Mottó:  Erős képzelet szüli az okokat   (Montaigne)
 „ ... a kormányok a globális gazdaság újjáépítésén dolgoznak. Megvan  az egyedülálló  lehetőségük, hogy egy alacsony szénkibocsátású gazdaságot  építsenek ki,  amely…az éghajlatot is stabilizálni fogja.”( Zöld gazdaság az éghajlatváltozás ellen. Erdészeti Lapok, 2009. április    

„A földi élőlények egyre nagyobb kataklizmának vannak kitéve, mely napról napra nő. Sajnos még a mezőgazdaság  (kérődzők tenyésztése is hozzájárul a probléma súlyosbodásához, nagy mennyiségű metángáz kibocsátásával. A metán sokkal erősebben üvegházhatású, mint a szén-dioxid.” (A klímaváltozás erdészeti aspektusai, Erdészeti Lapok, 2009. április)
Láng István akadémikus: A klímavédelem rendkívül összetett, POLITIKAI KÉRDÉS...de az EGYHÁZAK (?) bevonása is igen fontos! További töprengésre, késlekedésre nincs idő, cselekedni kell. (Az első magyarországi klímacsúcs erdész-szemmel; Erdészeti Lapok, 2009. április)
   
A metán a szén-dioxidnál huszonegyszer veszélyesebb üvegházhatású gáz. Állítja az IPCC és a fent idézett írásában egy erdőmérnök kollégánk is. Német kutatók már 3 évvel korábban, olyan meglepő felfedezést tettek amely alapjaiban rengethetné meg a Kiotói Egyezményt. Feltéve, ha az elvárható, nagyobb sajtónyilvánosságot is megkaphatta volna. Legalább akkorát, mint Somogyi Zoltán kollégánk által a júniusi számban is érvként emlegetett (és őt is tévhitbe ejtő): „meteorológusok hőmérői és…sarki jég és gleccserek riasztó olvadása… „stb. zöld bulvársajtók hasonló rögeszmés mantrái. Egyébként a kollégánk által citált „meteorológusok hőmérői” teljesen más eredményt mutatnak már legalább egy évtizede, 1998 óta. A NASA felvételei szerint az északi-sarki jégfelület csökkenésével egyidejűleg a Mars szén-dioxidból álló jégsapkája is látványos olvadásnak indult! De, már éppen tizenegy éve folyamatosan, évről-évre csökkent a globális átlaghőmérséklet, dacára annak, hogy az IPCC megállapítása szerint a CO2 konc. e közben is állandóan nőtt. (ez sem igaz az elmúlt 3-4 évben lassú csökkenésbe fordult ) A Déli- Sarkon soha nem csökkent, inkább folyamatosan nőtt a jég az elmúlt évtizedekben is, az É- Sarkon pedig megállt a nyári csökkenés mértéke ill. enyhe téli növekedésbe fordulni látszik. Azonban meg kell jegyezni azt is, a történelem folyamán többször, pl. utoljára i.e. 8-6000 között is teljesen eltűnt az É-sarki jégfelület. A Föld történetének 95 százalékában az Arktiszt nem borította jég! A tények ellenére az IPCC „természetesen” továbbra is igyekszik lendületben tartani a folyamatos globális felmelegedésről megkreált téveszméjét. Mint az 1.ábrán a NASA műholdas mérései is bizonyítják, valótlanul.  Az elmúlt 11 év is egyértelműen bizonyította azt, hogy a globális felmelegedés és a CO2 koncentráció növekedés között továbbra is pozitív korrelációt keresni, sőt kihirdetni, nem más, mint szemfény- vesztés. Lassan ki lehet, sőt ki kell mondanunk, hogy  az emberiség eddigi történelmének legnagyobb rögeszmés téveszméjének vagyunk (leszünk?) szenvedő alanyai.  http://euro-med.dk/billeder/treibhauseffekt.jpg

