2020. július 7. - A természettudományi tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent cikk szerint az éves kitermelt erdőterület Európában az összehasonlított 2011–2015-ös évektől a 2016–2018-as évekhez képest 49 százalékkal nőtt.

A cikk szerint a kitermelt biomassza mennyisége pedig 69 százalékkal emelkedett ugyanabban az időszakban. A cikk szerint a fakitermelés különösen az Ibériai-félszigeten, valamint a balti és az északi országokban növekedett.
Finnországban a fakitermelés valóban nőtt a vizsgált időszakokban a globális gazdasági tendenciák és az ebből fakadóan a fakereslet növekedése miatt. A Finn Természeti Erőforrások Intézet (Luke) statisztikái szerint azonban a fakitermelés növekedése mind Finnországban, mind Európában lényegesen kisebb, mint amit a cikk állít.
A Luke statisztikáinak (stat.luke.fi) szerint az fakitermelés átlagosan 64 millió köbmétert tett ki 2011–2015-ben, és 74 millió köbmétert 2016–2018-ban. Tehát 10 millió köbméterrel, vagyis csak 15 százalékkal növekedett. 2019-ben a fakitermelés pedig egyértelműen csökkenni kezdett. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) statisztikái azt mutatják, hogy Európában (a vizsgált időszakban 28 EU-tagállamban) a kitermelt mennyiség 463 millió köbméter volt a megfelelő időszakokban. Az EU-országok növekedése tehát 25 millió köbméter volt, vagyis 5 százalék. Svédországban a fakitermelés enyhén csökkent a vizsgált időszakban.
Miért becsülte túl a Nature cikk a fakitermelés mennyiségét?
A Natureben közzétett cikket író kutatók becslésükben a Hansen globális erdőtérképeit használták, amelyek a műholdas képek értelmezésén alapulnak. A térképeket nem a fakitermelés mérésére készítették, hanem a lombkorona fedésének változásai elemzésére, amelyek a 30 m × 30 m méretű kép elemekben történnek.
Az elmúlt néhány évtizedben jelentős fejlődés történt a felhasznált Landsat műholdas képi anyagban, és a térképek szerzői figyelmeztetnek arra, hogy a változást ábrázoló térképeket nagyon körültekintően kell elemezni. A Nature cikk szerzői figyelmen kívül hagyták ezt az utasítást. Ezenkívül egyértelmű, hogy ha a cél a műholdas képeken a fakitermelés észlelése, akkor ezt közvetlen változás-észlelésként kell végrehajtani, figyelembe véve a műholdas képi anyag változásait és a felhők nélküli képek lefedettségét.
A cikk azt sem teszi egyértelművé, hogy az erdőkárosodásokat miként fedezték fel és vették figyelembe a kutatás során. A cikk csak azt állítja, hogy megpróbálták megkülönböztetni az erdőtüzeket és a fakitermelést az erdőtüzek térképeinek segítségével. Az összes többi károkat, például a rovar- és viharkárosításokat Közép-Európában feltehetően fakitermelésnek kell tekinteni a kutatás során.
Miért okoz aggodalmat a Nature cikk?
A cikk szerzői az Európai Bizottság alatt működő Közös Kutatóközpont (JRC) munkatársai. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a fakitermelés növekedése az éghajlatváltozás mérséklése és a biodiverzitás fenntartása szempontjából nem fenntartható. A kutatók többek között az EUROSTAT, az Európai Unió Statisztikai Hivatalának statisztikáit használták, amikor megpróbálták a becsült fakitermelési területeket biomasszá konvertálni, de elfelejtették a statisztikákat, amikor kutatásaik eredményeit kritikusan értékelték. A statisztikák szintén nem teljesen hibátlanok, de például Finnországban, Svédországban és a balti államokban a kitermelt mennyiségeket a nemzeti erdészeti leltárban is feltüntetik, és eredményeik legalább a finnországi és svédországi statisztikákkal összhangban vannak.
A közzétett cikk és az alkalmazott módszerek nemzetközi kritikát váltanak ki, például: https://www.skogsstyrelsen.se/en/news/incorrect-figures-on-harvested-forests-in-nature-article/.
A nemzetközi kutatócsoportok válaszokat készítenek, amelyek felhívják a figyelmet a Nature-ben megjelent cikk hiányosságaira és a kutatás alapján levont következtetésekben szereplő hibaforrásokra. Ez a tudományos közösség működésének, valamint a tudományos információk előállítási és értékelési folyamatának fontos része. Kari T Korhonen