2020. november 19. - November elején rendezték meg az AGFOSY elnevezésű  Erasmus+ projekt virtuális záró konferenciáját, a rendezvénynek a belgiumi székhelyű ELO (European Landowners Organisation, Belgium) adott otthont – emlékeztet a témáról közre adott legfrissebb összefoglalójában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Az összegzés kitér rá: maga az AGFOSY projekt az agrárerdészet komplex, de rugalmas képzési rendszerének kifejlesztésére összpontosított, amihez számos esettanulmányt és jó agrárerdészeti gyakorlati példát gyűjtöttek össze. Az így létrehozott ismeretanyag segítséget nyújthat a gazdálkodók számára különféle agrárerdészeti rendszerek gyakorlati megvalósításában – vonták le a következtetést a programban résztvevő szakemberek.
Több mint 2 év elteltével most befejeződött az Erasmus+ projekt. A záró konferencián a résztvevők – mind szakértők, mind gazdálkodók - közreműködésével áttekintették az eredményeket és megvitatták a tapasztalatokat és levonták a tanulságokat.
A projekt konzorciuma hat országból származott, és hét partner volt a tagja. A koordinátori szerepet a Cseh Köztársaság Magángazdálkodási Egyesülete (Association of Private Farming of the Czech Republic) tölti be. A Cseh Agrárerdészeti Egyesület (The Czech Association for Agroforestry), a Soproni Egyetem Kooperacios Kutatási Központ Nonprofit Kft.-je (KKK), a Francia Agrárerdészeti Szövetség (Association Francaise D Agroforesterie), a szlovák Nemzeti Erdészeti Központ (National Forest Centre), valamint a belgiumi Európai Földbirtokosok Szervezete (ELO), és a spanyolországi ON Project  szervezetek a projekt tagjai.
A projekt nemzetek közötti – internacionális - megvalósításának a legfontosabb oka, hogy az agrárerdészet nagyban hozzájárul az uniós közös agrárpolitikája (KAP) céljainak európai szintű  eléréséhez.
Területileg elsősorban Közép-Európa kontinentális része volt a fókuszban (de Nyugat- és Dél-Európából is bevontak országokat). A program olyan új rendszereket keresett, amelyek segítenek megoldani a „kollektivizálás kelet-európai örökségének” problémáját (például: nagy mezőgazdaság táblák, fák nélküli tájak). A gazdák gyakorlati példákon keresztül ismerhetik meg a fák mezőgazdasági területekre történő telepítésének előnyeit és módszereit.
Az elsődleges célcsoporthoz azok a gazdák tartoznak, akik új ismereteket és készségeket kívántak szerezni és érdeklődést mutattak egy olyan képzés iránt, aminek középpontjában az agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági üzemben történő megvalósítása áll. (Az érdeklődés szintjét kérdőíves felméréssel állapították meg.)
A projekt kiterjedt többek között az összefoglaló jelentés összeállítására, valamit az agrárerdészeti rendszerek jelenlegi állapotának felmérésére (O1), ennek a folyamatnak a koordinátora a Soproni Egyetem Kutatási Központ Nonprofit Kft.-je volt. A jelentés alátámasztására készítettek 30 esettanulmányt (O2), amit
a Cseh Agrárerdészeti Egyesület koordinált. Kidolgozták továbbá a módszertant is a megfelelő agrárerdészeti gyakorlatok kialakításához (O3), aminek
koordinátora  a Francia Agrárerdészeti Szövetség volt. Összeállítottak továbbá a projekt részeként egy 10 modulból álló tananyagot is (O4), amelynek összehangolását, koordinátori tevékenységét a szlovák Nemzeti Erdészeti Központ végezte, és készültek a résztvevők által forgatott rövid oktatófilmek (O5) is.
A konferencia három fő téma köré épült: az AGFOSY projekt bemutatásával és a főbb következtetések levonásával kezdődött, majd a partnerországok osztották meg tapasztalataikat az adott outputokkal kapcsolatban, végül a projekt más tevékenységekkel történő összekapcsolásáról volt szó agrárerdészet területén. Természetesen a hozzászólásokra, kérdésekre végig volt lehetőség.
Az eszmecserén több magyar prezentációt is meghallhattak a résztvevők, többek közt a Soproni Egyetemről Vityi Andrea ismertette az agrárerdészet európai helyzetét elemző munkacsoport céljait és eredményét. A munkacsoport fő célja, hogy információkat gyűjtsenek és elemezzenek az agrárerdészet jelenlegi európai helyzetéről, különös tekintettel a projektben résztvevő partnerországokra, valamint, hogy felállítsanak egy olyan gazdálkodói-kutatói – tanácsadói tesztcsoportot, amely részt vesz az elemzésekben és a projekt keretein belül kidolgozandó tananyagok létrehozásában. Előbbi eredménye az ország jelentések alapján összeállított – és a projekt weboldalán már publikált - összefoglaló elemzés.  A munka részeként felmérést végeztek az érdekelt felek közt (6 országban több mint 30 interjú készült), hogy miként lehetne támogatni az agrárerdészeti gyakorlatok alkalmazását, mik a lehetőségek és az akadályok. Ezért a dokumentum nem csupán az agrárerdészet helyzetének naprakész leírása az AGFOSY projektben részt vevő országokban, hanem gyakorlati megközelítések segítségével tükrözi a jövőbeli fejlesztési igényeket és lehetőségeket is.
Csikvári Judit jó gyakorlatként mutatta be a Zsörk Alapítvány munkáját. E természetvédelmi és kulturális tevékenységet folytató Alapítvány azzal az elsődleges céllal jött létre, hogy agrárerdészeti rendszerek (fás legelők és erdőkertek) létrehozásával és fenntartásával hozzájáruljanak Zsörk környékén a helyi hagyományok megőrzéséhez és újjáélesztéséhez, illetve elősegítsék a helytörténeti kutatások létrejöttét.
Az AGFOSY Erasmus+ projektről bővebben a www.agroforestrysystems.eu linkre kattintva olvashatnak az érdeklődők, ahol elérhetők a „végtermékek”, az outputok anyagai: az összefoglalás, az esettanulmányok, a módszertan, a tananyagok és az oktató videók is – tartalmazza az ismertetés.

 

No events