2011. március 10. - Programok, állatkölykök, fejlesztések – és kevesebb tulajdonosi támogatás 15 százalékos árkedvezménnyel indítja a szezont az Állatkert a most következő hosszú hétvégén. A 2011-es szezonban egyébként számos jeles nap, így márciusban a Víz Világnapja, áprilisban a Föld Fesztivál kerül megrendezésre, és természetesen nem maradnak el a húsvéti „nyulatságok” sem. A népszerű „Állatok akcióban” etológiai bemutató műsorában idén több új állatfaj, így farksodró és nagy mara is debütál. A most is megcsodálható számos állatkölyök (orangutánok, gorillák, vízidisznók stb.) mellett további utódok világra jövetelére is lehet számítani, különösen a nagymacskáknál, a majmoknál, a patásoknál, de számos madárfajnál is. A közelmúltban összeszoktatott tigriseknél a gondozók nemrégiben párzást figyeltek meg, és jó esély van arra, hogy ebből kistigris is szülessen. A jegesmedve duó várhatóan trióvá bővül egy új nőstény érkezésével. Az év során egy Indiai Házat is megnyitna a városligeti intézmény, a fűtés pedig a következő télen már termálvízzel működne. A fejlesztések támogatása mellett azonban a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat nagy összeggel, 153 millió forinttal csökkentette az intézmény működési kiadásaira adott támogatást.

A március 12-től 15-ig tartó, négynapos hosszú hétvégével kezdődik a szezon a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A szezonkezdet előtt, tavaszváró sajtótájékoztatón mutatták be, mi mindennel várja látogatóit az Állatkert a 2011-es esztendőben.

A mostani négynapos hétvégén valamennyi belépőjegy 15 százalékos kedvezménnyel váltható meg, ráadásul ezen a négy napon kerül sor először olyan programokra, amelyeket jellemzően nem egész évben, hanem csak a tavasztól őszig terjedő időszakban kínál az Állatkert az intézményt felkereső látogatóknak. Ilyen szezonális programnak számít például az „Állatok akcióban” elnevezésű etológiai állatbemutató, amelyben két új állatfaj debütál az idei évadban. Ezek közül az egyik egy Dél-Amerikában őshonos rágcsáló, a nagy mara, amelynek rendkívüli félénksége miatt különösen nagy eredmény, hogy a Szöcske nevű, tavalyi születésű állatot sikerült hozzászoktatni az emberek közelségéhez. Ugyancsak az idei szezonban lesz látható először Nyali és Fali, a két farksodró: ez az állatfaj szintén Dél-Amerikából származik, és a mosómedvékkel áll közelebbi rokonságban. Rajtuk kívül természetesen sok más állat szerepel az állatok viselkedését irányított módon bemutató etológiai „show”-ban. Közülük Olga, a pusztai sas szintén újnak számít, habár a tavalyi szezon néhány előadásában már láthatták a látogatók.

A 2011-es év „állati látnivalói” közül kiemelkednek az állatkölykök. Az emberszabású majmoknál tavaly három kölyök született, amire egyébként eddig soha nem volt még példa magyarországi állatkertben. Mivel az emberszabásúak aránylag lassan fejlődnek, Moira és Vilmos, a két orangután kölyök, valamint Bongo, a kis gorilla az idei szezonban is végig kölykök lesznek, mi több, épp most érik majd el a legizgalmasabb kort, amikor aktívan és meglehetősen bohókásan fedezik fel az őket körülvevő környezetet. Az állatkölykök másik része az idei év első hónapjaiban született, illetve ekkorra láthatta őket először a közönség. Így van ez például a három vízidisznó kölyökkel, illetve a „mosolygós” madagaszkári nappali gekkóknál, amelyeknél az elmúlt napokban is keltek ki újabb apróságok. Az elkövetkező hetekben, hónapokban természetesen több más állatfajnál is várható szaporulat, így többféle majomnál, a makiknál, számos patásnál (köztük a kritikusan veszélyeztetett, a szabad természetben már kihalt Mhorr-gazelláknál), illetve nagyszámú madárnál is számítani lehet az utódokra. Az állatkerti szakemberek sokat várnak a tavalyi évben összehozott pároktól és tenyésztrióktól, például az ázsiai elefántok, a fehér orrszarvúk, az indiai oroszlánok, illetve a szibériai tigrisek esetében. Utóbbiaknál sikerült párzást is megfigyelni, ráadásul a nőstény – Niva – azóta nem ivarzott újra, így esély van arra, hogy hosszú szünet után újra kistigrisek szülessenek a magyar főváros állatkertjében.

