2021. február 25. - Orvvadászott az agarával, vagy csak kutyát sétáltatott az egyik főszereplő, nem tudni, mindenesetre nagyot ment az a Tolna megyei videófelvétel, amin egy fegyverével fenyegető és levegőbe lövő vadász egy szántóföldön agárral átkelő férfival szólalkozott össze.

Mindkét fél másképp látja a történteket: a Telexnek a vadász arról beszélt, szerinte csak riasztótölténnyel pukkantott a levegőbe, hogy az agaras-késes orvvadászt idén sokadszorra is elkergesse, az agaras férfi szerint ő a vadhúst a boltban is meg tudja venni, ha akarja, és régi személyes sértődés van a háttérben.
Most viszont nem erről lesz szó, hanem a történet harmadik főszereplőjéről: az agárról. Pontosabban a magyar, angol és magyar-angol keverékekről, ezeket használják ugyanis Magyarországon orvvadászatokra, az egyszerűség kedvéért a cikk további részében csak agarakként hivatkozunk rájuk.
A Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány Agár Fajtamentésének vezetője, Nagy Henriett szerint az agarat régebben csak úgy nevezték: „a szegény ember Ferrarija”, mert míg a gazdagok a lovakkal jártak lóversenyekre, addig a szegényebbek agárversenyekre. A második világháború után az agarak a szegény emberek létfenntartásához szükségessé váltak, mondja.
Magyarországon jelen van az agaras orvvadászat, ami illegális. Nagy szerint itthon rengeteg illegális rapsic létezik, akik abból tartják fenn magukat, hogy agarásznak, de nincs engedélyük a vadászatra, és „Tolna és Somogy megye magasan veri a listát a sok rapsic agárral”. Az agár ugyanis valóban, szó szerint vadászkutya: nem csak bemegy a bokorba, és kihajtja onnan a vadat, amit a vadász lelő, hanem elkapja, megöli a vadat.
Az illegális orvvadászat miatt az agár sok esetben használati eszköz lesz, ami hozzájárul a család élelmezéséhez, a kutyával szerzett vadhúst vagy megeszik, vagy eladják, mondja Szloboda István, magyar agár és alpesi tacskókopó tenyésztő, sebzett nagyvad utánkereső.
Eladó vadra jó agár
Nagy szerint míg más kutyafajtáknál legtöbbször klasszikusan elkülöníthető egymástól a tenyésztő és a szaporító, addig az agaraknál ez nincs feltétlenül így. Alapesetben ugyanis míg valaki becsülettel tenyészt kutyát, akkor arra sok pénzt költ, követi, hova kerülnek a kiskutyák, a szaporítóknak pedig csak az a céljuk, hogy minél több kutya szülessen, és minél kevesebb pénzből minél többön adjanak túl.
Az agaraknál viszont nem arról a szaporításról van szó, hogy nagy tételben eladják őket olasz kamionokra, vagy becsapják a vásárlókat, hanem
99 százalékban kifejezetten orvvadászatra szaporítják őket. Ez a különbség a más fajtákkal foglalkozó szaporítóktól,
mondja Nagy. Nem is tudnak nagyipari agárszaporítókról.
Ezért is van szerinte az, hogy alig találni olyan hirdetéseket, amikben az agarakat hobbiagárként árulnák, az eladók inkább olyanokat írnak mellé, hogy „bevadászva”, „próbálható”, „vadra jó”. Ebből már tudni lehet, hogy rapsic kutyákról van szó. Az úgynevezett hobbikutyák, tehát amiket a gazda otthon, házikedvencekként tart, főképp mentett agarakból kerülnek ki – amiket meg a rapsicoktól hoznak el.
Agár négy csomag pelenkáért
Hogy egy bizonyos agár honnan van, azt az ára is elárulja: megszólalóink szerint kölyök magyar agarat tenyésztőtől, aki odafigyel arra, hogy minden papír meglegyen, 50-150 ezer forinttól kezdve lehet venni, de persze minél felkapottabb egy kennel, minél jobb a marketing, ez az ár úgy kúszik egyre feljebb. Közben az angol agarak – például pályaversenyzésre – 1000 eurótól indulnak (jelenlegi árfolyam szerint ez körülbelül 360 ezer forint).