Image
1. ábra

Az erdő és a metán
kapcsolatában időközben az is egyértelműen kiderülni látszik, hogy az élő növények, és  az  esőerdők a  légköri  metán  legfontosabb forrásai. A Nature című tudományos folyóiratban  német  kutatók meglepő  bejelentést tettek: az oxigéndús környezetben élő  növények a  földi metánkibocsátás min.
10–30 százalékáért felelősek. Sőt, minél intenzívebb a napsugárzás, annál nagyobb lesz a metán kibocsátás mértéke. Frank Keppler és társai Heidelbergben, a Max Planck  Intézetben,  azt   vizsgálták,   hogy laboratóriumi körülmények között mit bocsátanak ki a szabadon élő növények. Az eredmény önmagáért beszél. Magukat a kutatókat is meglepte. Számos szabadon, oxigéndús környezetben élő növény nagyon jelentős mennyiségű metánt termelt. A Max Planck Intézet kutatói elhalt és élő, friss növényi levelek által kibocsátott gázokat vizsgálták, amikor fény derült arra, hogy a növények metánt is termelnek, amit közvetlenül a légkörbe is juttattak. Ezt  követően  egy újabb célirányos  kísérletet  vé-
geztek, és két  lágyszárú, a kukorica,  valamint az angolperje gázkibocsátását is megvizsgálták. Laboratóriumi körülmények között és a szabadban is. Ebből világossá vált, hogy az élő növények által kibocsátott metán, az elhalt levelekből származó mennyiség 10, sőt 1000-szerese is lehet! A kutatók később azt is megfigyelték, hogy a metánkibocsátás rátája nagyságrendekkel nőtt, ha a növények napfénynek voltak kitéve. Az  egyelőre  még  nem  tisztázott, hogy a növények metántermeléséért mi- lyen biokémiai folyamatok a felelősek. A kutatók szerint egy eddig ismeretlen, rejtve maradt mechanizmusról lehet szó amelyet a növényekről szerzett eddigi tudás alapján nem tudtak azonosítani.-adta hírül a Nature.

   Keppler szerint a növényekben folyamatosan zajló pektinszintetizálás és -lebontás során keletkezik, a részletekről vita folyik. Felfedezésének globális hatásait egyelőre még nehéz felmérni- hangoztatják az ellenoldalon, a metán globális felmelegedésben játszott szerepében 21-szeresen hívők, mert, mint kifogásolták: laboratóriumban mértek. Azonban a Max Planck Intézet  kutatási   eredményeit  megerősítették,  hogy később a  brazíliai esőerdőkben  is igen magasnak minősített metánszintet mértek. A szárazföldi növények metántermelését a kutatók első becsléseik alapján 60 és 240 millió tonna közé tették, ami az évente a légkörbe jutó összes metán min. 10-30%-a. Ennek is körülbelül kétharmadát a trópusi esőerdők adják, mivel ezeken a területeken a legnagyobb a biomassza mennyisége. A növények közvetlen metánkibocsátására vonatkozó bizonyíték magyarázata lehet azoknak a műholdas  távérzékeléssel készített felvételeknek is, amelyeken „nagy” mennyiségű  metán látható a trópusi  területek felett. (2.ábra) Korábban természetesen ezt is az emberi  tevékenységnek  tulajdonították. A  következtetést  David Lowe újzélandi kutató fogalmazta meg: "Minél több erdőt telepítünk, annál inkább növeljük a metánkibocsátást és az üveghatás okozta felmelegedést, nem pedig csökkentjük a szén-dioxid mennyiségét."

Image
2. ábra

M. Keller, az USA Mezőgazdasági Minisztérium Erdészeti Főosztálya vezetője kijelentette: a német felfe-
dezés talán megold számos  rejtélyt, és  rávilágít számos eddigi  klímaelméleti ellentmondásra.  Keller szerint: az erdőirtás azt jelenti,  hogy  jelentős   mennyiségű   széndioxid kerül a levegőbe, de lehetséges, hogy a helyébe ültetett növényzet még több metánt produkál. Kísért a gondolat: az  erdők is bűnösök, elősegítik a globális felmelegedést. A Nature-ben  közölt kutatási eredmények mindenesetre egyértelműen  rávilágítottak arra, hogy a  Földön  lezajló  biológiai és atmoszférikus folyamatok rendkívül bonyolult   kölcsönhatásait,  összefüggéseit amíg nem ismerjük teljes mértékben és biztonsággal, addig  az  ex  katedra kihirdetett antropogén eredetű klímaváltozást megakadályozni óhajtó, bármennyire is jó szándékú :…”hogyan fogjunk hozzá a klímaváltozás megakadályozásához” stb. megmosolyogtató lózungokra nem tekinthetnénk másként, mint tenyérjós javasasszonyok ötleteléseire.