Az év során tervezett állatszállítások közül a legjelentősebb egy új nőstény jegesmedve érkezése lesz, amelynek előkészítésén már dolgoznak az állatkerti szakemberek. A jelenlegi két jegesmedve, Lady és Vitus 1994 óta él együtt Budapesten, ám az eltelt tizenhat év során nem született utódjuk. Egy 2009-ben elvégzett szaporodásbiológiai vizsgálat mindkét állatnál kisebb problémákat tárt fel, amelyet a hím esetében sikerült orvosolni, a nőstényben talált elváltozások azonban kizárják, hogy utódot hozzon világra. Éppen ezért határozták el az állatkerti szakemberek, hogy a meglévő két állat mellé egy új, fiatal nőstényt is beszereznek, s ennek az állatnak az érkezésére kerül majd sor heteken belül.

Természetesen nem lesz hiány a programokban sem. Időben legközelebb a Víz Világnapjára kerül sor március 19-én és 20-án. Áprilisban a Föld napja egész hetében tart majd a Föld Fesztivál, melyet a Húsvéti Nyulatságok követ: előbbire április 17-től 22-ig, a húsvéti eseményre pedig közvetlenül utána, a nagyszombattól húsvét hétfőig, április 23-tól 25-ig tartó időszakban kerül sor. Az állatkerti „jeles napok” programjaiban idén kiemelt szerepet kapnak az emberszabású majmok, mivel az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) erre a szezonra az emberszabásúak védelme érdekében hirdetett az egész kontinens állatkertjeire kiterjedő természetvédelmi kampányt.

Az Állatkertben jelenleg zajló fejlesztések közül a legnagyobb szabású a Nagyszikla belsejében kialakítandó „Varázshegy”, az élet múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozó korszerű, interaktív bemutatóhely. Ezt azonban csak 2012-ben vehetik birtokba a látogatók. Ugyancsak fontos az a fejlesztés, amelynek nyomán a következő fűtési szezonban már nem csupán földgázon, hanem a Széchenyi Fürdő termálvizének hőjén is alapul majd az állatházak fűtése. Mindkét program az Európai Unió társfinanszírozásával, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Programjának keretében valósul meg. A fejlesztések sorába tartozik az oroszlánoknak is otthont adó állatház korszerűsítése, amelynek nyomán még a idén egy India Ház átadására lesz mód. Természetesen az oroszlánok nem kerülnek el innen, hiszen éppen a tavalyi évben vágott bele az Állatkert a ritka ázsiai oroszlánok tartásába és – remélhetően sikeres – szaporításába.

A 2011-es évben új kihívások jelentkeznek az Állatkert működtetésében. A tulajdonos Fővárosi Önkormányzat az uniós fejlesztési projektekhez idén jelentősen, 180 millió forinttal járul hozzá, de egyidejűleg a működési célra adott támogatását kb. 153,5 millió forinttal csökkenti, ami a tavalyi esztendő támogatásánál 24,3 százalékkal kevesebb. Az Állatkert összes működési kiadása a tavalyi évben kb. 2 milliárd forint volt, amelyből 631 millió származott a fővárosi támogatásból, a többit az intézmény saját maga fedezte. Idén a működési támogatás 477,6 millió forint lesz, ugyanakkor a kiadások biztosan növekedni fognak, nemcsak az infláció, hanem például a földgáz, az élelmiszerek és takarmányok árának az inflációt meghaladó mértékű emelkedése miatt.
Emiatt a támogatás csökkenésénél kisebb arányban a szezon kezdetétől, áprilistól ismét növekednek az állatkerti belépőjegyek árai. Az emelkedés általában személyenként egy százassal növeli a belépőket, a felnőttjegy 1990 helyett 2100, a gyerekjegy 1390 helyett 1500 Ft lesz, de az óvodák és iskolák csoportos jegyárai ebben a tanévben egyáltalán nem emelkednek (maradnak 320 és 480 Ft-os áron).
Az Állatkertnek jelentősen kell a dologi kiadásait csökkenteni. Az ezzel kapcsolatos tervet úgy állította össze az intézmény vezetése, hogy ebből a közönség a városligeti intézményben minél kevesebbet érezzen. Például két uniós társfinanszírozással megvalósuló, de természetesen intézményi önrésszel is járó fejlesztési program kivitelezésének lelassítják, átütemezik a következő évre. Ugyancsak vizsgálják a Margitszigeti Kisállatkert üzemeltetésének átadását, illetve megszüntetését. Mint ismeretes, ezt az évtizedek óta fennálló létesítményt 2001-ben újíttatta fel a Főváros, s ekkor a működtetését a Fővárosi Állat- és Növénykertre bízta, és többletkiadásai finanszírozására külön forrást adott az Állatkertnek. 2007-ben ezt már elvonták, és azóta a városligeti létesítmények rovására kellett kigazdálkodni a margitszigeti telephely működtetéséhez szükséges 35-40 millió forintot, amit az idei feltételek között már nem tud az Állatkert megoldani.

