Image
2013. november 26. - A Minisztertanács 1040/1954. sz. rendelete alapján az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF) életre hívta a Balaton-környéki Fásító Erdészetet, amelynek a Főigazgatóság által meghatározott  célja:” A Balaton körül ki kell alakítani azt a tájkörnyezetet, melyen belül egységesen érvényesíteni kell a talajvédelmi, tájszépészeti és természetvédelmi szempontokat.”

A Balaton-környéki Fásító Erdészet 1955. május 1-jén alakult meg Balatonfüreden a Balatonfelvidéki Állami Erdőgazdaság erdészeteként. Erdészetvezetőnek az országos tekintélynek örvendő Rott Ferencet nevezték ki, olyan munkatársakkal, mint Raksányi Károly csoportvezető, Dobó Jenő, Héder Sándor, Mészöly Győző, Weil József tervezőmérnökök. 

Image

Később Mészöly Győző majd Héder Sándor vették át az intézmény vezetését.
A „Balatonkörnyéki távlati fásítási terv” 1962-re készült el, 5678 hektár befásítására tett javaslatot. A kivitelezői munka a tervezéssel párhuzamosan indult meg, s már az első öt évben 1755 hektár új erdő és fásítás született. Az új telepítések az erózió elleni védelem mellett üdülési és tájképi célokat is szolgáltak.
A Balatoni Intéző Bizottság kérésére mintegy 800 hektár belterületi zöldfelület terve készült el, amelyek alapján a Balaton-parti kempingfásítások, számos park, védőfásítás, fasor stb. létesült.
Az elkészült tervekből a 70-es évekig mintegy 4200 hektár valósult meg, melyből 3500 hektár erdőtelepítés, 700 hektár út- , vasút- és belterületi fásítás, parkosítás.

Image
Helyszíni bejárás


Kezdetben az erdészet a tervezéssel párhuzamosan a kivitelezésben is részt vett, később már csak a tervek elkészítését végezte el, viszont a tervezési térség kibővült és fokozatosan az egész ország területére kiterjedt. A tervekre az ország más részein is felfigyeltek s mind több megbízást kaptak az Erdészeti Főigazgatóságon keresztül.
Az országos érdeklődést látva a főhatóság a Fásító Erdészetet 1964. január 1-jétől az Állami Erdőrendezőség állományába helyezte át Fásítási Csoport néven, és megbízást adott arra, hogy folyamatosan készítsék el az ország városainak és üdülőterületeinek komplex fásítási terveit.

Héder Sándor 1964-ben vette át az akkor az Erdészeti Főosztály irányítása alá tartozó Fásítási Csoport vezetését. A  tervezők: Dobó Jenő, Gaál László, Halász Tibor és Orbán Róza. A legkitartóbb közülük Halász Tibor lett, akinek nyugdíjazásáig ez lett az egyetlen munkahelye.
Dr. Héder Sándor szakmai ismereteinek bővítése érdekében a Kertészeti Egyetem Kertépítész szakán kertészmérnöki végzettséget szerzett, munkatársaival kidolgozta a zöldövezet tervezés módszertanát, a parkerdő fejlesztési tervek  metodikáját, Mészöly Győzővel közösen megírta a „Zöldövezeti erdők – tájfásítás” című, ma is alapműnek tekintett szakkönyvet.

Az első város, amelyre zöldövezeti terv készült Salgótarján volt. Ezt az idők során további 60 város zöldövezeti terve követte, köztük Budapest és agglomerációjának zöldövezeti programterve.
Később üdülőhelyek – Velencei-tó, Dunakanyar, Orfű, Bük-fürdő – látták el a tervező csoportot megbízásokkal. Hamarosan több város is jelentkezett fásítási igénnyel, elkezdődött a települési zöldövezeti tervek készítése.
Az iroda „szakmai műhelyként” segítette az erdők közcélú szolgáltatásainak fejlesztésére irányuló tevékenységet, kapcsolatot tartott az erdőgazdaságokkal, az erdőrendezőségekkel, a Soproni Egyetemmel, az építész és településrendezési tervező irodákkal.