Annak ellenére, hogy a legújabb kutatások szerint a növények jelentős mennyiségű – úgymond – felmelegedést okozó gázt, jelen esetben  metánt bocsátanak ki,  egyik gáz sem lehet, még részben sem az oka, sem a jelen, sem a múlt klímaváltozásainak. Az is megfigyelhető  a „hivatásos tenyérjós” szerepében tetszelgő IPCC-nek a jelentéseiben, - ha a hőmérsékleti és  CO2- szint grafikonjait egy -másra vetítjük,- hogy egyes föld- történeti  felmelegedési időszakok után minden  esetben csak 600-1000 év  késéssel  követte a CO2 koncentráció növekedés a felmelegedési időszakokokat. Ennek magyarázatát még egyenlőre nem adták meg sehol. Azaz, állításukkal ellentétben a globális felmelegedési korszakok sohasem estek pontosan egybe a CO2 szint jelentős növekedésével. Az pedig a paleoklímatológusok számára közismert, hogy a Föld történetének 95  százalékában egyértelműen magasabb volt az átlag hőmérséklet, mint napjainkban. Előfordult, hogy 6-8 C fokkal is. (lásd: Globális klímaváltozások velünk és nélkülünk;http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=7435&Itemid=70


Erdő, a metán és a klímakereskedelem
A heidelbergi  kutatók  azonnal,  már egy (!) nappal eredményeik közzététele után  heves támadások kereszttűzébe kerültek. Egy héttel később sikerült is „visszavonulásra  kényszeríteni” őket. Bejelentették, hogy félreértik,  félremagyarázzák a kutatási eredményeiket. Vajon miért?  Nem kell sokáig töprengenünk ezen sem, ha ugyanis mindez valós, akkor bizony felül kell vizsgálni a Kiotói Egyezményt is!  Kioto ugyanis, többek között arra is kötelezi a „gonosz” fossziliseket (kőolaj, földgáz, szén) használó országokat, hogy a „káros” szén-dioxid kibocsátást ellensúlyozzák új erdők telepítésének finanszírozásával. Az antropogén eredetű „klímakatasztrófa”  hirdetői legenyhébb esetben is elsietettnek tartották a közleményt és legfőképpen annak következtetéseit.  A német  kutatócsoport eredményeit megcáfolandó, egy teamnek sikerült idén „visszavágni” – legalábbis így fogalmazott Ellen Nisbet, a csoport vezetője (University of South Australia Adelaide). Ők vízben oldott metánnal „locsoltak” bazsalikomot. Párhuzamosan mérték a laboratórium levegőjében a CH4 koncentrációt és mivel az nem haladta meg a termesztő közegben adagolt  víz  metán- koncentrációját,  kinyilvánították, hogy csak a talajban levő metánt közvetítik ki a légkörbe, tehát szó sincs termelésről. Hogy ezt mégis miért kellene cáfolatnak tekintenünk, azt nem közölték. A Gordiusi - csomót igyekeztek is gyorsan  átvágni   azzal,  hogy  a  kutatók   „újabb” becslése szerint a metánkibocsátás már csak mintegy 4 százalékkal mérsékli a növény szén-dioxid megkötő hatását. Az erdőtelepítéssel (széndioxid megkötéssel) járó előnyök, bőven kompenzálják a metánképződés okozta negatív hatást. Vagyis az erdőtelepítés továbbra is kedvező hatással lehet a klíma- mérlegre, ugyanis az antropogén klímakatasztrófa felkent prófétái szerint a klímaváltozás okozói csakis a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó gázok lehetnek.(lásd: A szén-dioxid tündöklése és bukása:
http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=6503&Itemid=70
 
