2019. augusztus 24. - Tavaly percenként egy, idén augusztusban pedig már percenként három futballpályányi erdő vész oda Brazíliában.

A tragikus helyzetért jelentős mértékben felelős az új elnök, Jair Bolsonaro politikája, a „Trópusok Trumpja” ugyanis egyértelműen az erdőpusztítók mellett áll. A világ keveset tehet, az EU talán büntetésként leállíthatja az argentin szója- és marhahúsimportot, és megtagadhatja a Brazíliával és szomszédaival tervezett kereskedelmi egyezmény aláírását.
A világ friss oxigénjének ötödét adja a főként Brazília területén lévő amazonasi esőerdő több milliárd fája, s becslések szerint a fákban annyi szén-dioxid van megkötve, mint amennyit a térségbeli államok harminc év alatt eregetnek a levegőbe. A júniustól szeptemberig tartó időszakban minden évben sokezer erdőtüzet regisztrálnak, ám az idén tragikusra fordult a helyzet: tavaly az első nyolc hónapban 40 ezer tüzet észleltek, az idén viszont már közel nyolcvanezret. A lángtenger füstje Brazília több államát is beborítja, s néha Sao Paolóig is eljut a nappali eget elsötétítő szennyezés.
A lángokat szinte kivétel nélkül az emberek lobbantják fel, s a tüzek többsége szándékosan kezdődik. Az erdőirtók – akik a növényzettől megtisztított területeken leginkább állattenyésztésbe, illetve szójatermesztésbe fognak – ugyanis előbb buldózerekkel, vagy munkagépek közé erősített vastag fémlánccal gyökerestől kiforgatják a fákat a földből, majd miután néhány hétig hagyják kiszáradni a őket, felgyújtják a kiszáradt törzsek és ágak többségét. Azért csak a többségét, mert az értékesebb keményfákat lecsupaszítják, s rönkönként adják el. A kevésbé értékes fák hamuja viszont kiváló természetes talajjavító anyag. Az erdőirtás során fél évszázad alatt 8-10 magyarországnyi területről tüntették el a fákat, s emiatt veszélybe kerültek a térségben élő különleges állat- és növényfajták is.
Amióta januárban hivatalba lépett a populista és rasszista nézeteket valló új államfő, Jair Bolsonaro, sokkal rosszabbra fordult a helyzet, s ez egyáltalán nem véletlen. Az elnök ugyanis már a kampány során is világossá tette, hogy nem különösebben érdekli őt az őserdő, illetve a térségben élő néhány millió indián őslakos, ő inkább az erdőirtókat támogatja, akik a mezőgazdasági termeléssel, illetve új bányák nyitásával fellendítik a gazdaságot. A szavakat tettek követték: töredékére esett az illegális fakitermelőktől elkobzott fa mennyisége, s ugyancsak történelmi mélypontra zuhant a kiszabott büntetések összege is.
Augusto Heleno Pereira, Bolsonaro biztonsági ügyekben illetékes főtanácsadója azt is egyértelművé tette, hogy az államfőt nem érdekli, mit gondol róla és az Amazonasról a világ. „Nonszensz, hogy az Amazonas vidéke a világörökség része lenne. Az Amazonas brazil, s nekünk kell vele foglalkoznunk úgy, ahogyan azt az ország érdekei megkívánják” – mondta a tanácsadó. Az ország környezetvédelmi minisztere, Ricardo Salles a közelmúltban ki is bökte, mit akar Bolsonaro. „A földműveseket meg kell jutalmazni, ha megőrzik az erdőt, és a számlát a fejlett országoknak kell állniuk” – magyarázta a miniszter a BBC-nek. Néhány nappal később kellemetlen helyzetbe is került a politikus, egy nemzetközi környezetvédelmi tanácskozáson ő volt az egyetlen, akit a meghívottak kifütyültek, amikor megszólalt.
Bolsonaro egyébként szemmel láthatóan képtelen kezelni elnöksége eddigi legsúlyosabb válságát. Miközben azt állítja, hogy Brazíliának nincsenek meg az eszközei arra, hogy megfékezze az erődtüzeket, minden nap mást tesz felelőssé a katasztrófáért. Volt, amikor azt mondta, az indiánok gyújtogattak, majd azt állította, azok a civil szervezetek lobbantották fel a lángokat, amelyek bírálják a szervezetek költségvetését megnyirbáló államfő politikáját. Bolsonaro szerint a civilszervezetek célja, hogy rossz színben tüntessék fel őt, s válságba taszítsák az országot.
Bolsonaro másik kedvenc taktikája a tagadás: többször is azt mondta, hogy az erdőtüzeket felmérő intézmények – köztük az állami hivatalok is – helytelen adatokat közölnek. Amikor az egyik állami intézet, az űrkutatással foglalkozó INEP vezetője a műholdfelvételekre hivatkozva cáfolni merte Bolsonaro szavait, az államfő azonnal elbocsátotta őt hivatalából.
A szójatermelőket és marhatenyésztőket tömörítő egyik szakszervezet, a Santarem egyik vezetője, Vanderley Wegner azt mondta, a világ összes országában vágtak ki fákat a mezőgazdaság érdekében, mégis Brazíliától várják most azt, hogy ne tegye. „Az az USA és az az Európa, amely megvásárolja az Amazonas vidékén előállított termékeket, sokkal kevésbé szigorú szabályok alapján kezeli a saját erdőit. Egyébként Európában alig maradt már erdő” – mondta, majd hozzátette: Brazíliának fejlesztenie kell az Amazonast. Több mint négymillió ember él a térségben, s az alkotmány értelmében nekik is lehetőséget kell adnunk a fejlődésre”.
Európa – vagy legalábbis az EU soros elnöki tisztét betöltő Finnország – éppen azt szorgalmazza, hogy a külföld ne vásároljon brazil szóját, illetve marhahúst. „Mindenki, aki közvetve, vagy közvetlenül felhasználja a brazil szóját, hozzájárul a klímaváltozáshoz. Elég bátornak kell lennünk ahhoz, hogy bojkottot hirdessünk a brazil szója és hús ellen, ami addig tart, amíg Brazília nem hagy fel felelőtlen politikájával” – mondta Jyrki Katainen, volt finn kormányfő, az EU munkahelyekért és növekedésért felelős biztosa. Hasonlóan vélekedett az EU soros elnöki tisztét betöltő ország pénzügyminisztere, Mika Lintila is, aki szerint az uniónak fontolóra kellene vennie a brazil marhahús importjának felfüggesztését.
Emmanuel Macron francia elnök még keményebb volt, közölte, ha Brazília nem hajlandó komolyan venni a környezetvédelmet, akkor Franciaország nem írja alá azt a húsz éve tárgyalt kereskedelmi szerződést, amely az EU és Brazília, valamint Paraguay, Argentína és Uruguay közötti árucsere forgalmat könnyítené meg. Macron egyébként azért dühös Bolsonaróra, mert a brazil államfő állítólag hazudott neki, mert egy korábbi találkozójukon a brazil elnök azt mondta, elkötelezett a környezetvédelem mellett. A többi EU-s tagállam is fontolgatja a francia kezdeményezéshez való csatlakozást, eddig Írország jelentette be, Macron mellé áll.
Norvégia és Németország már cselekedett is, a két ország leállította a brazil Amazonas-alapítványba szánt befizetéseit is, amivel csökkentette az erdőirtás fölött szemet hunyó állami hivatalok költségvetését. Németország azt is felvetette, hogy az Amazonas ügye kerüljön napirendre a hét végi franciaországi G7-es csúcson is.

 

No events