b_150_150_16777215_00_images_stories_erdokar_csipkes_spavca2019.JPG
2019. július 30. - Ki ne találkozott volna az elmúlt években a tömegesen megjelent poloskákkal, melyek nem csupán kellemetlen jelenlétükkel, de – zöldség- és gyümölcsféléinket is érő – károsításukkal okoznak sok bosszúságot.

Nem kímélik erdeinket sem ezek a rovarok, a velük rokonságban álló tölgycsipkéspoloska az összes európai tölgyfajt kedveli. A változatosság kedvéért Észak-Amerikából behurcolt fajt először 2000-ben Olaszországban, 2 évvel később pedig Törökországban észlelték, ahonnan több év akklimatizálódás után 2010-ben indult európai hódító útjára.

b_150_150_16777215_00_images_stories_erdokar_csipkes_csipkes2019.JPG

Magyarországon 2013-ban találkozhattunk vele először, a Szarvasi Arborétumban. Azóta már az ország túlnyomó részén észlelhető kártétele. A tölgy félék levelének fonákján tömegesen fordul elő, szívásával nagy mértékben csökkenti a fák asszimilációs potenciálját. Európa-szerte folyamatosan terjed, egyre inkább tömegessé válik. Így tölgyerdeink egészségi állapotáért aggódva, magyar kutatók egy nemzetközi műhely alakítását kezdeményezték.

Az első workshopnak, melyet a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztálya szervezett július 23-26. között, a Mecsekerdő Zrt. adott otthont. Európa 7 országából érkeztek a kutatók, akik a saját hazájukban tapasztalható helyzetről számoltak be, majd a Sellyei Erdészet tölgyeseiben, valamint a horvátországi Vinkovci Erdőgazdaság területén tanulmányozták a rovar terjedését, életmódját, hatásait a lehetséges megoldások feltárása érdekében.

A Natur Hotel Kövestetőben tartott konzultációs délelőttöt Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese nyitotta meg. Köszöntőjében biztosította a résztvevőket a Mecsekerdő Zrt. elkötelezettségéről, mind a tudományos műhelyekben és a kutatásokban való aktív részvétel, mind pedig az erdőgazdálkodás előtt álló kihívások megoldásának keresésében. A társaság erdőállományainak csaknem 50%-a veszélyeztetett a károsító által. A cégvezetés számára magától értetődik egy ilyen rendezvény és kutatás támogatása.
Dr. Csóka György, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi osztályvezetője az előadásában beszámolt róla, hogy kutatásaik során 10 európai ország 20 botanikus kertjét és arborétumát keresték fel, ahol 48 tölgy fajt vizsgáltak meg. Ezekből 27 fajon találták meg a poloska tipikus, mással össze nem téveszthető kártünetét. Európában legalább 30 millió hektár olyan tölgyes állomány található, ami a tölgy csipkéspoloskának megfelelő tápnövényt biztosít. Még nem bizonyított, de az sem zárható ki, hogy ezek a rovarok különböző – a tölgyekre veszélyes – kórokozókat is terjesztenek.

b_150_150_16777215_00_images_stories_erdokar_csipkes_csemete2019.JPG
A következő előadások a terjedés műholdas követéséről, a rovar monitoringjáról, a korai észlelés jelentését megkönnyítő alkalmazás fejlesztéséről, a fák növedékére gyakorolt hatás méréséről, a természetes ellenségek felkutatásáról, valamint a kommunikáció jelentőségéről szóltak.
Végül a Mecsekerdő területén az elmúlt években tapasztalható folyamatokról, a terjedésről és a társaság által indított fejlesztésekről, így pl. a drónnal történő felmérésekről és elemzésekről kaptak tájékoztatást a jelenlévők.

A délutánt a Mecsekerdő Zrt. Sellyei Erdészetének területén töltötték a kutatók, ahol fertőzött állományokat tekintettek meg, valamint mintákat gyűjtöttek a további vizsgálatokhoz.
A nap végén abban teljes volt az egyetértés, hogy rendkívüli jelentősége van a nemzetközi összefogásnak, melynek ez az első workshop nagy lendületet adott.
A házigazdák hangsúlyozták elkötelezettségüket és partnerségüket a jövőben folyó kutatások mellett.

b_150_150_16777215_00_images_stories_erdokar_csipkes_bodacsai2019.JPG

Az összejövetel második napján, 25-én a kutatók Vinkovciba látogattak, ahol a helyi erdőgazdaság képviselőjének vezetésével a 19. század végén és a 20. század elején még megtalálható szlavón tölgy állományok méretes tölgy egyedeit, a korabeli fakitermelők mindennapjait és a fakitermelés, fafeldolgozás pillanatait megörökítő fotókiállítást tekintettek meg. Ezt követően a Spacva medencében található erdők egészségi állapotával ismerkedtek – középkorú erdők mellett megtekintettek egy idős, 150 éves fokozottan védett állományt is, továbbá egy magtermő ültetvényt, amiben a csipkéspoloska életmódjára vonatkozóan több, jelentős kutatási folyik. A poloska mindenhol fellelhető volt, bár a tünetek a horvát kollégák elmondása szerint az idei évben némileg enyhébbek, mint a korábbi évek hasonló időszakban. Ez azonban sajnos nem az invázió gyengülésének, hanem az idei év szokatlan időjárásának, a kései fagyoknak tudhatják be. Nagyon valószínű, hogy a vegetációs időszak további két hónapjában a poloska „utoléri magát” és szeptember közepéig (nagyjából egy hónappal a nomális őszi lombszíneződés és lombhullás előtt) nagy kiterjedésű állományokban fog lombszáradást és lombhullást okozni.

 

No events