Hogy, egyesek tudományos fantáziájában mégis hogyan férhet meg a „jó” és a „rossz”  szén-dioxid víziója, azt még egyenlőre jótékony homály fedi. (bár akadt tanult kolléga aki tett rá egy mosolyfakasztó kísérletet. Mátyás Csaba: A CO2 konc. emelkedése nem tréfadolog, Erdészeti Lapok, 2006. szept.) http://www.erdeszetilapok.hu/?page=view&id=219
 
De, pl.: a 4 százalék mérséklés mégis hogyan állapítható meg, arról már nem közöltek információt.. A korábbi becslések alapján ugyanis a biológiai eredetű források az éves metánkibocsátás (600 millió tonna) kétharmadát adták.  Kepplerék felfedezését azonban mellőzni többé nem lehet. Keppler továbbra is meg van győződve az igazáról és kifogásolta, hogy Nisbeték olyan mesterséges megvilágítást használtak a laborban amely nem tartalmazza a természetes  nap- sugárzás UV összetevőjét !

Miért csak most került napirendre ?
Magától adódik a kérdés, hiszen mások már legalább 2 évtizede foglalkoztak a globális  metánkörforgalom elemzésével? F. Keppler a kutatás vezetője szerint ennek legfőbb oka, hogy mivel az összes tankönyvben az olvasható, hogy biológiai eredetű metán csak oxigénmentes közegben képződhet, ezért senki sem gondolta  közelebbről megvizsgálni azt a lehetőséget, hogy mindez oxigéndús környezetben is lehetséges. A kutatók izotópos vizsgálatokat is folytattak annak bizonyítására, hogy egy eddig feltáratlan folyamatról van szó. Következő lépésnek kellene lenni, hogy további precíz mérésekkel pontosan meghatározzák  az
egyes növények  metán-emissziójának mértékét. A felfedezés okán felmerülő további kérdés: a  hőmérséklet és a szén-dioxid konc. növekedése milyen hatással lehet a növények metán termelésére. Ez utóbbi azért is fontos, hogy kideríthető legyen, létezik-e, és  milyen  kölcsönhatás létezhet az  ÜHH –nak vélt gázok kibocsátása és a klímaváltozás között ?

A metán
A fagyott  talajban és a  kontinentális talapzatok üledékében ún. klatrátformában (víz és metán „keverékeként”  a víz és metán molekuláris rácsának formájában) van megkötve.  A „metánjég”, vagy tud. nevén metánhidrát, azokon a hőmérsékleti és nyomásviszonyokon, melyek a természetes tárolók
ban uralkodnak, stabil állapotú. Ha azonban ezek megváltoznának, akkor a  korábbi  feltételezések  szerint a „metán-jég” gyorsan „elolvadna”, és  gyúlékony  gázként a  légkörbe kerülne. A legújabb  kutatások azonban azt támasztják alá, hogy a metánjég az utolsó  jégkorszak  legintenzívebb felmele-
gedési időszakaiban is megőrizte stabil állapotát. Todd Sowers, a Pennsylvania Áll. Egyetem paleo-oceanográfusa a grönlandi jégmintákat elemezve arra a megállapításra jutott, hogy a jégkorszakokat követő felmelegedés légköri metán-konc. növekedése nem származhatott a tenger alatti geológiai tározókból. A jégmintákban található metán buborékon izotópos vizsgálatokat végzett. Három különböző felmelegedést, a 38 000, 14 500, 11500 évvel ezelőtti időszakokat elemezte. A kontinentális talapzatból származó metán több deutériumot tartalmaz, mint a szárazföldi, vagy a felszíni forrásból származó  (ennek oka egyrészt azok a baktériumok, amelyek a gázt a tengerfenéken előállítják, és másrészt azok az üledékek, amelyek ezt a gázt magukba zárják). Az eredmények, amelyeket a kutató a  Science-ben közzétett, azt mutatták, hogy a legerősebb felmelegedési időszakokban sem kerülhetett jelentős mennyiségű óceánfenéki eredetű metán a légkörbe. Ma az a nézet, hogy a negyedidőszaki felmelegedést végig kísérte a légkör metántartalmának megnövekedése. Azonban kimutatható, hogy a metán mennyisége csak azt követően kezdett el növekedni, hogy a hőmérséklet ugrásszerűen megemelkedett. Ezért a klímakutatók állítják, hogy ez a felmelegedő éghajlat következménye, és nem pedig a kiváltó oka! Nem nagyon  ismeretes, hogy az antropogén eredetű klímakatasztrófa-elmélet gurui, különösebben kalkulálnának azzal a ténnyel, hogy a metán a szén körforgásában is külön kapcsolódó köröket alkothat, és alkot is. Valamint a légkörbe kerülő metánnak van-e jelentős „nyelője”  vagyis  „bontója”? Nem csak a hidroxil-gyök indíthatja az oxidációs reakciót, hanem a metán  fotoreakciójában  keletkező  metilgyök is. Sőt számos más reakció is valószínűsíthető. (Lásd még majd alább!). 
Az már bizonyos, hogy a tengerfenéki tározók jelenleg kétszer annyi metánt tartanak fogva, mint az általunk ismert összes fosszilis tüzelőanyag!  Az Egyesült Államok geológiai szolgálata, az U. S. Geo- logical Survey például a következő álláspontra jutott: „ Óvatos becslés szerint is a gázhidrátok  kétszer annyi  karbont,  természetes szenet tárolnak, mint az összes többi  fosszilis  tüzelőanyag  együttesen!” Nem kis mennyiségről  szólt ez az „óvatos becslés „: min.  10 000 milliárd ! tonnáról. A troposzférában a metán egy fontos gáz. Fontos a sok hidroxilgyök szabályozásában  betöltött szerepe. Ezeket a gyököket teszik felelőssé a légkörnek, a káros vegyületektől  való  megtisztításáért. Ha a metán-szint emelkedik, az OH gyökök koncentrációja ugyanolyan mértékben csökken. Ez az a képesség, amivel a légkör tisztítja magát.. Ezért is  nevezik a tudományos életben a  „légkör mosószerének!”

