2014. november 5. - Már a címe is érdekes annak a 272 oldalas, masszív kötetnek, amelyet a Nyírségi Erdészeti Zrt. jelentetett meg: A Bockerek-erdő.

„...Volt egyszer, hol nem volt sokáig sem ember, sem erdész, egy elképzelhetetlenül gyönyörű mesebeli vidék, Beregország ..." Ezekkel a lírai szavakkal kezdi előszavát a könyvet kiadó vállalat korábbi vezérigazgatója, Kaknics Lajos, majd megmagyarázza, hogy miről is szól ez a pompás könyv.

Hol volt Beregország?
A hajdani Bereg vármegye egyik felén majd ezer ölnyi, felhőben úszó havas kárpáti bércek magasodtak, a másik felén a hegykoszorú lábánál pedig egy tágas lapály terült el, amelyet a Tisza és kárpáti mellékfolyói fontak körbe, s öntöztek vizeikkel. Igazából erről a lapályról kapta az egész Beregország a nevét, hiszen magát ezt a lapályt nevezték el eleink Beregnek.
A mai irodalmi nyelvben Bereg a ,berek' névalakban ismert szavunk tájnyelvi névváltozata, ami eredetileg annyit tesz: (nyíres, kőrises, égeres) láperdő. Erdős, mocsaras vadon volt itt, ahol hajdan a gyér lakosság mellett jól megfért a bölény, medve, jávorszarvas, farkas, hiúz, óz, róka, vadmacska, nyuszt, borz is. Nem véletlenül lett az államalapítás után csakhamar Bereg egy része, Beregdaróc tágabb környéke darócok, azaz erdő- és vadőrök által vigyázott kizárólagos vadászterületté.
Ennek a vizenyős erdei vadonnak a közepe táján bújt meg a kis Bockerek település.
A XIX. századi nagy vízszabályozások nyomán eltűnt a lapályról a sok víz; az erdőket kiirtották, helyüket művelésbe vonta a megháromszorozódott lélekszámú lakosság. Bockerek környékén maradt meg csupán egy nagyobb (?) összefüggő, csipkés szélű, de kerekded formájú erdőtömb: a Bockerek-erdő. Ezt az alig erdészkerületnyi 777 hektáros, de roppant érdekes, a múlt évezredekből megmaradt világot írja le töviről-hegyire ez a könyv A Bockerek-erdő
Elsőként az erdőtömb tágabb környezetét, a Szatmár-Beregi-síkot, a táj természetföldrajzát és kultúrtörténetét ismerheti meg az olvasó. Többek között a Bockerek név eredetét és jelentését is. Majd a termőhely leírása, a hidrológiai és talajviszonyok ismertetése következik.
Ezután jön a könyv legterjedelmesebb része: az erdő növény- és állatvilágának részletes bemutatása, a moháktól, zuzmóktól és gombáktól kezdve a fátlan és fás életközösségekig.
A negyedik fő témacsoport: a Bockerek-erdő erdészeti vonatkozásai. Manapság szokatlan, megható és példamutató módon azoknak a hajdanvolt erdész szaktársainknak, pontosabban erdei sírhelyeiknek a bemutatásával kezdődik ez a rész, akik valaha itt teljesítettek szolgálatot. Közülük Makká Alajos, Medgyesy Gombár József és Drevitzky Nándor, valamint Lőrincz István vadászmester itt az erdőben van eltemetve (Makká Alajosnak még hűséges kutyája is). „Sosem magányosak, hisz már az ő lényük is része annak, amit úgy hív az utókor: Bockerek-erdő." - írják róluk a szerzők.

Értékes kutatási terület
Kis könyvismertetőnknek ezen a pontján kell elárulni, hogy az erdő területéből 233,5 hektár erdőrezervátum, 64 hektár magterülettel és 73% védőzónával. Az erdőben ezért tudományos kutató munka is folyik, amelyet a könyv részletesen bemutat: a törzselemzéseket, faállomány-elemzéseket, valamint a termőhelyi tényezők és a faállományok növekedésének összefüggéseit. Továbbá a termőhelyi tényezők változásának a vegetációval fennálló kölcsönhatásait feltáró vizsgálatokat.
Azt talán felesleges is említeni ezek után, hogy ilyen speciális adottságok mellett a Nyírerdő Zrt. a Bockerek-erdőben is és tágabb környezetében, Szatmár-Beregben is a Pro Silva szemléletű természetközeli erdőgazdálkodás folytatására törekszik.
A kötetet három oldalra rugó, gazdag és értékes irodalomjegyzék zárja.

Sok ilyen könyv kellene!
A könyvet Bartha Dénes és Vidéki Róbert szerkesztette, akik 22 szerző munkáját fogták össze (úgy, hogy maguk is szerepelnek közöttük), valamint 11 fotósét és a rengeteg térkép, diagram stb. készítőjét. A szöveget ugyanis rengeteg ábra: színes fénykép, térkép, grafikon, diagram teszi szemléletessé.
Közbevetve megjegyezzük: kissé szokatlan, de különösebben nem zavaró megoldás, hogy az ábrák sorszámozását is és a táblázatok sorszámozását is minden fejezetben újra kezdték. (Mi pedig nem vettük magunknak a fáradságot, hogy valamennyit összeszámoljuk. Annyi bizonyos, hogy nagyon sok ábra van a könyvben.) Kitűnő illusztráltságuknak köszönhetően mind a talajok, mind az élővilág leírását más tájakon is hasznosítani lehet a tanulás során.
A könyv mindezeken túlmenően azért is szép, mert halványzöld alaptónusú, fényes műnyomópapírra nyomtatta kellemes, jól olvasható tipográfiával a Debreceni Nyomdaipari Kft. A masszív keménytáblás kötésen is egy gyönyörű, vizes termőhelyen álló lábas-égeres faállomány látható az átfutó képen. Ötletes, gondos a tördelés is, a gazdag ábraanyag és a sok táblázat harmonikus egységgé formálása a szöveggel.
Sok ilyen könyv kellene! Ilyen roppant alapossággal kidolgozott monográfia minden valamirevaló erdőnkről. Persze tudjuk, hogy ehhez sok pénz, még több munka és sok idő szükséges. Ám a Nyírerdő Zrt. bebizonyította: az első és legfontosabb feltétel a szándék, az akarat. S ha ez megvan - akkor már semmi sem lehetetlen! Dr. K. P.