A dél-amerikai övesállatok joghurtos müzlit reggeliznek
Öt év után ismét láthat tatukat a Fővárosi Állat- és Növénykert közönsége. A két állat a tavalyi év végén érkezett Budapestre, és a karanténidő elteltével a napokban kerültek át a kert bemutató terébe. Ismét vannak tatuk a budapesti állatkertben! A két állat Majna-Frankfurtból került a magyar fővárosba, az ottani állatkert ajándékaként. Jóllehet már november 24-én megérkeztek, az elmúlt hetekben előírás szerint a közönség szeme elől elzárt, és a többi állattól is elkülönített karanténban tartózkodtak, így a látogatók csak mostantól láthatják őket. Bemutatásukkal az Állatkert régi hiányt pótol, hiszen legutoljára öt esztendeje láthatott ilyen állatokat a budapesti közönség. Az új jövevények az Állatsimogató szomszédságában található Szarvasházba kerültek: azért oda, mert évek óta ez a – szarvasokra utaló nevet ma már csak történeti okokból viselő – műemlék épület ad otthont a dél-amerikai kisemlősöknek.
A tatuk, vagy más néven armadillók csoportját az állattanban övesállatokként is emlegetik. A kutatók 21 különböző fajukat tartják számon, melyek többsége Közép- és Dél-Amerikában él, habár egyes fajok az USA déli államaiban is előfordulnak. Az Állatkertben látható nagy szőrőstatuk (Chaetophractus villosus) közepes méretű fajnak számítanak a tatuk között: a felnőtt állatok hossza 20-40 cm, a tömegük pedig 2 kg körüli. Más tatukhoz hasonlóan hátukat és a fejük tetejét kemény páncél védi – erre utal a spanyol eredetű armadilló név is. Páncélozatlan hasoldaluk viszonylag védtelen, de ehhez a ragadozók többnyire nem is férnek hozzá. Habár ez a faj teljesen nem tud összegömbölyödni, ha veszély fenyegeti, villámgyorsan beássa magát a földbe, és ilyenkor csak a páncéllal védett háta látszik ki. Testalkatuk egyébként azt is lehetővé teszi, hogy – mint afféle miniatűr harckocsik – könnyedén átcsörtessenek mindenféle terepen.
A Budapestre kerül két állat 2007 májusában született, így még egy évesek sincsenek. Kölyöknek azonban mégsem nevezhetők, hiszen ezek az állatok nagyon gyorsan fejlődnek. A kicsik szeme 2-4 hetes korban nyílik ki, kéthónapos korukban már szilárd táplálékon élnek, kilenc hónaposan pedig már az ivarérettséget is elérik. Élettartamuk viszont akár a harminc évet is eléri.
A tatuk a természetben mindenevők, így az állatkertekben is ennek megfelelő takarmányt kapnak. Budapesten joghurtos müzlivel kezdik a napot, délben banánt, almát, sárgarépát, főtt kukoricát és némi tojást kapnak, vacsorájuk pedig túróból, darált húsból, valamint „hangyász keverékből” áll. Ez utóbbi vízzel kutyatápból, zabpehelyből, húsporból, néhány további adalékanyagból, meg persze némi vízből álló massza, ami speciális állatkerti receptnek számít.
Vendégizületesek
A tatuk – a hangyászokkal és a lajhárokkal együtt – az úgynevezett vendégízületesek csoportjába tartoznak. Jelenkori fajaik amerikai elterjedésűek, de évmilliókkal ezelőtt Európában is éltek vendégízületesek. Maguk a tatuk már eleve Dél-Amerikában alakultak ki. Mai legnagyobb fajuk, az óriástatu akár 60-70 kg-osra is megnőhet, de 10-12 ezer évvel ezelőtt ennél nagyobb tatuk is éltek: a Glyptodon nevű ősi övesállat 3 méter hosszú volt, súlya pedig egy tonna lehetett.
No events