A tehenek is a klímaváltozás okozói ?
Mégis az IPCC által gerjesztett metánhisztéria odáig juttatta a jobb sorsra érdemes kutatókat, hogy egy svájci kutatócsapat máris szeretné leszoktatni a metán kibocsátásáról a teheneket és a birkákat. Az IPCC, a különböző „megélhetési zöldek” és a SEFAG ZRt erdészetpolitikai managere szerint is, a jámbor kérődzők ugyanis hozzájárulnak a Föld felmelegedéséhez. Idézve a kollégát : „ kérődzőgyomrúak tenyésztése is hozzá járul a probléma  súlyosbodásához”!? (A klímaváltozás erdészeti aspektusai, Erdészeti Lapok; 2009. április)
Svájci kutatók hamar kapcsoltak és rárepültek a bizniszre (a világsajtót is bejárta): „már tesztelik azokat az adalékanyagokat, amelyek segítségével állítólag 10-40 százalékkal kevesebb metánt bocsátottak ki a kérődzők. Egyelőre a kókuszdióból, lenmagból, napraforgóból, trópusi növényekből mixelt tehén-müzli nem nyerte el a helvét kérődzők tetszését. A tehenek metánkibocsátása ezen tabletták fogyasztása esetén állítólag csökken, bár még maguk a kutatók sem tudják pontosan, hogyan? 2008-ig a klímaszakértők azt állították, hogy a téli fagy beálltával megszűnik a metánkibocsátás az  Északi-sark  térségében. „ A természet nagy meglepetéssel szolgált” - mondta T. Christiensen, a Lund Egyetem kutatás- vezetője. „Senki sem számított arra, hogy a metán a fagyott környezetből is kiszabadul.” A sarkkutatók két hónapon keresztül nyár derekától a tél beköszöntéig mérték a metánkibocsátást Grönland észak-keleti részén.  A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint azt tapasztalták, hogy a szeptember végi kemény fagyok idején a légköri metán koncentráció és kibocsátás semmit  nem csökkent a nyáron regisztrált szinthez  képest.  Az  ENSZ  klímavészt „kutató” gittegyletének (IPCC) a tavalyi jelentése szerint a metán 14,3 százalékkal járult hozzá az emberiség okozta globális felmelegedéshez. Hogy ezt az értéket mégis milyen titkos képlettel kalkulálta ki, azt egyenlőre  még hétpecsétes homály fedi.

