2018. február - Hunyadi Mátyás-emlékév van: az idén ünnepeljük egyik legnevesebb és legmeghatározóbb középkori királyunk születésének 575. évfordulóját, valamint azt, hogy 560 éve lépett trónra, s kezdte meg uralkodását.

Mátyás a Hegyvidékhez is több szállal kötődik, ezeket idézzük fel az alábbiakban.
Hunyadi Mátyást 1458. január 24-én a befagyott Duna jegén választották királlyá. Uralkodására, mint az ország virágkorára emlékeznek a történelemkönyvek és a néphagyomány egyaránt.
Mátyás számos esemény, történet révén kapcsolódik ahhoz a területhez, amit ma Hegyvidék néven ismerünk. Nem bizonyítható, hogy járt a Városkút és a Béla király kútja középkori forrásházainál, az viszont biztos, hogy az ő utasítására építették ki azt a vízvezetékrendszert, ami a budai várba vezette a friss forrásvizet.
A Budakeszi út mellett fekvő pálos kolostorban a korabeli feljegyzések alapján biztosan többször is tiszteletét tette Hunyadi Mátyás. Olyannyira becsülte a pálos barátokat, hogy több alkalommal kikérte tanácsukat, és az éjszakát is az épület falai közt töltötte, pedig a királyi palota nem állt onnan elérhetetlen távolságban.A 15. században a kolostorban volt a pálos rend központja, és Mátyás baráti viszonyt ápolt a rendfőnökkel. A pálosok Mátyás uralkodása alatt élték fénykorukat, nem véletlen, hogy 1490-ben, amikor a király halálának híre eljutott hozzájuk, az alábbi bejegyzést írták a rend emlékkönyvébe: „A legjobb fejedelmet siratja a Pálos rend, amely elismeri, hogy egyrészt az egyik hollóstól, Isteni Pál atyánktól eredetét nyerte, másrészt a másik hollóstól, Mátyástól nem szerény anyagi javakat kapott s ezért gyászolva őt emlékezetében örökké megtartja.”
A 15. század második felében ott élt a híres pálos szerzetes, Bátori (Báthory) László, akinek az első magyar nyelvű Bibliát köszönhetjük. Bátori fiatalon részt vett Hunyadi János török elleni hadjárataiban, majd később, amikor látta, hogy a főurak egy része Mátyás ellen fordul, kiábrándult a politikából, és belépett a pálos rendbe. A perjel engedélyével felköltözött a Hárs-hegy oldalában nyíló barlangba (ma az ő nevét viseli a Bátori-barlang), ott írta meg Biblia-fordítását, amit magyar nyelvű magyarázatokkal látott el. Ez a könyv biztosan bekerült Mátyás híres könyvtárába, azonban a történelem viharaiban nyoma veszett, ma már csak töredékeit ismerjük másolatokból.A pálosok kolostorát könnyű volt megközelíteni, mivel a Budakeszi felé vezető, kereskedők által sűrűn használt út mellett állt, a középkor évszázadaiban azonban a Buda városát övező hegyek nagy részét összefüggő erdő borította. Egyedül a városhoz közeli hegy- és domboldalak jelentettek kivételt, mivel ezeket már korán bevonták a szőlőművelésbe. Ez a késő középkorban főleg az Óbuda környéki területeket jelentette, de a mai XII. kerület helyén is voltak már szőlőültetvények, például a Sas-hegyen. A budai boroknak ebben az időben Európa-szerte jó hírük volt, többre tartották az itt termett szőlők levét, mint a tokaji borokat.A Sas-hegy mellett a Kis-Sváb-hegy lejtőin is sok budai polgár birtokolt szőlőt. A mai XII. kerület Mátyás király idején nem tartozott Buda városához. Budát kis falvak vették körül, amelyekben főleg paraszti származású emberek laktak, akik szőlőművelésből, esetleg mezőgazdaságból éltek – a Krisztinaváros területén gabonát is termeltek –, vagy a budai királyi udvart szolgálták ki.
Az egyik ilyen kis falu a Nándor nevet viselte, a mai Orbán- és Isten-hegy lábánál terült el. Az elnevezés az alapítókra utal: a „nándor” szó bolgárt jelent. Feltehetően a honfoglaló törzsek megtelepedésekor találtak itt szállást maguknak a katonai szolgálatot ellátó bolgár népelemek. Ez a falu a környék névadója, mert akkoriban még nem volt Orbán-, Isten- vagy Sváb-hegy: a Széchenyi-hegytől – a mai tévétoronytól – egészen a János-hegyig húzódó, hegyes-völgyes vidéket Nándor-hegynek nevezték.
