2008. október 14. - A nyugat-afrikai csimpánz egyedszáma az utóbbi 18 évben mintegy 90 százalékkal csökkent az egyik afrikai országban, mely az alfaj egyik "utolsó mentsvára" - mutatta ki egy új kutatás A kutatók számításai szerint Elefántcsontpart ritka csimpánzai már csak 800-1200 egyedet számolnak az 1989-90-es évekbeli 800-12 ezerhez képest. Az új felmérés előtt az ország még azt hitte, hogy az összes nyugat-afrikai csimpánz mintegy felének ad otthont. "Nem számítottunk ilyen drámai egyedszám-csökkenésre" - mondja Geneviéve Campbell vezető kutató. Az 1989-90-es felmérés maga is jelentős csökkenést mutatott az 1960-as becslésekhez képest, melyek szerint Elefántcsontparton mintegy százezer nyugat-afrikai csimpánz él. 1990 óta az ország emberi populációja is mintegy ötven százalékkal emelkedett. A növekedés a valószínű oka a csimpánzok populációs csökkenésének - állítja a jelentés.
A több ember miatt komolyabb lett a vadászat és az erdőirtás mértéke - ezek komoly veszélyt jelentenek az állatokra nézve - különösen 2002 óta, amikor egy puccskísérlet nyugtalanságot keltett, melynek ma sincs vége. Az ország egyik menedéke - a Marahoué Nemzeti Park - erdőtakarójának 93 százalékát veszítette el az utóbbi hat évben - mutatja a kutatás.
Campbell szerint, a csapat által meglátogatott helyszínek nagy részén, az "élőhely eltűnt, és az összes védett területet megszállták az emberek". Az emberi "megszállás" széles foltokat hagyott hátra, melyek a többi életforma számára lakhatatlanok. Számos felmérési helyszínen "nem csak csimpánzok, hanem semmiféle állat nincsen" - mondja Campbell. Hasonló hanyatlás mehet végbe más országokban is a nyugat-afrikai csimpánzok elterjedési területén - állítja az új vizsgálat.
Az alfaj legnagyobb fennmaradt populációja a kutatók szerint Guineában van. Ám ezen hiedelem is több mint egy évtizedes felmérésen alapszik - mondja a vizsgálat. A nyugat-afrikai csimpánzok egyedszámának csökkenésével a kutatók úgy vélik, bezárul azon ajtó, melynek segítségével megismerhetnék és megvédhetnék az alfajt.
"Nagyon keveset tudunk ezekről az állatokról, ahhoz a tudáshoz képest, melyet a kelet-afrikai csimpánzfajokról szereztünk" - mondja Jill Pruetz amerikai kutató. Frans de Waal főemlős szakértő szerint a jelentés "lesújtó". "A vizsgálat a csimpánz egyik igen ritka alfajára fókuszál, ám ez a zord kitekintés jellemző általánosságban az összes főemlősre" - mondj Waal.
A jelen felmérés során tizenegy kutatási helyszínből három kivételével, a kutatók jelentősen kevesebb "fészket" találtak - a fák magas ágaira épített platformok -, mint 1989-90-ben. A Marahoué Nemzeti Parkban Campbell mindössze egyetlen fészket talált, a korábbi 234-hez képest. Azon két helyszín, ahol az alfaj egyedszáma nem hanyatlott, pedig mindössze néhány egyeddel rendelkezik.
A harmadik helyszín, a Tai Nemzeti Park - UNESCO Világörökségi helyszín - profitált az intenzív kutatási és természetvédelmi erőfeszítésekből. Itt az egyedszám azt sugallja, hogy a csimpánzok populációja reagál a konzervációs erőfeszítésekre. Waal szerint az orvvadászatot kellene felszámolni - nem csak tiltani, hanem valósan figyelni azt, és leállítni - , különben ez a trend folytatódni fog.
No events