Nézzük meg, miért nem járulhatott hozzá a metán!
A metán természetes koncentrációja a levegőben  1,5  ppm.  Azaz,  közérthetőbben  0,00015 ! térfogat %.  Erre  is  azt állítják, megduplázódott  az  ipari  forradalom óta.
A fosszilis metán részben vízben oldva, részben gázmigráció, továbbá a természetes iszapvulkánok révén a  földtani  keletkezéssel egyensúlyt tartva, kerül a légkörbe. (de pl. csak egyedül Nagy-Britannia 900 bezárt szénbányájából, 500-ból  még ma is  folyamatosan áramlik a metán! )
A kutatók szerint a fosszilis metánnál nagyságrenddel nagyobb mennyiség keletkezik a természetben a cellulóz lebomlásakor, és-most már azt is tudjuk - a  növényvilág kibocsátása által is. A légköri metán további fő forrásai: erdei avar bomlása, a mezőgazdasági komposztálás, vizes élőhelyek. A szárazföldek nagy területeit kitevő mocsarakon kívül a rizsföldek. Akkor még az óceánok élővilága által melléktermékként keletkező hatalmas mennyiségű metánról nem is beszéltünk. A metán esetében a hozzáértő kutatóknak nem az a kérdés, hogy miért és mennyi van a légkörben hanem az, hogy hova tűnik?!  Annak ellenére, hogy a metán vegyileg igen stabil, csak egy töredéke csapdázódik a légkörben, egy nagyon rövid időre. Egyedül az ibolyántúli sugárzás képes fotokémiai reakció útján, egy hidrogént leválasztani. A létrejött metilgyök viszont már reagálni tud a levegőben levő bármelyik gyökkel, többnyire hidroxilgyökkel. Bármelyik reakcióterméke vízben jól oldódva, a kutatók szerint biológiai úton is eltűnik a légkörből. Nagy mennyiségű metán van hidrát formájában a sarkvidékek alatt és a tengerfenéken. Maradt a kérdés:
Mégis a metánnak mekkora hatása lehet a Föld hőegyensúlyára?
Legyünk erősek, az erős hidrogénkötés, a hidrogén kis tömege és az elnyelési sávjai miatt semmi. A metánnak széles abszorpciós spektruma van, viszont egyetlen önálló abszorpciós sávja sincs!  Ha lenne is az árnyékoló hatása  miatt inkább hűtenie kellene a Földünket. A hidrogénatomjainak  rezgőmozgása   sem vesz részt a gázkeverékek hőegyensúlyában.
 Egyébként is az első probléma mindjárt ott kezdődik, mint annál a „gonosz” CO2-nél. Részesedése a légkörünkben elenyésző. Minden egymillió levegőmolekulából legfeljebb 1,5 db a  metánmolekula. De tegyük fel, hogy mindezt figyelmen kívül hagy-hatnánk. A 3. ábrán látható a levegő néhány komponensének infravörös abszorpciós spektruma és ezek átfedései.. A  metán  elnyelési  sávjai  3,4; 7,4; 7,58; 7,87 mikrométeren találhatók. A 4,33 mikrométer hullámhossznál azonban a fizikai törvények alapján kötelezően ketté kell választani az abszorpciós sávokat. Ez az a hullámhossz, amelynél a Nap sugárzása és a Föld hősugárzása egyenlő. Az ennél rövidebb hullámhosszak esetén a sávnak árnyékoló hatása van, és erős a hűtőhatás. Az ennél hosszabb hullámhosszú sávjai  elméletben esetleg elenyésző mértékben melegíthetné a légkört, csakhogy ezek a sávok fedésben vannak a vízgőzével és a széndioxidéval. (3.ábra) Itt viszont már egymás hatását gyengítik. Továbbá a vízgőz a metán sávjait is telíti, hiszen min. 27 000-szer nagyobb koncentrációban van jelen. Ugyanis, ha valamelyik abszorpciós sáv (amely egyszersmind emissziós sáv is!) telítődött akkor a további rétegvastagság  (koncentráció)-növekedés hatástalan. Az adott sávból egy gáz sem nyelhet el 100%-nál többet, és nem is sugározhat ki többet, mint az ugyanolyan hőmérsékletű fekete test. Az abszorpciós képesség a nyomás és rétegvastagság szorzatával arányos. Egészen pontosan a sugár útjában egységnyi felületre jutó gáztömeggel. (koncentrációval). A még egyenlőre érvé- nyes fizikai törvényekre (Stefan-Boltzman, Wien-, Max Planck - , Kirchoff - , Beer-,Henry- trv. stb.) hivatkozva, az üveg- házhasonlatot a CO2 és a CH4 esetében  is a   fizikusok  és   a  klímakutatók elsöprő többsége a leghatározottabban elutasítja.  Az elnyelt sugárzás  újra kisugárzódik, még pedig a tér minden irányába. Tehát nem csak a Földfelszín irányába. Ezért a gáz által abszorbeált kevés energiának is legfeljebb csak a fele szóródhat vissza, a többi pedig a világűr irányába távozik! A fentiek alapján is a vízpára mint az egyetlen igazán jelentős üvegházgáz, a mennyiségét és hatékonyságát is tekintve uralja az infravörös tartományt. Annak 95 százalékát fedi le. Az sem mellőzhető tény, hogy a műszaki hőtan-tankönyvek  azzal kezdik a gázokról szóló fejezetüket, hogy a gázok igen rossz sugárzók!

