznak a szerzőknek/től, ugyanakkor esetünkben jól tükrözik az aktuális tematikát is.

A következő két dolgozat az erdőművelést, közelebbről a folyamatos erdőborítással kapcsolatos kutatások témáját választotta. (Kovács Bence, Kelemen Kristóf, Ruff János és Standovár Tibor: Üzemi léptékben alkalmazott átalakító üzemmód lékes felújításának tapasztalatai a Királyréti Erdészet területén; Kollár Tamás: Lékek fényviszonyainak vizsgálata hemiszférikus fényképek segítségével)
Aktuális és erdészetpolitikailag rendkívül fontos, nem egyszer vitatott ez a terület. Ezekből a tanulmányokból közelesen tananyag válhat.

Két tanulmány az erdő mikrovilágába kalauzol bennünket. (Zagyvainé Kiss Katalin Anita, Kalicz Péter és Gribovszki Zoltán: Az erdei avar tömege és víztartó képessége közötti összefüggés; Rédei Károly, Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János és Kamandiné Végh Ágnes: Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken)
Az alap- és az alkalmazott kutatás határterületein járunk, e témák kevésbé populárisak, mint az előbbiek. 

Ezután egy fahasználati és két ökonómiai tárgyú dolgozat következik. (Horváth Attila László, Szakálosné Mátyás Katalin és Horváth Béla: Fakitermelés lombos állományokban többműveletes fakitermelő gépek alkalmazásával; Csépányi Péter: Az örökerdő elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása; Marosi György, Dauner Márton és Juhász István: Az állami tulajdonú erdők természeti járadéka, mint a vagyonkezelői díj lehetséges alapja)

Két elméleti jellegű tanulmány következik (Csanády Viktória: Erdészeti adathalmazok elemzése új függvénnyel; Király Gergely, Trávnícek, Bohumil és Zíla, Vojtéch: A szeder (Rubus L) nemzetség modern taxonómiai koncepciója), majd egy összehasonlító elemzés (Szűcs Péter és Bidló András: Bükkös és lucos állományok mohaközösségeinek összehasonlítása a Soproni-hegységben).

Egy-egy tanulmány egy élősködőről valamint a gombákról (Baltazár, Tivadar, Varga Ildikó, Pejchal, Milos és Poczai Péter: A fehér fagyöngy gazdanövényköre és előfordulása néhány közép-európai országban; Folcz Ádám, Börcsök Zoltán, Dima Bálint és Frank Norbert: A Soproni-hegység bazídiumos nagygombáinak erdészeti szempontú vizsgálata).

Következik egy madarakkal kapcsolatos tanulmány (Andrési Dániel: Madárökológiai vizsgálatok az ásotthalmi Tanulmányi erdőben), majd a finnországi ugróvillás ízeltlábúakról olvashatunk, illetve a cserebogarak elleni védekezésről (Winkler Dániel András, Németh Tamás Márton és Traser György Nándor: Jellegzetes finnországi erdőtársulások ugróvillás-közösségeinek vizsgálata; Varga Szabolcs és Molnár Miklós: A májusi és az erdei cserebogár, valamint az ellenük való védekezési lehetőségek). Ezt követi egy éjszakai nagylepke közösségekről szóló dolgozat, illetve a fénycsapdás vizsgálatok bemutatása, továbbá a levélaknázókkal kapcsolatos elemzés (Horváth Bálint: Különböző erdőállományok diverzitásának összehasonlítása az éjszakai nagylepke közösségek alapján (Lepidoptera: Macroheterocera) fénycsapdák alkalmazásával; Pintérné Nagy Edit: Különböző fényforrások hatásának vizsgálata a rovarokra eltérő megvilágítottságú területeken Jermy-típusú fénycsapdával; Szőcs Levente, Melika George és Csóka György: Adatok a hazai tölgyeken előforduló levélaknázók parazitoid együtteseinek ismeretéhez).
Végezetül egy vadgazdálkodással kapcsolatos tanulmány (Náhlik András, Sándor Gyula és Tari Tamás: A vaddisznó (Sus scrofa) szaporulatának alakulása egy szabadterületi populációban).

A kötet tartalmazza az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 8. kötetében megjelent tanulmányok címeit és kivonatait is.
Összegzésül megállapíthatjuk, hogy monumentális tanulmánygyűjteményt sorakoztat föl a kötet, szerteágazó tartalommal. Az olvasmányok megemésztése bizonyára eltart a következő EK-kötet megjelenéséig.
Az olvasó tájékozódását nagyban segítené, ha a témacsokrokat „fejezetcímekkel” jelölnék már a tartalomjegyzékben is. (z)
 
No events