Mátyás idejében tehát a (mai) Hegyvidék területén szőlőket, egy kis falut és mindenekelőtt erdőket találunk. A budai vár ásatásai során előkerült régészeti anyag bizonyítja, mennyire vadban gazdag vidék volt ez: a konyhai hulladékok között gyakran szarvas-, őz- és vaddisznócsontok lapultak.
A magyar királyok vadaskertje is ezen a környéken terült el, az egykori – ma már szintén csak régészeti emlékekből ismert – Nyék falu mellett. A hozzávetőlegesen négy kilométer átmérőjű, bekerített, erdős vidékbe beletartozott a mai XII. kerület egy szelete, a Zugliget és Budakeszierdő is. Nagyobb része a mai II. kerület területén volt egykor, a királyi vadászház is ott épült fel, romjai a Hűvösvölgyi út 78-as számú telken találhatók. A két palotából álló épületegyüttes a legújabb kutatások szerint a firenzei Lorenzo de Medici palotájának mintájára készülhetett el.A vadaspark nyugaton a pálosok budaszentlőrinci – ma Szépjuhászné – birtokaival volt határos. Későbbi korok történetírói is beszámolnak a vadaskertről, így a 16. században Magyarországon járt török históriás, Dzselálzáde Musztafa is leírja a hatalmas kerítéssel és sánccal körbevett területet, amibe néhány hegy és halom, valamint mezők is belefoglaltattak.
Az erdő sokáig a király saját vadászterületének számított, Hunyadi Mátyás is többször megfordult a Zugliget területén. A közeli terület „Fácános” elnevezése a király fácánoskertjére utal, míg a Szépjuhászné vendéglő neve az uralkodó egyik kalandjának történetét őrzi, aki egy vadászat után megfáradva ott ismerkedett meg a szóban forgó hölggyel.
Kiss Károly 1828-ban kisregényt írt a budai hegyekben vadászgató Mátyás királyról, aki szemet vetett Andor juhász szép feleségére, Terkára. A történet, amiben Beatrix királyné is érintett, végül minden szereplő számára pozitívan zárult: bár a szándékok napvilágra kerültek, mindenki megmaradt az erény útján, a királyné pedig megajándékozta a fiatalasszonyt. Így a kis hősnő, Terka lett a fogadó és a terület névadója.
A romantikus históriát színpadra is vitték A zugligeti szépjuhászné címmel. Az operett szövegét Rákosi Jenő és Berczik Árpád írta, zenéjét Huber Károly szerezte. A Népszínházban bemutatott darab főszerepét Blaha Lujza játszotta.Hajdan a Disznófő-forrását Mátyás csorgójának nevezték, miután Hunyadi Mátyás gyakran járt oda vadkanvadászatra. A köznyelvben mégis a Disznófő-forrás név maradt meg.
Érdekesség, hogy Hunyadi Jánoshoz is kapcsolódik egy történet a Zugligetről. A János-hegy néveredetét egyes források a híres hadvezérhez, Magyarország kormányzójához kötik, akinek életét egy félresikerült vadászat alkalmával egy csodaszép görög leány, Márta mentette meg.
A legenda 1846-ban jelent meg Garay János Tollrajzok című művében. E szerint Konstantinápoly eleste után, 1453-ban egy görög főpap a pogány elől Magyarországra menekült Márta nevű lányával. Egy csendes helyet keresett magának, amit Budakesz (Budakeszi) határában talált meg. Hunyadi János vadászat közben egyszer elszakadt a csapatától, és útonállók támadtak rá. Már vesztésre állt a túlerővel szemben, amikor a közelben vadászó Márta íjával leterített két támadót, a harmadik pedig elmenekült. Később ez utóbbi orvul meggyilkolta a csodaszép leányzót, akinek emlékét a Márta-bérc elnevezés őrzi a János-hegy oldalában.A XII. kerület és Hunyadi Mátyás közötti szoros kapcsolatot akarták kifejezésre juttatni a kerület megalakulásakor, ugyanis az újonnan létrehozott közigazgatási egységet Mátyás király városnak nevezték el. A név azonban csak papíron létezett, soha nem került be a köztudatba, a helyiek mindig is Hegyvidéknek nevezték lakóhelyüket.
Ennek ellenére többféleképpen is őrizzük a nagy király emlékét a kerületben, így például a Mátyás király út elnevezéssel a Svábhegyen, vagy a Hegyvidéki Önkormányzat épülete mellett álló, egyméteres mészkő mellszoborral, amely Mátyást ábrázolja. A 2002-ben felállított mű Eskulits Tamás szobrászművész alkotása.
Balázs Attila

 

No events