Az évszázados erdők pusztulásában az emberi felelőtlenség is szerepet játszott      
A globális felmelegedés nemcsak riogatás és nemcsak távoli, kicsi szigetek elnyelésével fenyeget, hanem fájdalmas és közeli valóság. A valaha Magyarország területéhez tartozó, általunk ma is nagyon kedvelt Magas-Tátra üdülő- és síparadicsomot 2-3 óra alatt tette tönkre, egy orkán, de száz évbe telik, amíg újra helyrejön. A mi életünkben már nem lesz többé a régi. Ráadásul nemcsak a gyönyörű látvány és a fenyők mindent átható illata veszett el, hanem megváltozik a különleges klíma is; ami sok tüdőbetegnek hozott gyógyulást. A szakértők egy része nem csodálkozik a történteken, sőt azt tartják érdekesnek, hogy ilyen sokáig bírta a Tátra, hiszen már egy évszázaddal ezelőtt is a gyors, látványos megoldásokat választották a hosszú távra szóló, biztos erdőtelepítés helyett.

Az állatok érezték a veszélyt. Másfél órával a vihar kitörése előtt az őzek és a szarvasok tömegben menekültek a helyszínről, és elfutottak a hiúzok és a farkasok is. Bár a medvék zöme a katasztrófa sújtotta övezeten kívül él, egy részük így is elhagyta élőhelyét állítólag még Pozsony határában is láttak medvenyomokat. Bár az állatvilágot ért kárt még nem mérték fel, a zoológusok szerint így is pusztulhattak el medvék, madarak, őzek, vaddisznók. A mentősök arról számoltak be, hogy az első pár napban a kisállatok zavart, sokkos állapotban voltak, nem viselkedtek normális módon. Bár az orkán által ledöntött fák több menedékházat szállodát - az egész Csorba-tó környéki üdülőtelepet -, szanatóriumot, családi házat zártak el a külvilágtól és több napig tartott, míg a mentőalakulatok elérték az elzárt helyeket, csodával határos módon csak két emberéletet követelt a tragédia. Sok helyen még most sincs telefonvonal, áram vagy víz, az épületek megrongálódott tetejét csupán fólia fedi, nem működik az elektricska, helyette pótlóbuszok kapaszkodnak fel az emelkedőkön. A Szlovák Vasutakat mintegy 120 millió korona kár érte, az önkormányzatok 160 millióra becsülik a középületekben esett károkat
Az orkán elsősorban azonban a természetet pusztította. A bebetonozott villanyoszlopok furcsa, bizarr alakban de, szilárdan állnak a helyükön, míg a fákat gyakran gyökerestől kicsavarta a szél. A Magas-Tátra faállományának egynegyedét leborotválta a-170 kilométeres orkán. Ahogy a helyszíni tudósítások fogalmaznak nyakig ér az erdő. A hegység átláthatóvá vált, az ó-tátrafürediek megrettentek, mikor reggel kinéztek az ablakon és egészen Poprádig elláttak.
A faanyag elszállítása a becslések szerint 3-5 évbe telhet hiszen 2,5 millió köbméter fa dőlt ki. Ráadásul az érintett két és fél kilométer széles, ötven kilométer hosszú sáv pont a legkedveltebb, legszebb helyeket foglalja magába Ótátrafüredet, Lomnicot, a Csorba-tavat.
A lakosok alapvető megélhetési forrása a Tátra, gyakorlatilag nincs olyan ház, amely egyben ne volna panzió, hiszen télen-nyáron jönnek a vendégek. Mivel az egész ország fontos bevételi forrása, a szlovák kormány teljes erőbedobással próbálta menteni a menthetőt Jvan Gasparovic köztársasági elnök megnyitotta a téli szezont és a köztársasági elnöki hivatal ötmillió koronát ajándékozott a felújításra. Mikulás Dzurinda kormányfő kijelentette, a Tátrában fog síelni szilveszterkor.
 Jvan Miklos:A Tátra katasztrófája mindenkit megrendített rengeteg magán- és közadomány mellett természetesen Josef Bőrrel, az Európai Parlament elnöke is ígért anyagi segítséget, bár az összeget még nem pontosította. A cseh államfő bárminemű segítséget felajánlott, a Partnerség Alapítvány már egymillió cseh koronát gyűjtött, és a prágai önkormányzat további ötmilliót küld. A telefontársaságok kommunikációs igazgatói egymást túllicitálva bejelentették, hogy mind az Eurotel, mind az Orange egy-egy millió koronával járult a gyűjtéshez. Ugyanakkor tetemes pénzforrást jelent majd a kidőlt fa értékesítése is, bár a törzsek deformálódtak belső szerkezetük megváltozott, így áron alul kelnek majd el. A bevételeket Simon Zsolt mezőgazdásági miniszter ígérete szerint természetesén a helyreállításra fordítják
Nagy vita van azonban arról, hogyan állítsák helyre a Tátrát, és hogyan tegyék ellenállóbbá. Amellett ugyanis, hogy a világon mindenhol egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek pusztítanak, az egy-két fokos felmelegedés lehet a katasztrófa egyik fő okozója, mivel a talaj magasabb hőmérséklete szerepet játszhatott abban, hogy a fák a kellőnél gyengébben tudtak megkapaszkodni. De a Tátra pusztulásában az emberi felelőtlenség más téren is szerepet játszott. Még Mária Terézia uralkodása idején rendelték el az erdősítést, s ez a folyamat a XX. század elején folytatódott. De nem őshonos, hanem Bajorországból behozott lucfenyő csemetéket használtak, amelyek gyorsan, látványosan növekszenek és nagy hasznot hoznak, de gyenge és sekély gyökeret eresztenek. A Tátra kihasználása, a felelőtlen erdőgazdálkodás a kommunizmus idején tetőzött, így nem csoda, hogy a Tátra erdőállománya jelentősen legyengült a huszadik század végére.
