2007. október 3.
Az alkalmi gombászok egy része hajlamos mindent összeszedni, amit az erdőben talál
Zalaegerszeg- Ha az ember gombaszedésre adja a fejét, jó, ha tisztában van azzal, mit is szed föl a földről, vagy ha mégsem, egy gombaszakértőnek mindenképp mutassa meg a „zsákmányt".

Míg a régi idők falusi emberei teljes biztonsággal meg tudták állapítani, egy gomba mérgező-e vagy sem, addig az újabb nemzedék alkalmi gombászainak egy része hajlamos mindent összeszedni, amit az erdőben talál, mondja Szanyi István, a vásárcsarnok gombaszakértője.
— Hazánkban a legtöbb mérgezést a sárga színű világító tölcsérgomba okozza, amit az   emberek gyakran nyulicának  néznek, a gombák  legveszélyesebbikét, a gyilkos galócát pedig, melyből akár már egy körömnyi darab elfogyasztása is halált okozhat, gyakran zöld galambgombaként szedik össze - osztja meg velünk tapasztalatait a gombaszakértő. - Amennyiben nem ismerjük a gombákat, fontos, hogy fogyasztás előtt minden esetben vizsgáltassuk be azokat, mert különben nagyon rosszul járhatunk. 
Legkönnyebb felismerni talán a bolondgombák csoportjába tartozó piros színű légyölő galócát, melynek fogyasztása halált ugyan nem, hallucinációkat viszont okozhat. A zöldes-barnás, pettyes, bocskoros, galléros, párducgalóca pedig, mivel idegmérget tartalmaz, őrjöngést, halálfélelmet is előidézhet fogyasztójában.
- Szerencsére nagyon sokan vannak, akik nem szeretnének kockáztatni, és fogyasztás előtt behozzák a maguk által szedett vagy ismerősöktől kapott gombát, így az a napi egy mázsa mérgező, valamint férges, penészes gomba mindig összegyűlik nálunk. Gombaszezon idején, s persze, ha a klíma is kedvező, mérges gombára mindig számítani kell!
Tegnap a csarnok gombaárusító részén egy különlegesség is utunkba akadt, témánk hallatán ugyanis Molnár Gábor árus az egyetlen ehető galócára, az úgynevezett úrgombára vagy más néven császárgalócára hívta fel figyelmünket.  VARGA LÍVIA