2019. március 15. - Ez a nép nem tűri sokáig, hogy máshonnan mondják meg neki, mit tegyen, miként gondolkodjon – mondta beszédében Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármester a Nyíri-erdőben tartott, a hagyományőrzők izgalmas csatajelenetével kísért március 15-ei ünnepségen.

Ahogy az már évek óta megszokott, látványos csatajelenet is volt március 15-én a Nyíri-erdőben tartott múltidéző-tavaszváró ünnepségen, amelyet körülbelül háromszázan követtek figyelemmel. A Bács Megyei Huszár Bandérium és Tüzérüteg valamint a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület több mint ötven katonája vett részt a bemutatón. A huszárok hibátlan karüsszelét követően hosszú percekig ágyúdörgéstől és fegyverropogástól volt hangos az erdő. Az osztrákokat alakító hagyományőrzők kört alkotva, szuronyaikat előreszegezve, sündisznó-alakzatban védekeztek a huszárok ellen, majd sáncaik mögé húzódva először sikeresen elhárították a honvéd gyalogság rohamát is. Végül azonban a magyarok mindent elsöprő támadásra indultak, és az osztrákoknak már csak a kétségbeesett menekülés eljátszása maradt.
Nyitray András, a Szabadságharc 1848-1849 Alapítvány kuratóriumi elnökének megnyitója után Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntőt, megemlékezve Szulyovszky Lászlóról, a Nyíri-erdő kerületvezető erdészéről. 1972-ben ő indította el a 48-as megemlékezések sorát, emellett kitartóan gyűjtötte a szabadságharc relikviáit is, melyekből ma kiállítás látható az erdészházban. Szulyovszky László húsz éve, 1999 augusztusában hunyt el, a Szent Hubertus kápolna mellett helyezték örök nyugalomra. Sírján özvegye, Szulyovszky Ágnes, valamint a KEFAG Zrt. erdészeti igazgatója, Madácsi Sándor helyezett el virágokat.
– Vajon mi vesz rá egy kis népet arra, hogy békés hétköznapjaiból kiszakítsa magát és biztonságát, létét kockára téve fegyvert ragadjon, hogy harcra keljen egy legyőzhetetlennek tűnő hadsereggel? A történészek folyamatosan igyekeznek tudományos válaszokat adni erre a kérdésre, pedig a válasz egyszerű. Egy kis nép akkor tesz kockára mindent és fog fegyvert, ha már mindenét elvették, és végül megmaradt szabadsága is veszélyben forog. A kis népek jámbor szolgalelkűsége ilyenkor egyik pillanatról a másikra átváltozik dühödt dacba és haragvó cselekvésbe. Ilyenkor gátak szakadnak át, ilyenkor egyik pillanatról a másikra új irányt szab magának az élet folyama. A mi népünk is ilyen – kezdte beszédét Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere. Mint mondta, a magyar emberek “tűrőképessége, türelme gyakran megtévesztette azokat, akik azt hitték, rá lehet kényszeríteni idegen eszméket, idegen értékeket erre a nyakas és makacs nemzetre, akik azt hitték, hogy Bécsből, Moszkvából, Berlinből vagy bárhonnan meg lehet mondani, hogyan éljenek, mit gondoljanak, és miben higgyenek a magyarok”.
A polgármester felidézte Kossuth Lajos Kecskeméten több ezer ember előtt tartott toborzóbeszédét is, melynek hatására a fegyverforgató férfiak nagyobb része a honvédcsapatokba vonult.
– 1848 talán legszebb üzenete az önzetlenség. Egy örökkön önző világban egycsapásra ledőltek a társadalmi korlátok, és létrejött valami új, valami közös érték, amely olyan tettekre sarkallta az embereket, amelyeket korábban elképzelhetetlennek tartottak. Az egyszerű ország lakosokból egy nemzet lett. az országból pedig haza. Kossuth Lajos vezetésével a nemzet újra egyesült, társadalmi és földrajzi értelemben is, Magyarországnak Erdéllyel létrejövő uniója révén. Ez a nép nem tűri sokáig, hogy máshonnan mondják meg neki, mit tegyen, miként gondoljon, és ha a szabadságáért mindent kockára kell tenni, mindig lesznek ezrek, tízezrek és százezrek, akik első hívásra a zászlók alá gyűlnek – mondta Szemereyné Pataki Klaudia.
Az ünnepségen a hetényi Móricz Zsigmond Általános Iskola diákjai adtak műsort, valamint fellépett a Tűzön-Vízen Át Egyesület, és zenélt a Kecskeméti Városi Fúvószenekar is. Délelőtt a Kossuth téren Köő Artúr történész, a Károli Gáspár Református Egyetem doktorandusza mondott beszédet.