A környezetvédők szerint nem kellene elvinni a kidőlt fákat hiszen éppen az emberi beavatkozás eredményezte a katasztrófát, hagyni kéne, hogy maga a természet oldja meg a problémát. A WWF felhívta a figyelmet, hogy ha a felújítás újra lucfenyővel történik az a biológiai sokféleség további csökkenését eredményezi, és a probléma 40-50 év múlva újra jelentkezik. Szerintük ésszerű telepítéssel párhuzamosan hagyni kell az erdőt természetes úton is megújulni, mert a vegyes erdők nemcsak a széllel vagy a jéggel szemben, de a rovarokkal szemben is sokkal ellenállóbbak.
A WWF a Sumava Nemzeti Park esetét hozta fel példaként, ahol a szú károsítása miatt tönkrement erdő csehországi részét kitermelték, feldolgozták és újraültették, míg németországi részén a természetre bízták a regenerációt. Ma a cseh oldalon még mindig a telepítéssel kínlódnak, a német területen viszont sokkal sikeresebb az erdőfelújítás. A környezetvédők arra is felhívták a figyelmet, hogy tavasszal, a hó olvadásakor a víz elmoshatja a talajt amelyben megkapaszkodhatnának az új fák s ezzel párhuzamosan nő az árvízveszély is.
- Az ország legnagyobb természeti kincse továbbra is a Tátra, hiába tette tönkre egy részét az orkán - mondja Miklós László, Szlovákia környezetvédelmi minisztere. - Az elképzelés az, hogy továbbra is nemzeti park maradjon, de a történtek befolyásolják az ökoszisztémát. A területek védettségi fokát enyhíteni kell, mert a legszigorúbban védett, ötös fokozatú területen immár felesleges tiltani az erdőgazdálkodást. Beavatkozásra mindenképpen szükség van, nem lehet olyan kategorikusan gondolkozni, hogy úgy kell hagyni mindent ahogy van, de úgy sem, hogy minden kidőlt fát el kell vinni. Szakértők segítségével dolgozzuk ki a stratégiát, amely szerint bizonyos helyeken a természet erejére bízzuk a regenerációt, más helyeken viszont el kell távolítani a kidőlt fákat, és szükség van telepítésre is. Mindenképpen szem előtt tartjuk a talaj védelmét és a telepítés során a biológia sokféleség megteremtését. Figyelembe kell venni a rovarok kérdését is, a szú tavasszal beköltözhet a kidőlt fákba és később megtámadhatja a megmaradt fákat is. Ez egy igen kényes kérdés, mert a vegyszeres védelem veszélyes lehet a vizekre. Alapvetően a zöldesítés mellett vagyunk.
A regenerációs döntésekre létrejött egy kormánybizottság, de ebben a környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztereken kívül, a turizmus és a fejlesztések mellett kardoskodó képviselők is vannak. A kérdés az, kinek a javára dőlnek majd el az egyeztetések. Sokan attól félnek, hogy a Tátrát ellepik a szállodák, és főleg a pályák a történtek hatására felerősödnek az egyébként már korábban megindult modernizációs „fejlesztési" törekvések. Dzurinda kormányfő határozottan figyel ezekre a szempontokra, mindenkit felkért, még az ellenzéket is, hogy csatlakozzon a kormánybizottság munkájához, mely szakértők bevonásával, az idegenforgalmi szempontok figyelembe vételével, felülbírálja a területrendezési tervéket (kivéve a kommunista pártot, akik annyit tudtak a történtekhez hozzátenni, hogy adakozzon az egyház is, és ne üljön a hívek pénzén).
Újságírói kérdésre, miszerint az idegenforgalmi szempontok figyelembevétele nem jelent-e túl sok betont az erdő helyett, azt válaszolta: a beton nem ellensége az emberiségnek. A védett területeken továbbra is erdők lesznek, viszont a turizmus fellendítése miatt a modern létesítmények is fontosak.
Nem tudni pontosan, hogy a környezetvédelmi elképzelések közül mi valósul meg
majd, de a hosszú távú, felelős erdőtelepítés valóban körülményesebb, lassúbb és drágább is. A biológiai sokféleséghez borókát, jegenye fenyőt és a Tátrában őshonos bükköt, tölgyet, jávorfát kellene ültetni, egyébként pedig egy általánosan elfogadott ökológiai szabály szerint a százéves erdő kialakulásához 250-300 évre van szükség. Közben a klíma is változni fog, ami nemcsak a Magas-Tátra különleges légkörét veszélyezteti, hanem még a szomszédos országok időjárására is hatással lehet, ahogy
arra az EU-tól segítséget kérő képviselők is felhívták a figyelmet. Jellemző, hogy míg a fák tönkrementek, a szállodák és egyéb vendéglátóipari egységekben nem esett akkora kár, így folyamatosan fogadják a vendégeket Bibiana Dzuríllová, a Tátrai Szövetség elnöke sietett kijelenteni, hogy várják a vendégeket, a sípályák rendben vannak. Több szállodatulajdonos pedig reményét fejezte ki, hogy a katasztrófaturisták majd szép számmal érkeznek az elkövetkezendő években, hisz a katasztrófaturizmus is az idegenforgalom egyik formája. Az ilyen kijelentések arról tanúskodnak, hogy a tátrai fenyvesek jövőjének kulcsa abban van, mennyire látják hasznát a befektetők.
Fehérváry Krisztina