Aztán vannak a már bevadászott, felnőtt rapsic agarak, mindenféle papír nélkül, akik például már sérültek, vagy kivonták őket a vadászatból, náluk 10-100 ezer forint körül mozognak az árak. „Onnan lehet tudni, hogy vadászik, hogy magasabb az ára” – mondja Nagy. Kiskutyákat pedig már párezerért, akár 5-10 ezerért lehet a rapsicoktól venni, persze oltás, chip vagy féreghajtás nélkül. Szloboda pedig azt is mondta, „hallottunk olyan esetet, ahol négy csomag pelenkáért cserélt gazdát az agár”.
Egy hobbiagarat fenntartani is több tízezer forint is lehet havonta, de ha valaki versenyagarat tart, ahhoz még plusz költségek is jönnek, és az sem mindegy, mivel van etetve, mivel a minőségi takarmánytól is függhet a versenyeredménye, de „van egy kutyás mondás, miszerint nem számoljuk, mennyibe kerül a kutya eltartása” – mondja Szloboda.
Nagy szerint pedig a fenntartás „a rapsicnak fillérekből kijön, pláne, ha nem gondolkodik azon, hogy szívférges lesz-e a kutyája vagy sem, közben pedig tetőtől talpig bolhás kutyákat hozunk el tőlük”.
Jó rapsic – rossz rapsic
„Az igazi rapsicok már régen kihaltak. Az agár eltartotta a családot, de az ágy mellett is aludt” – mondja Nagy. Az Agár Fajtamentéshez egy idős somogyi férfitól is került egy agár, aki azt mondta nekik, ez az agár dolgozott eleget, eltartotta a családot, most már viszont ők tudják a legjobb életet biztosítani neki. De amikor csak találkoznak, azóta is megkérdezi Nagyot, hogy van a volt kutyája.
A legtöbb agár, ami bekerül hozzájuk, illegális vadászaton sérült meg, főképp Somogy és Tolna megyében, ahol Nagy szerint „brutális körülmények vannak”.
Tizenkét éve működik az Agár Fajtamentés, azóta körülbelül 1700 agárt mentettek ki Magyarországon. Ez évente átlagban 100-120 rapsic agarat jelent. Ehhez jön még az évi átlag 200 agár, amit a vadászok lőnek ki. Ha a vadász illegális vadászaton kap valakit, akkor az agarat legtöbbször befogják. Ha viszont az agár épp vadat űz, akkor kilőheti, más választása nem igazán van.
A sérült agarak gazdái gyakran keresik meg őket, és el is mondják nekik, hogy azért sántít az agár, mert „tegnap meghajtottuk”, vagy mert épp egy vaddisznóra vadászott, persze hivatalosan egyikük sem vallja be, hogy rapsic. Máskor ha az agár sérülés miatt már nem tud tovább vadászni, akkor „lehoznak róla egy-két almot”, és ahogy Nagy fogalmaz, így válik szaporítás áldozatává. A szaporítás viszont önmagában nem illegális.
Visszatérhet a hagyományos agarászat
Míg az angol agarat inkább kiállításokra és versenyekre viszik, addig „a magyar agarat arra találták ki, hogy vadásszon” – mondja Nagy. Szloboda szerint 2016 óta Magyarországon újra elfogadott mód a hagyományos magyar agarászat, de a teljes törvényi háttere ennek máig nincs meg, a minisztériumnak még el kell fogadnia a kiegészítő vizsgaanyagot. Ez idén várható, és utána a vadászok letehetik az agarász kiegészítő vizsgát, és onnantól kezdve magyar agarakkal lehet majd menni vadászni, szervezett körülmények között.
De ezek az agarak is csak tenyészetből kerülhetnek majd ki Nagy szerint, regisztrációs lappal, törzskönyvvel együtt, így „a rapsicoknak nem lesz erre engedélyük”.
Szloboda szerint viszont a rapsicok a magyar agarakat nem is nagyon szeretik használni vadászatra (ami messzebbre űzi a vadat), mert az angol agár sokkal gyorsabb, és „illegális tevékenység esetén gyorsabban el tudnak iszkolni a területről”. Mellette viszont keverik is az angol agarakat, vagy magyarokkal vagy más típusú kutyákkal, vadászati céljaiknak megfelelően, így lesz például a kutyáknak erősebb fogásuk, vagy épp rá tudnak menni nagyobb vadakra.
Szloboda egyébként hivatalosan vadászati körülmények között használhatja a magyar agarait, mert nekik van utánkereső alkalmassági vizsgájuk. A sebzett nagyvadakat keresik, mivel az agár gyors, gyorsan utoléri némelyiket.
Presinszky Judit