2008. december 13. - A gazdag államok egyelőre nem akarnak jelentősebb pénzt szánni az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklésére. A poznani klímavédelmi konferencián mindössze egy 80 millió dolláros alap létrehozásáról döntöttek. Az aszály- és árvízkárosultaknak szánt összeg alig kétszer annyi, mint amennyibe a találkozó került.

Izgalmasnak és eredményekben gazdagnak semmiképpen sem volt nevezhető az ENSZ klímakonferenciája. A fejlett országok előrelépésről beszélnek, a fejlődő országok pedig egy kiábrándító tapasztalatról.

„Azt hiszem, a legnagyobb csalódást Kanada, Japán, Ausztrália és Oroszország okozták. Semmit sem ajánlottak fel, semmilyen ötlettel nem rukkoltak elő. Megkockáztatom: lehet, hogy még csak komolyan sem veszik az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséről szóló tervet” - közölte Kim Carstensen, a Természetvédelmi Világalap (WWF) igazgatója.

Márpedig az ENSZ már 2009 végére tető alá hozna a működésképtelen Kiotói Egyezmény helyett egy új megállapodást a globális felmelegedés ellen. Az új egyezmény helyszíne már megvan: Koppenhága, de a célkitűzések és a konszenzus továbbra is hiányzik.

A fejlődő országok ENSZ-támogatást kapnak olyan beruházásokhoz, amelyek kevesebb gázkibocsátással járnak. 2030-ig becslések szerint több tízmilliárd dolláros segítségre lenne szükségük a szennyező, elavult ipari technológiáik lecserélésére. A gazdag államok azonban csupán egy 80 millió dolláros alap létrehozását támogatták. Ebből adnának támogatást az árvíz- és aszálykárosult országoknak. A poznani konferenciára 32 millió dollárt költöttek.


No events