Az eladott vadászjegyek számából lehet arra következtetni, hogy Magyarországon ma közel 48 ezren vadásznak rendszeresen.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban az érdekvédelmi szervezetekkel ellentétben úgy tapasztalják: a vadászok létszáma nem csökken, ellenkezőleg, fokozatosan emelkedik. Ami, mint állítják, nem baj, hiszen hazánkban átlagosan 0,4 vadász „jut" egy négyzetkilométerre, amivel az európai rangsorban a harmincegyedik helyen állunk. Ebből az is következik, hogy vadászatra alkalmas területeink akár a jelenlegi létszám dupláját is „elbírnák", elméletileg tehát az sem lehet gond, ha százezren vadásznának Magyarországon.
E területen a legnagyobb érdekképviseleti szervezet az Országos Magyar Vadászkamara, melybe kötelező a belépés, csak az a vadász kaphat ugyanis vadászjegyet, aki tagja a köztestületnek. A szervezet részben hatóságként is tevékenykedik. A kamara feladata a tagok számítógépes nyilvántartása, a sport- és hivatásos vadászok oktatása, továbbképzése is. Saját etikai szabályzata alapján felelősségre vonhatja azokat a vadászokat, akik nem tartják magukat az előírásokhoz. Sőt, esetenként büntethet is, ki is zárhatja a nem odaillőket tagjai sorából. A kamara egyik fő feladatának az érdekvédelmen túl az orvvadászat elleni küzdelmet tartja. E téren a köztestület jelentős eredményeket ért el a rendőrséggel való együttműködésnek köszönhetően.
A kamarán kívül az ágazat érdekeinek képviseletét látja el az Országos Magyar Vadászati Védegylet is. E szervezet annyiban különbözik a köztestülettől, hogy nem közvetlenül a vadászok, hanem a vadászterülettel rendelkező vadásztársaságok a tagjai. Mivel kevés olyan vadásztársaság van, melynek nincs vadászterülete, a védegylet a szakma csaknem kilencven százalékát tömöríti, körülbelül 45 ezer tagja van.
A területtel nem rendelkező vadászokat a Magyar Bérkilövők és Független Vadásztársaságok Országos Szövetsége fogja össze. (t. p.)