2008. március 18. - Egyike a legfiatalabb csángó településeknek. A község kialakulása szorosan összefügg a székely határőrség történetével. Valamikor a Gyimes völgye közigazgatásilag egyetlen településként létezett. Az 1800-as években vált önállóvá Gyimesközéplok, mely magába foglalta a Felsőlokhoz tartozó településeket is. A lakosság számának növekedésével függ össze Felsőlok különválása. 1908 óta önálló adminisztrációs egységet képez – olvasható Gyimesfelsőlok monográfiájában.

Hogyha néhány évszázadot visszább „ballagunk" a történelmi időbe, akkor többet is megtudhatunk a Tatros forrásvidéke mentén létesült patak-településekről.

Orbán Balázs leírása szerint Gyimes völgye a XVII. század derekán még lakatlan volt. Ez viszont nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az említett időszakban már létezhettek ideiglenes nyári szállások. Egy csíkszentmihályi néphagyomány szerint az 1694-es tatárbetöréskor a fogságba hurcolt Ambrus nevezetű fogoly megszökött és a Gyimesekben telepedett le, ahol utódai a Rab megkülönböztető nevet kapták.

Az itt megtelepedett emberek erdős területeket béreltek, állattenyésztéssel foglalkoztak, erdőirtással növelték a kaszálók és legelők nagyságát.

A XVIII. század közepére már a Tatros forrásvidéke jószerint benépesült. Apránként így alakultak ki az egymástól tisztes távolságra eső, az irtásokkal szerzett „szerek" füzérei – a patak-települések. Nem véletlen, hogy a szeres megnevezés máig fennmaradt: Tapsiszer, Jánószer, Gercujok szere stb.

Az olyan családnevek hallatán, mint: Tankó, Bodor, Póra, Timár, Antal rögtön a Csángóföld jut(hat) eszünkbe.

A település lakosságának 95 százaléka római katolikus vallású. A csángók hitükhöz való ragaszkodásukról is közismertek. A katolikus templom, melynek védőszentje Szent András apostol, a Sziklára Épített Ház, mely az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Gimnázium „ otthona" is – a csángó magyar lelki közösséget megtartó bástyáknak számítanak.

A katonai kaszárnyák, melyek a „magyar világban" épültek, építészeti szempontból figyelemre méltó létesítmények. Egyikük jelenleg egészségügyi rendelőknek ad otthont. S ha már a védelemre, megóvásra érdemesült emlékhelyeknél tartunk, akkor említésre méltó Görbepatak Bagolyvár néven elhíresült sziklaképződménye, mely a második világháború idején fontos stratégiai szerepet töltött be. A tavaly az önkormányzat közreműködésével a Bagolyvár alatt újították fel a világháborúkban elhunyt hősi halottak temetőjét.

A községet, melyet a „patakok országaként" is emlegetnek, hat falurész alkotja: Komját, Sántatelke (Tatrosforrás), Ugrapataka, Görbepataka, Nyíresalja (Paltinis) és Felsőlok falu. Lakóinak száma 3424.

A rendszerváltást követően Gyimesfelsőlokon is új időszámítás veszi kezdetét. Az építkezőkedv, a vállalkozások alakítják, csinosítják a patak-települések arculatát. A gyimesiek erőssége az állattenyésztésben, mint főfoglalkozásban, és a napjainkban meghonosuló panziós vendégfogadásban rejlik. Mára már 15 család kapcsolódott be a falusi turizmus hálózatába. Egy magánvállalkozó a Sapard-program keretében építi panzióit, mely közelebbről gazdagítja a margarétás hálózatot.

Bodor Piroska, 1995 januárjától a község polgármestere, több éven át az egyetlen olyan nő a megyében, aki e nem könnyű feladatra vállalkozott. Számos eredmény fűződik nevéhez, de érték kudarcok is, melyek együtt járnak a polgármesteri funkcióval, s melyeket nem rejt véka alá.

– Merész lépés volt részemről nőként pályázni a polgármesteri tisztségre, apránként jöttem rá arra, hogy mekkora felelősséggel jár e feladatkör betöltése – mondja, s máris azt a legnehezebb próbát említi, ami a tulajdonjog visszaállításával járt, a birtokba helyezés buktatóit sem hallgatva el. Mindannak ellenére, hogy a Gyimesek völgyét nem érte el a kollektivizálás láza, a magánerdők, legelők visszamérése esetükben sem ment könnyen. Mostanig 3200 hektáron 1000 gazda, volt tulajdonos bírhatja, művelheti újra területeit. Ez azt jelenti, hogy egy-két peres ügyet leszámítva lezártnak tekinthető e folyamat – említi a maga megnyugtatására is a polgármester asszony, majd így folytatja: mandátumaim idején modernizáltuk az önkormányzat épületét, építettük meg udvarán azt a panziót is, mely testvértelepüléseink küldöttségeinek– de nem csak – szolgál szálláshelyül. S ha már testvértelepüléseink jönnek szóba, hadd említsem az együttműködési szerződések megkötésének időrendi sorrendjében azokat: Tiszakécske, Nemesdéd (Balaton menti falu), a szlovákiai Deáki, a tavaly pedig egy Baja környéki településsel „gazdagodtunk".

