Az ország legnagyobb faragott betleheme az állatkerti parasztudvarban
Különleges betlehem teszi teljessé az ünnepi hangulatot a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A szombaton felavatott betlehem ember nagyságú kőrisfa figurái Mónus Béla fafaragó művész munkáját dicsérik. A kompozícióból természetesen az állatok sem hiányoznak: ők azonban nem fából faragottak, hanem egytől egyig eleven jószágok.

Különleges betlehemi kompozíció teszi teljessé az ünnepi hangulatot a Fővárosi Állat- és Növénykert parasztudvarában. Az ember nagyságú, faragott kőrisfa figurákból álló kompozíciót a mai napon adta át a közönségnek dr. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója, valamint dr. Balázs György, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese.
A tizennégy figurából álló betlehem ember nagyságú alakjait Mónus Béla fafaragó művész készítette két és fél hónapos munkával. A betlehemek hagyományaihoz híven a szent család mellett a napkeleti bölcsek, három pásztor és az angyalok is szerepelnek a kompozícióban. Eltért viszont a művész a szokásoktól a tekintetben, hogy a figurákat nem a bibliai tájakon egykor viselt öltözékben, hanem a magyar pásztorművészet hagyományos motívumait felelevenítve, magyaros viseletben ábrázolta. Az alkotó ilyen módon igyekezett utalni arra a kulturális-néprajzi jelenségre, hogy az eredetileg tisztán vallási hagyományok a világ minden táján, így Magyarországon is oly módon épültek be a helyi kultúrába, népművészetbe, illetve a népszokások közé, hogy egyszersmind hozzáidomultak a helyi hagyományokhoz, motívumokhoz, gondolatvilághoz.
A faragott szobrok anyagául szolgáló roppant kőrisfa eredetileg a Margitszigeti Kisállatkertben állt, és kiszáradása miatt volt szükség a kivágására évekkel ezelőtt. A margitszigeti faóriás most betlehemi figurák formájában született újjá.
A parasztudvari betlehem természetesen nem csupán Mónus Béla nagyszerű szobraiból áll: eleven háziállatok teszik teljessé a látványt. A különleges kompozíció felállításával az Állatkert arra törekedett, hogy az ünnepi hangulathoz olyan látnivalóval járuljon hozzá, amely egyrészt művészi értéket képvisel, feleleveníti az ünnepekhez kötődő hagyományokat, és utal az ember és az állatok sokezer éves kapcsolatára is.
Az állatkerti betlehem egész decemberben látható a parasztudvarban. Az ünnepi programok keretében december 24-ig „téli élménykert” is várja a családokat, játszóbarlanggal, játékparkkal, ajándékokkal, meghosszabbított nyitva tartással és ünnepi díszkivilágítással. Hétvégente színpadi programok teszik még színesebbé a programot: a betlehem átadása előtt épp a Makám lépett fel, vasárnap többek közt a ZamatŐrök Zenekar lép színpadra, az elkövetkező hétvégéken pedig a Mesekocsi Bábszínház, Eszményi Viktória és Heilig Gábor, Levente Péter, Gryllus Vilmos és az Alma Zenekar is fellépők között lesz. Természetesen a Mikulás is várja a gyerekeket a Főbejárattal szemközti Mikulás házban.

Milyen háziállatok lehettek a betlehemi istállóban?
A betlehemi istálló különféle művészi ábrázolásai között meglehetősen nagyok a különbségek abból a szempontból, hogy pontosan milyen háziállatokat ábrázolnak. Erre vonatkozóan a bibliai szövegek sem szolgálnak részletes információval. A régészeti állattani kutatások alapján azonban Betlehemben a kecskék és birkák lehettek a legelterjedtebb háziállatok eben az időben. Nem lehettek ritkák a szamarak sem: a szegényebbek, ha nem gyalog, akkor szamárháton jártak. Valószíná, hogy szarvasmarhák is előfordultak a betlehemi istállókban, ha nem is lehettek túl gyakoriak. A konkrét fajtát persze ma már aligha lehet azonosítani, hiszen az egyes tenyésztett változatok nem maradnak fenn változatlanul ilyen hosszú ideig.

A művész
Mónus Béla saját magát egyszerűen csak „faragó embernek” szokta nevezni. Nemcsak faszobrokat, hanem kőből való alkotásokat is készít. Művei Japántól kezdve Törökországon át egészen Németországig számos helyen megtalálhatók. Ő készítette el például Mikes Kelemen zágoni és rodostói (Tekirda?) szobrát is. Magyarországon található munkái közül sokan ismerhetik a Schöpf-Merei Ágost Kórházban található „Család” szoborkompozíciót. A Fővárosi Állat- és Növénykertet hosszú évek óta rendszeresen gazdagítja egy-egy alkotásával. Ő készítette a táltos szobrot, a gyermekek körében méltán népszerű hatalmas krokodilszobrokat, a rovarbarát kert termetes tücsök, hangya és hernyó szobrát, és több más fából faragott állatszobrot (gorilla, oroszlán tigris) is.