b_150_150_16777215_00_images_stories_egyetem_czimberkornelk.jpg
2021. december 19. - Bizony, immár az erdő is lehet okos: telepített szenzorokkal nyomon követhető, hogy egy-egy fa miként fejlődik, milyenek a helyi klimatikus körülmények, és ez alapján hogyan kellene áttervezni a gazdálkodást.

Ugyanis az 1980-as évek óta érzékelhető, hogy egyre szárazabbak erdőink. Dr. Czimber Kornél erdőmérnökkel beszélgettünk, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánhelyettesével.
Hogy kell elképzelni az okoserdőt?
– Olyan, mint a hagyományos, csak speciális okosszenzorokat telepítünk a fákra, illetve a környezetükbe. Ezek elég kicsik, elférnek az ember tenyerében, nem kell hozzájuk kábel, akkumulátorral működnek. Van bennük egy érzékelő és egy mikroprocesszor, valamint egy adattovábbítási egység, ami olyan helyen is működik, ahol nincs térerő, például völgyekben. Elhelyezhetők a lombkoronán, a törzsön, de a földben is. Nyomon követhető a talaj nedvességtartalma, a csapadékmennyiség, a páratartalom, a hőmérséklet, továbbá a fák növekedése, egészségi állapota, a levélzet jelenléte és minősége. A szenzorok az akár negyedóránként rögzített információkat egyetlen adatbázisba továbbítják, így nyomon követhető, hogy egy-egy fa miként fejlődik, és milyenek a helyi klimatikus körülmények. Ha például két hétig hőségnapok vannak, és bizonyos szint alá csökken a talaj víztartalma, a fák stresszes állapotba kerülnek, ami külsőre még nem látszik, tehát az erdész puszta szemrevételezéssel nem tudja felismerni, de a szenzorok által továbbított adatok elemzői már látják. Ilyenkor lehetőség szerint be kell avatkozni.
– Hogyan? Az erdők öntözése merész gondolatnak tűnik.
– Sík vidéken, főleg az Alföldön megoldható a talajvízszint megfelelő magasságban tartása. A kifejezetten faanyagtermelő ültetvényeken, például a biomasszaerdőkben az öntözés sem lehetetlen. De a hegyvidékeken is segíthetjük a vízvisszatartást és módosíthatjuk a mikroklímát például a domborzat korrekciójával.
Tudják bővíteni a kísérlet helyszínét?
– Jelenleg egy kísérleti erdőnk van a Soprontól nyugatra található Hidegvíz-völgyben, itt új generációs okosszenzorokkal váltjuk fel a régebbieket, amelyek adatait csak úgy lehetett letölteni, hogy a kollégáink személyesen kimentek a területre. Az új megoldás gyorsabbá teszi a munkát, ezért bővíteni is akarjuk a kísérleti területet a Sopron környéki sík vidéki erdőket is bevonva. Hosszabb távon országszerte szeretnénk nagy számban kihelyezni okosszenzorokat. Az elmúlt években már több erdőben telepítettek például szenzoros meteorológiai állomásokat, eddig ugyanis a városokban mért adatokat kellett extrapolálni a közeli erdőkre, és ez sokszor hamis információkat eredményezett. Mi közvetlenül a fák mellett akarunk mérni, hogy nyomon követhessük többek között a klímaváltozást. A begyűjtött adatok ismeretében lehet áttervezni az erdőgazdálkodást.
– Mit kell újragondolni?
– A klímaváltozásnak leginkább kitett erdeink főleg a bükkösök, a kocsánytalan tölgyesek, a cseresek, a fekete- és a lucfenyvesek. Mára egyértelmű, hogy két egymást követő aszályos év megviseli a fákat, például csúcsszáradás következik be, vagy teljesen kiszáradnak. A szenzorok képesek ezt a probléma keletkezésekor jelezni, míg az erdész gyakran csak a következő évben észleli a rendellenességet. Az erdészeti gyakorlat a júliusi napok 14 órai relatív légnedvességi adatai alapján négy erdészeti klímazónát hozott létre. Ezt sokáig statikusnak gondoltuk, de az 1980-as évek óta érzékelhető, hogy szárazodnak az erdők, kevesebb a nyári csapadék, magasabb a hőmérséklet. Úgy látjuk, létre kell hozni egy ötödik, sztyepp klímazónát főleg a kiskunsági területeken, ahol már nem tudunk érdemi erdőgazdálkodást folytatni. Itt a hatékonyabb vízgazdálkodással lehet javítani a helyzeten.
– Miben nyilvánul meg a szárazodás káros hatása?
– A lucfenyvesek kifejezetten rosszul viselik a klímaváltozást, ez húsz évvel ezelőtt már érzékelhető volt. Sopron környékén jórészt kiszáradtak, gyengült az ellenálló képességük, ezért könnyebben megtámadta őket a szú. A zalai dombvidéken gondok vannak a bükkösökkel, a Balaton-felvidéken a feketefenyővel és a csertölggyel. Ezért az adottságok, illetve a konkrét adatok ismeretében olyan fafajokat kell telepíteni, amelyek jól érzik magukat a vizsgált területeken. Az erdészettudomány, azaz a Soproni Egyetem feladata pontos válaszokat adni arra a kérdésre, mely területen milyen fafajokkal érdemes felújítani az erdőt. Ágoston Balázs

 

No events