Az iskolák felújítása, modernizálása csaknem minden esztendőben prioritásként szerepelt az önkormányzat programjában. Mostanig a hat iskolaépület közül ötben központi fűtés működik. Felújítottuk az egészségügyi központot, a kaszárnya épületének alagsorában modernizáltuk a családorvosi, valamint a fogorvosi rendelőket, gyógyszertárat létesítettünk. Folyamatban van a vízvezetés, mostanig 2500 méter fővezetéket földeltünk el, hátra van még több mint 10 km hosszúságban a csövek lefektetése, 6 km szakaszra már megvásároltuk azokat. Készül az előtanulmány a csatornázásra. A patak-településeink valamelyikén általában minden évben végeztünk útjavításokat. Az előző évek árvizei, a patakok áradásai sok gondot okoztak számunkra, ezek nyomainak eltakarítása nem kevés főfájást okozott az önkormányzatnak. A közvilágítás modernizálásának folytatása, járdaépítés továbbra is terveink között szerepelnek.

Sok mindenről nem szólt Bodor Piroska, viszont e sorok írója olyan eseményekkel fűszerezheti a történéseket, melyeknek újságíróként nemegyszer résztvevője és tudósítója lehetett. A Csángó Hétvége falunapi rendezvényei, a kétévenként megtartott Csángó fesztivál eseményei már rég túlnőtték a község határait. Nem csupán a völgyből elszármazottak jönnek haza az említett alkalmakra, de az ország határain túlról is érkeznek szép számmal vendégek, köztük olyan néprajzkutatók, történészek, akik az autentikus hagyományok napjainkban történő ápolására, továbbéltetésére kíváncsiak: a tojásírásra, a bernyéc, karinca, csángóing és öv még élő készítőit, kismestereit vallatják, a csángó hitvilággal kapcsolatos, még fellelhető adatokat gyűjtik. Azt is elfelejtette említeni Bodor Piroska, hogy szövőműhelyük keretében munkanélküli, ügyes kezű asszonyokat foglalkoztatnak. Azt viszont kategorikusan kijelentette, hogy idén már nem pályázik a polgármesteri tisztségre, esetleg tanácsosként indulna a választásokon.

A jelenlegi alpolgármester, Timár Zsombor László viszont jelezte, hogy az RMDSZ színeiben megpályázza a polgármesteri tisztséget. Íme hogyan indokolja döntését, taglalja a már jól körvonalazott terveit, melyeket gyakorlatba szeretne ültetni abban az esetben, hogyha elnyeri a lakosság többségének szimpátiáját, s begyűjti a voksok zömét:

– 1996-tól töltöm be az alpolgármesteri tisztséget, s elmondhatom, hogy gyümölcsöző volt az együttműködésem a polgármesterrel, a tanácsosokkal. Úgy érzem, hogy kellő jártasságra tettem szert az adminisztráció, a közigazgatás terén, idén államvizsgázom a brassói egyetem Csíkszeredába kihelyezett jogi szakán. Jelszavam a közművesítés folytatása: a víz- és a csatornahálózat végleges kiépítése. S amit föltétlen hangsúlyozni szeretnék, s ami programomban prioritásként szerepel: a környezetünk védelmére alapozott elképzeléseim kivitelezése. Közismerten, településünk falvai a patakok mentén létesültek, következésképpen azok tisztaságának megőrzése is ránk hárul. Önerőből és pályázatok útján próbálunk pénzforrásokhoz jutni. Nem csupán szlogenként említem e problémát, hanem tudatos, komoly cselekvést is szorgalmazok, egy jól átgondolt program mentén. Szeretnénk tiszta vizet önteni a Tatrosba, visszaadni hajdani élővilágát, visszatelepíteni a sebes pisztrángot. Zöldövezetek kiképzése, a szekeresek számára létesítendő útsáv a főút mentén, korszerű piac megépítése, mind-mind részét képezik a már említett tervnek. Megpróbáljuk visszaszerezni a régi focipályát, tájház létesítése, berendezése, ANL-lakások építése fiatalok számára, a gazdák segítése abban, hogy uniós farmokat létesítsenek, reális áron értékesíthessék termékeiket, erdőtelepítés – sorolja Timár Zsombor László vállalható terveit, melyek gyakorlatba ültetésért fog síkra szállni, abban az esetben, hogyha megválasztják polgármesternek.

Gyimesfelsőlok címerpajzsában fellelhetőek mindazok az elemek, melyek jelzik, hogy e világ semmiképp sem téveszthető össze más tájakkal, településekkel. A hitvilágot jelképező szimbolikus jegyek, a Sziklára Épített Ház, az írott tojás, a természeti elemek: fű, fa, víz, tehénfej mind meghatározói annak az egyedi világnak, ahonnan az idei pünkösdi búcsúra is nyírfaággal, zarándokként érkeznek azok a gyimesi csángók, akiknek elődei nagy püspökünket, Márton Áront védelmezték, védgyűrűt vonva köréje letartóztatása előtt. Máig is büszkék e tettükre.  Kristó Tibor

No events