b_150_150_16777215_00_images_stories_biomassza_biomasszaterek201005.jpg
2021. december 29. - Korunk fokozódó energetikai és környezeti gondjaira sokan a biomassza felhasználásában látják a megfelelő alternatívát.

A megújuló energiaforrások felhasználása azonban környezeti szempontból csak akkor lehet eredményes, ha a megújuló energiaforrásokból származó energiamennyiség helyettesíti a fosszilis energiahordozókból származó energiatermelést, és önmaga nem járul hozzá maga is az emberiség rohamosan növekvő energiaigényéhez.
Korunk fokozódó energetikai és környezeti gondjaira sokan a biomassza felhasználásában látják a megfelelő alternatívát. A megújuló energiaforrások felhasználása azonban környezeti szempontból csak akkor lehet eredményes, ha a megújuló energiaforrásokból származó energiamennyiség helyettesíti a fosszilis energiahordozókból származó energiatermelést, és önmaga nem járul hozzá maga is az emberiség rohamosan növekvő energiaigényéhez.
Mindenekelőtt célszerű tisztázni a biomassza fogalmát, ugyanis meglehetősen sok félreértelmezés épült már be ezzel kapcsolatban a köztudatba. Ha leegyszerűsítjük, akkor a biomassza kifejezés alatt akár a Földön fellelhető összes élő tömeget is érthetjük. Az bizonyos, hogy e fogalom alá tartoznak az energetikailag hasznosítható növények, a termések, a melléktermékek, valamint a növényi és állati hulladékok. Lényegében az élő szervezetekben és elhalásuk után a belőlük származó szerves anyagokban lévő kémiai energia, amely a zöld növények által, a fotoszintézis útján megkötött napenergiából származik. A bioenergia a Föld legfontosabb megújuló energiaforrása. Fontos eszköze az üvegházhatás csökkentésének, mert CO2-semleges.Az energetikai célra hasznosítható biomasszát szerves anyagok, hulladékok vagy kifejezetten az energiaágazat céljaira termesztett növényi nyersanyagok alkotják.
A biomassza mint energiaforrás gyűjtőfogalmába a következőket sorolják: A növényi eredetű biomassza fogalmába a hagyományos mezőgazdasági termények melléktermékei és hulladékai (szalma, kukoricaszár, repce, napraforgó stb.), az erdőgazdasági és fafeldolgozási hulladékokat (faapríték, -nyesedék, fűrészpor stb.), az energetikai célra termesztett növények (fűfélék, fák: akác, nyárfa, fűzfa, takarmánynövények: cukorrépa, köles, rozs, repce stb.) tartoznak.
Az állati eredetű biomassza kétféle lehet. Az elsődlegesbe a zsírok, fehérjék, szénhidrátok, a másodlagosba az állattartás melléktermékei sorolhatók. A vegyes eredetű biomasszában az állati és növényi biomassza keverten található (trágya, kommunális hulladék stb.). Ha ez nem lenne eléggé bonyolult, a termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján a biomassza lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos.Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, a szántóföldi növények, az erdő, a rét, a legelő, a kertészeti növények, vagy a vízben élő növények.
A másodlagos biomassza az állatvilág, a gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei és hulladékai. Végezetül a harmadlagos biomasszába sorolhatók a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai.
A Magyar Természetvédők Szövetsége A biomassza-dilemma című kiadványában másfél évtizeddel ezelőtt már dr. Gyulai Iván alaposan körbejárta az egyik fontos részterülettel kapcsolatos fenntartásait, amelynek összegzéseként megállapította, hogy az energetikai célokat szolgáló mező- és erdőgazdálkodási alapanyag-termelés akkor elfogadható, ha a felhasznált területen az előző felhasználással összevetve csökken a környezeti terhelés. 
Ha a teljes életciklusra kivetítve, a virtuális energiafelhasználásokat is figyelembe véve, az alapanyag és az abból történő energiatermelés, valamint a megtermelt energia hasznosítása pozitív környezeti mérleget mutat. Javul az energia-bevitel, -kihozatal aránya. Ha javulnak a biodiverzitási mutatók mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. Ha tájhonos fajok kerülnek haszonvételbe, kizárva az invazív és genetikailag módosított fajokat. Ha az eredeti ökológiai feltételeknek (talaj, vízháztartás, klíma) megfelelő, az azokat megtartó termesztéstechnológiát választanak ki, amely nem csökkenti az adott ökológiai rendszer megújuló képességét.
Ha az előző kultúrához képest javul a felszín borításának ideje és intenzitása. Ha a használat célja és eredménye bizonyítottan előnyösebb társadalmilag a megelőző használatnál. Álláspontja szerint a megadott szempontok alapján ki kell dolgozni a különböző biomassza-hasznosítási módok fenntarthatósági elemzésének modelljét, s elemzések útján kell meggyőződni a feltételek teljesüléséről, és csak a teljes életciklusban pozitív társadalmi és környezeti eredményt hozó hasznosítási módokat szabad engedélyezni.
Mintha csak a jövőt látta volna, ugyanis a közelmúltban új rendelet látott napvilágota biomassza fenntartható termesztéséről. A rendelet előírja, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza-nyersanyag akkor minősül fenntarthatóan termesztett nyersanyagnak, ha azon a földterületen termesztik, amelyre egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtottak be, és betartják az e rendeletben meghatározott előírásokat.
Rendkívül fontos környezetvédelmi kitétel, hogy az alapanyagul szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyagának termesztésére nem vehető igénybe a 2008 januárjában vagy azt követően érzékenynek minősülő következő földterület, mint például az Országos Erdőállomány Adattárban (OEA) nyilvántartott természetes erdő, valamint az OEA-ban nem nyilvántartott egyéb fás terület, ahol nem láthatók emberi tevékenység egyértelmű jelei, és az ökológiai folyamatokat nem zavarták meg jelentős mértékben. Ugyancsak tilos ott, ahol magas fokú biológiai sokféleséget képviselő erdő, illetve egyéb fás terület van,amely nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, vagy amelynek magas fokú biodiverzitását az illetékes hatóság megállapította.
Mindemellett tiltottak az olyan területek, amelyek természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelem alá vonásra kijelölt területek vagy Natura 2000 területek, netán ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére szolgáló, nemzetközi megállapodások által elismert területek, vagy olyan területek, amelyek kormányközi szervezetek vagy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió jegyzékében szerepelnek.
Természetesen a környezetet védő rendelkezések ellenére is le kell szögezni, hogy a biomassza jelentősége, hogy fosszilis energiahordozó váltható ki vele, így megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás. Mivel ezek a biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban általában egy éven belül újból megtermelődnek, használatuk esetén bányászott energiahordozók takaríthatók meg.
Az így a megtakarított fosszilis energiahordozó nem rontja tovább a levegő szennyezettségét és a CO2-tartalmának növekedését, az üvegház-hatást, a globális felmelegedést. A biomasszából nem csupán energia, de üzemanyag is nyerhető, amely jelenségre a brazil bioetanol az egyik legjobb példa, ahol már tíz évvel ezelőtt is közel 15 millió jármű futott részben bioetanollal. A biomasszából nyerhető üzemanyagok új generációs képviselője lehet az algákból nyerhető üzemanyag, amely a hagyományos üzemanyag-növényeknél magasabb hozamra lehet képes. Muszai Kleo

 

No events