Image
Az első tanösvény terve


Nagy szerepe volt az ágazatközi kapcsolatok erősítésében (mezőgazdaság, természetvédelem, térségi és településtervezés, műemlékvédelem), az erdészeti ágazat szerepének, jelentőségének társadalmi elismertetésében.

1968-ban a Fásítási Csoport az Állami Erdőrendezőségek Műszaki Irodájához (ÁEMI) került át Fásítást Tervező Osztály néven. A név később Zöldövezet Tervező Osztályra módosult.
Az ÁEMI jó szakmai támogatása elősegítette a tervezési munkák korszerűsítését, lehetővé vált a légifényképek, majd a számítástechnika fokozatos felhasználása.
A tervezési igények gyors bővülése nem tette lehetővé, hogy a tervezők minden léptékben kellő otthonossággal mozogjanak. A megoldást a szakosodás jelentette. Ennek értelmében megalakult a tájrendezési csoport, amelynek a feladata a nagyobb térségeket feldolgozó regionális tervek készítése volt.
A zöldövezeti csoport a városok körüli zöldövezeti tervekkel, parkerdő fejlesztési tervekkel és erdőtelepítési, fásítási tervek készítésével foglalkozott.
Az operatív csoport készítette a kiviteli terveket, a park- és arborétum fejlesztési terveket, a parkerdei berendezések mintaterveit.
Természetesen szükség esetén a tervezők bármelyik csoport munkájában részt vettek a csoportvezető irányításával.

Image
Tervezők - anno 1970


A városok vezetői a zöldövezeti tervekkel párhuzamosan kiviteli terveket is kértek, főleg olyanokat, amelyek az erdészeti mellett kertészeti felkészültséget is igényeltek. Ezért az osztály erdőmérnökök mellett táj- és kertépítész mérnökökkel (Mátyás Sándor, Lővey Ilona, Szabó János) bővült, de az erdőmérnökök is továbbképezték magukat (Fecser István városgazdálkodási szakmérnöki, Szamosfalvi Károly közgazdasági, Veöreös György és Dávid József környezetvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett), jelentős előrelépés volt a számítógépes ismeretek megszerzése és alkalmazása a tervezési gyakorlatban.
A zöldövezeti erdőtelepítési tervek mellett egyre nagyobb mennyiségben készültek az erdők közjóléti – turisztikai értékét növelő parkerdő fejlesztési tervek, üdülőkörzetek regionális erdészeti fejlesztési tervei, kastélypark rekonstrukciós tervek és az erdők környezetvédelmi funkcióját szolgáló bányarekultivációs, útfásítási, talaj- és vízvédelmi fásítási tervek.

Image

1979-től a Zöldövezet Tervező Iroda a MÉM Erdőrendezési Szolgálat keretében működött tovább. Közjóléti kiviteli tervek a Balatoni Üdülőkörzetben, kastélyparkok tervei, külszíni bányák rekultivációs tervei, Mátra és a Bükk erdészeti közjóléti tervei, Nyírség erdőtelepítési programja készültek el ez idő alatt.
MÉM államtitkári határozat alapján 1984. április 1-jétől a Pilisi Parkerdőgazdasághoz került át az iroda. A rendszerváltás időszakát az iroda a Pilisi Parkerdőgazdaság védőszárnyai alatt élte át. E termékeny időszak alatt készült el a Pilisi Parkerdő teljes közjóléti felmérése, 8 megye távlati erdőtelepítési terve, a Balatoni Üdülőkörzetben kb. 6 000 hektár erdőtelepítési kiviteli terv, Zala megye kistérségeinek komplex erdészeti fejlesztési terve, a Felső-Tiszavidék Tisza hullámterének erdészeti hasznosítási terve, Nyíregyháza Sóstói parkerdő közjóléti fejlesztési terve, stb.
A Parkerdőgazdaság vezetése támogatta az iroda munkáját annak ellenére, hogy az nem tudott jól jövedelmező vállalkozássá válni, és a tervek megvalósítása is lelassult. Az iroda árbevételeinek zömét az FVM Erdészeti Hivatala által támogatott és finanszírozott munkák tették ki.
A 90-es években az állami és erdészeti pénzügyi forrásokból létesült parkerdők, erdei pihenőhelyek, forrásfoglalások, autóspihenők, stb. fenntartására a központi költségvetés, valamint az erdőgazdaságok egyre kevesebb pénzt tudtak fordítani. Ez oda vezetett, hogy számos közjóléti létesítmény teljesen tönkrement.

