b_150_150_16777215_00_images_stories_kulfold_amazonia_gettyimagesk.JPG
2019. augusztus. 31. - Mi lesz a légkörben található oxigén-, illetve szén-dioxid mennyiségével?

Megoszlanak a vélemények, de most a komoly aggodalom kerekedik fölül.
Veszélyben a világ tüdeje. Hamarosan elpusztul az Amazonas medencéjében az esőerdő. A Brazíliában és szomszédainál pusztító erdőtüzek hatására efféle riasztó hírek járják be a világot. Persze azoknak is igazuk van, akik szerint voltak hasonló tüzek, sőt erdőégetések korábban is.
Az 1970-es években a brazil területen fekvő trópusi erdő területe négymillió négyzetkilométer körül volt, és ebből azóta elveszett majdnem 800 ezer, más szóval egy törökországnyi terület. Részben törvényes, de nagyobb részben illegális fejlesztések áldozatául estek a fák. A fejlesztés tapintatos kifejezés: ha legelőre, szántóföldre, bányára van szükség, felégetik az erdőt.
A mostani felhördülést erősíti a félelem, hogy az erdőpusztulás immár belátható időn belül visszafordíthatatlan pontig juthat el. Egy 2007-es tanulmány (az erdőket is figyelő brazil űrkutatási hivatal, az INPE munkatársaitól) még úgy becsülte, hogy ha a dzsungel 40 százaléka elveszne, akkor megszűnne az amazonasi erdőre jellemző esőcsináló sajátosság, és csapadék híján a maradék is jórészt kiszáradna. Arról a trópusi erdőknél is különleges jelenségről van szó, hogy a lehulló esőnek nagyjából a felét a fák úgy párologtatják el, hogy még az erdő fölött újra eső lesz belőle. Ez nemcsak a csapadék miatt számít, hanem a párolgás helyi hűtő hatása is fontos.
A hatalmas mennyiségű nedvesség közben vándorol is: valahol az Egyenlítő környékén kerül be a körforgásba, és végül eljut Argentínáig. Ha az erdőirtások miatt megakad ez az áramlás, az majdnem olyan – fejtegette a The Economist –, mintha Brazília eltorlaszolna egy folyót, elvenné a szomszédainak járó vizet.
Brazil kutatók máris azt tapasztalják, hogy a globális felmelegedés hatásához hozzáadódik az erdőirtás miatt csökkenő légkondicionáló képesség. Az esőerdőt és a száraz szavannát, a cerradót elválasztó övezet, a transicao forróbb az eddiginél, és szintén melegíti az esőerdőt.
A vad erdőirtás sokkal nagyobb károkat okoz, mint a korábbi természetes tüzek vagy esetleg a tervezett erdőgazdálkodás. Az ötletszerűen kialakuló szigetek miatt nem terjednek rendesen a magvak, nem jut elég nedvesség a fáknak, és növeli a szárazságot, ha lyukak keletkeznek a lombkoronában, amely eredeti állapotában annyira sűrű, hogy napfény szinte nem is éri a földet.
Mindezek tetejébe a korábbinál is aggasztóbb előrejelzéssel jelentkezett tavaly a korábbi INPE-tanulmány egyik szerzője, Carlos Nobre és egy USA-beli kollégája. Most úgy számítják, hogy a vészes fordulópont 20–25 százalék körül jelentkezne. Ez pedig nincs is annyira távol attól, hogy az utóbbi 50 évben az esőerdő 17 százaléka veszett oda. Nobre ráadásul úgy számol, hogy a fordulópont túllépése után már csak évtizedek kérdése, és az egész brazíliai erdőség eltűnik. A londoni University College kutatói, Simon Lewis és társai azt mérték, hogy az Amazonas-medencében az erdő már most is csak harmadannyi szén-dioxidot köt meg, mint az 1990-es években.
Nem minden kutató egyformán borúlátó. A londoni The Economist augusztus eleji összefoglalójában az idézettek mellett szerepelt Kirsten Thonicke német klímakutató is, aki szerint az amazonasi erdők változatosak, ezért szárazságtűrő fák átvehetik az elpusztulók helyét, így végső soron nem lesz olyan nagy a veszteség. A hamburgi Der Spiegel által megszólaltatott Rico Fischer német környezetkutató szerint viszont még az egészséges esőerdőknél is egy évszázadba telik, amíg kigyógyulnak a tűz okozta pusztításból. Az amazonasi erdőnek ennél is többre van szüksége, vagy talán sosem jön rendbe, mert az utóbbi évtizedek erdőirtásai az általános felmelegedés hatásával súlyosbítva eddig is meggyengítették.
Márpedig a világ legnagyobb esőerdejét a Föld tüdejeként is szokták emlegetni. A különféle források igencsak eltérő becsléseket tesznek közzé: van, amelyik szerint ott termelődik a légkörbe jutó oxigén 6 százaléka, mások 20 százalékot emlegetnek. A pusztuló fák mindenesetre nemcsak hogy nem termelnek oxigént, hanem szabadon engedik az életük során megkötött szén-dioxidot. A The Economist hasonlata szerint ha az amazonasi esőerdő ország lenne, akkor most a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó lenne Kína és az USA után.
Amiben pedig igazán nagyhatalomnak minősíthető az amazonasi esőerdő, az a fajok hihetetlen gazdagsága, a biodiverzitás. Akad olyan hektárnyi darabja, amelyen kutatók 450-féle fát azonosítottak – Magyarország egész területén 136 fafaj számlálható össze. Más adat szerint a brazil dzsungel egyetlen négyzetkilométerén több állat- és növényfaj él, mint egész Európában.

 

No events