ImageMárcius 31-én az Állami Erdészeti Szolgálat kebelében működő Országos Trófeabíráló Bizottság munkatársai átvették az „elbocsátó szép üzenetet”, megszűnt az alkalmazásuk.
Az Országos Trófeabíráló Bizottságot évtizedekkel ezelőtt a földművelésügyi kormányzat döntése értelmében telepítették az ÁESZ jogelődjéhez. Az intézkedés jogi hátterének kidolgozása, kodifikálása viszont azóta sem történt meg. Ennek az exlex állapotnak vetett véget az ÁESZ-nél hozott döntés.

Wisnovszky Károly, az ÁESZ mb. főigazgatója a ForestPressnek elmondta, hogy az Országos Trófeabíráló Bizottság működési költségeit, munkatársainak bérét az FVM fedezte, a szolgálat csupán kifizetőhelyként működött. A bizottság tevékenységi köre nem szerepel az ÁESZ Szervezeti és Működési Szabályzatában, de a munkatársak a szolgálat állományi létszámába tartoztak. A kormányzati döntésnek megfelelően ebben az évben az ÁESZ-nál is mintegy 10 százalékos létszámcsökkentést kell végrehajtani, így kézenfekvő volt, hogy a jogszabályi feltételek nélkül működő részleget megszüntessék a szolgálatnál.
Pintér István, az FVM Vadászati, Halászati és Vízgazdálkodási Főosztályának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a 20-30 éve rendezetlen állapotot az államháztartással kapcsolatos takarékossági intézkedések közepette nem könnyű megoldani. Az biztos, hogy köztisztviselői státuszuk nem lesz a munkatársaknak, hanem valószínűleg közalkalmazottként folytathatják munkájukat. Még az sem dőlt el, hogy mely intézmény fogadja be szervezetileg az Országos Trófeabíráló Bizottságot, és hány munkatárs alkalmazására nyílik lehetőség. Ezzel egyidőben meg kell oldani a Pest megyei trófeabírálatot is, hiszen ezt a megyei feladatot is az országos bizottság látta el eddig.


Az egykori Földművelésügyi Minisztérium Országos Erdészeti Főigazgatósága vezetője 1958-ban hozta létre az Országos Trófeabíráló Bizottságot. Amelynek akkor az volt a feladata, hogy az állami erdőgazdaságok és vadgazdaságok üzemi és bérbe adott vadászterületein elejtett vad trófeáját a Nádler-képlet alapján elbírálja, továbbá a bizottság válogatta és bírálta a hazai bemutatók trófeaanyagát. A vadászok részére a bírálat eredményéről oklevelet állítottak ki. A bizottság minisztériumok korábbi összevonása után is a Mezőgazdasági és Élelmezésügy Minisztérium felügyelete alá tartozott.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény említi a trófeabírálatot, de a bizottság helyéről nem tesz említést.
A trófeabírálat első foka a megyei FM hivatalok vadászati felügyelőinek irányításával működik. A bizottságok feladata a nem csupán a trófea, hanem a kilövés minősítése is: a kor és a trófea minősége alapján kilövésre érett volt-e a vad. Amennyiben nem, akkor -1,-2,-3 „büntető” pontot kap a vadász. Többek között eme döntés ellen fellebbezhetnek a vadászok a másodfokú vadászati hatósághoz, amelynek szakmai háttere a Országos Trófeabíráló Bizottság volt. A megyei bizottságok határozzák meg az úgynevezett fizető súlyt, vagyis a trófea értékének alapjául szolgáló tömeget. Vitás esetekben a másodfokon dől el az is, hogy mely trófea számít nemzeti értéknek, ami nem vihető ki az országból.

 

No events