2001. január 1-jén az iroda Térségfejlesztési és Zöldövezet Tervező Iroda néven az Állami Erdészeti Szolgálathoz került át 9 mérnök, 4 rajzoló, 1 informatikus, 1 adminisztrátor létszámmal. Parkerdők, pihenőerdők fejlesztési tervei, parkok rekonstrukciós tervei, erdei iskolák tervei, a Zempléni kistérségek erdőfunkció tervei jellemzik ezt az időszakot. A VÁTI-val  és VIZITERV-vel való együttműködés során készült el a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Erdőfejlesztési terve, a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése keretében a Tisza hullámtér, Tisza térség, tiszai árapasztó tározók erdészeti tervei.
Az FVM Erdészeti Hivatala egyre inkább felismerte, hogy az erdők immateriális funkcióinak felértékelődése és az erdőknek a vidékfejlesztésben játszott fontos szerepe megkövetelik a fokozott állami szerepvállalást. Ennek ellenére megkezdődött az iroda leépítése. A Szolgálat vezetése 2007-re a létszámot fokozatosan 4 főre csökkentette és az irodát felszámolta Balatonfüreden.    

Image
A tervezők búcsúján


2007-től a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság budapesti Regionális és Zöldövezeti Tervező Osztályának részlegeként működött tovább az iroda Veszprém székhellyel. Feladata: országos, regionális, hosszabb távú stratégiai tervek készítése (Országos erdei iskola hálózat fejlesztési koncepció, Országos erdészeti közjóléti nyilvántartás terve, az elmúlt 20 év erdőtelepítéseinek felülvizsgálata és országos erdőtelepítési koncepció), erdőfejlesztési tervek (Őrség, Szigetköz, Sokorói dombság, Mecsek), erdészeti térségfejlesztési tervek: Csepreg vonzáskörzete, Szeleste vonzáskörzete, Őriszentpéter térsége, Kehidakustány térsége. Részvétel jogszabálytervezetek előkészítésében, területrendezési tervek véleményezése (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye). Mindezt 3 fő végezte el megfeszített munkával.
2010. január 1-jétől az „Iroda” a Veszprém Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság Nyilvántartási és Térképészeti Osztályának Közjóléti Tervező Csoportja lett. Feladata az erdők eszmei értékének meghatározásán alapuló erdőfejlesztési tervek (Sokorói dombság) és közjóléti fejlesztési tervek készítése.
Újabb átszervezés következett. 2011 január 1-jétől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság Erdőtervezési és Természetvédelmi Osztály veszprémi részlegévé vált 2 fő létszámmal. Feladatát körzeti közjóléti fejlesztési tervek készítése (Alpokaljai, Budapesti, Gemenci, Kabhegyi, Pilisi-Visegrádi) és jogszabálytervezetek, pályázatok előkészítésében való közreműködés képezi.

Úgy tűnik, most érik be az a munka, amelyet e Balatonfüreden tevékenykedő szakmai műhely végzett az elmúlt öt évtized alatt. Ma az erdészeti ágazat jelentős összegeket fordíthat közjóléti létesítményekre. Az erdőgazdasági zrt-k soha nem látott lelkesedéssel végzik a  közjóléti fejlesztéseket, amelyek tervezésében annak idején a Zöldövezet Tervező Iroda mérnökei játszottak úttörő szerepet. Az 50 év munkája nem volt felesleges, a „fürediek” munkáit nagyon sok helyen megismerték az országban, az iroda „szakmai műhelyként” alapozta meg azt a közcélú munkát, amelyet ma az erdészeti ágazat az egész társadalom számára szolgáltat.
 Annak ellenére, hogy az Iroda megszűnt Balatonfüreden, múlhatatlan érdemeket szerzett az erdők védelmi és közjóléti funkcióinak kibontakoztatásában és társadalmi elismertetésében. Halász Tibor ny. irodavezető, Balatonfüred