Image
3. ábra

    
Végül, hogy teljes legyen a metánnal kapcsolatban alkotott „ kórkép”, nem lehet kitérni az elől sem, hogy az ENSZ „madár- jós” gittegyletének (=IPCC) metánvészt”(is) vizionáló állítása szerint az ipari forradalom óta a metán-koncentráció megduplázódott. A kifejezés rendkívül aggasztó lehet a laikusok számára. Az állítás valóságtartalma közérthetőbben lefordítva az, hogy 200 év alatt nem egészen 1 (egy) db, hanem mindössze  3/4 molekulával lett több, 1 milliónyi levegő -molekula között. Ennek a + 0,75 db(ppm) CH4 molekulának a  hatása a klímára - ha egyáltalán lehetséges lenne-, ez józan ész- szel, laikusok által is felfogható, gyakorlatilag egyenlőnek kell lennie a  0-val.
Továbbá egymillió molekulából- bármilyen high-tech mérés esetében is valószínűsíthetően 3/4  molekula időnként belül eshet még a mérési hibahatárokon is. Ehhez még tegyük fel a következő találós kérdést is magunkban:  mennyi  lehet ebből  a  200  év alatt keletkezett  3/4 molekulányi- és feltételezett  többletből- az a vélt antropogén eredetű   CH4,  amely  21-szer  (?!)  „gonoszabb”, mint a másik, minden tudományos alapot negligálva,  teljesen alaptalanul vád alá helyezett, szintén elenyésző mennyiségű légköri alkotó (0,037 térfogat százalék) semleges gáz: a CO2?

Image
4. ábra

És vajon honnan származhat a metán ?
Amelyről már a fentiek alapján is, keletkezési helyétől függetlenül, egyébként teljes bizonyossággal kijelenthető: az égvilágon semmilyen befolyással nem lehet akár valós, vagy vélt antropogén, vagy természetes eredetű globális felmelegedésre,  klímaváltozásra!  Még akkor sem, ha 200 év alatt  nem egy árva   3/4 molekulával, hanem akár százszor több, és színtiszta antropogén eredetű molekulával nőtt volna a  jelenkori légköri koncentrációja. Már csak egy kérdés maradt nyitva. Vajon mihez,  miért, milyen formában várja Láng István akadémikus úr, egy „vegytiszta” természettudományos kérdésben az egyházak „áldását”? Egy olyan kérdésben, mely az akadémikus úr szerint  deklaráltan nem tudományos, hanem politikai kérdés,  és még a józan töprengésre sem adna időt Szent Péter híveinek  !   Istvánffy László


No events