NAGY FLAMINGÓSÉTA
A szezonnyitó sajtótájékoztatóval egy időben került sor a Nagy Flamingósétára, vagyis a 120  madárból álló flamingókolónia átterelésére. Erre a műveletre azért van szükség, mert a flamingók téli szálláshelye a Pálmaház mögött, azon a helyen található, ahol a nyári hónapokban a Lepkekert működik. Nyári bemutatóhelyük viszont az Elefántházzal szemben helyezkedik el. Minthogy a két helyszín nincs egymással közvetlen kapcsolatban, a madaraknak a mintegy 500 méternyi távolságot a kert sétaútjain gyalog kell megtenniük. A kolónia áttereléséhez mintegy negyven emberre, valamint több méternyi kifeszített árnyékoló hálóra (nejlonszálas Raschel-háló) volt szükség, hogy a sétautakon közlekedő madarak a megfelelő irányba haladjanak. A flamingók átterelése a közeledő tavasz biztos jele. A rózsás színű madarak egészen késő őszig ezen a külső férőhelyen maradnak.

MEGEMLÉKEZÉS XÁNTUS JÁNOSRÓL
A világ egyik legrégebbi állatkertjének számító, 1866-ban megnyílt városligeti intézmény alapítási eszméjének úttörője Xántus János (1825-1894) volt, s ugyanő töltötte be az igazgatói tisztséget az Állatkert megnyitásakor. Az alapítóról való megemlékezés azonban nemcsak a kert születésnapján, augusztus 9-én indokolt, hanem március 15-e táján is. Xántus ugyanis nemcsak utazó, zoológus és etnográfus, az Állatkert és a Néprajzi Múzeum tudós életre hívója volt, hanem az 1848-49-es szabadságharc főhadnagya is. Eredetileg önkéntes nemzetőrként csatlakozott a Honvédséghez, majd tüzérként harcolt, Komárom védelmében pedig huszár főhadnagyként vett részt.
    Mivel az idei szezonnyitó sajtótájékoztatóra nem sokkal nemzeti ünnepünk előtt került sor, a sajtótájékoztató részeként rövid megemlékezést tartottak Xántus János szobránál, amely az Állatkert főbejáratának szomszédságában található. Megkondították az Állatkert régi, 8,7 kg-os bronz harangját, amelyet – felirata szerint – Walser Ferenc öntött a „Budapesti Állat Kerti Társulat” számára 1893-ban. Ezután Csomós Miklós főpolgármester-helyettes és prof. dr. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója koszorút helyezett el Xántus János szobránál.
    A megemlékezéshez kapcsolódóan a sajtó képviselői megcsodálhatták Xántus János eredeti kardját is, amelyet id. Kubinyi Ferenc ajándékozott Xántusnak 1862-ben. A szablyához az Állatkert ajándékozás útján jutott hozzá, a szálfegyver restaurálását tavaly végezték el a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei.

AZ ÁLLATKERT MADÁRTÁVLATBÓL – VILÁGREKORDER FELVÉTELEN
Ugyancsak a szezonnyitó sajtótájékoztatón mutatták be a világ legnagyobb felbontású digitális légifelvétel mozaikját, amely történetesen a Fővárosi Állat- és Növénykertet mutatja be madártávlatból. A „ZOOMY” nevű légifelvétel mozaik egyedülálló terepi felbontással készült, amely huszonhétszerese a közismert Google Maps felületén elérhető képeknek. Kifejlesztése két kreatív szakmai műhely munkáját dicséri. A 272, világviszonylatban is egyedülálló eljárással készült légifelvételt az Interspect munkatársai készítették (ugyanők végezték a vörösiszap katasztrófa elöntési területének légi feltérképezését is). A számítástechnikai megjelenítés a 360 World munkája (a csapat a Guinness-rekordnak számító János-hegyi körpanoráma elkészítése kapcsán számít világhírűnek).
    A különleges légifelvétel mozaik bárki számára hozzáférhető on-line a Fővárosi Állat- és Növénykert weboldalán (www.zoobudapest.com) található linkre kattintva. A figyelmes szemlélők könnyedén felfedezhetik a kifutójában lustán elhasaló jegesmedvét, vagy akár a pihenő orrszarvúkat, természetesen mind-mind madártávlatból.

No events