b_150_150_16777215_00_images_stories_allatok_113446_kullancs3350.jpg
2015.07.06. - A kullancscsípéssel kapcsolatban számos tévhit létezik, melyeket most a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népegészségügyi Főosztály szeretne eloszlatni a következő összeállítás segítésével.

Magyarországon a legtöbb kullancs április – június és szeptember hónapban fordul elő. Elterjedése előfordulási gyakorisága és életképessége a domborzattal és az azt borító növényzettel, az ott élő állatfajokkal, valamint a meteorológiai viszonyokkal függ össze. A globális felmelegedés kedvez elszaporodásuknak, de a hideg tél megritkítja őket. Általában elmondható, hogy a hegységekben és a magas aljnövényzettel rendelkező területeken (bokros, bozótos, nyirkos helyeken él) több a kullancs, mint máshol. De a városi parkokban és a hobby kertekben is találkozhatunk velük. A kullancs az aljnövényzeten a növények, cserjék, bokrok és fák levelének fonákján – de legfeljebb másfél méter magasságban – a hátsó lábain levő karmokkal megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási alkalmat. Fertőző természeti gócnak minősül az a földrajzi terület, amelynek nagyságától és a fertőzött kullancsok előfordulási arányától függően fokozottan fennáll az emberi fertőzés lehetősége is. Kullancsfertőzött területnek minősül az a hely, ahol minden ezredik - azaz 1 ezrelék - kullancs hordozza a kullancsencephalitis vírusát (egyéb helyeken 5-10 ezer kullancs közül csak egy-egyben mutatható ki a vírus).

b_150_150_16777215_00_images_stories_allatok_113445_kullancs350.jpg

Magyarországon a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Vas és Veszprém megye, keleten elsősorban Nógrád megye illetve az Északi-középhegység. A fenti területekhez kapcsolódnak a környező országok fertőzési gócai is, főként Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország egyes (gócos) területei. A fertőzött kullancsokból a kullancscsípéskor keletkező nyílt bőrsebbe kerülő baktériumok leggyakrabban Lyme-borelliosist, a vírusok agyvelőgyulladást (kullancsencephalitis) okozhatnak, amelyek fertőzőbeteg bejelentésre kötelezett megbetegedések.

Kullancsencephalitis: A nálunk előforduló, európai altípus okozta betegség a kullancscsípést követően, az esetek jelentős részében tünetmentesen, kisebb részében 7-14 napos lappangási idő után, enyhe légúti betegség tüneteivel zajlik le. Súlyos esetben idegrendszeri gyulladásos tünetek is jelentkezhetnek. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel.

Lyme-kór: A Lyme kórra legjellemzőbb – de nem mindig megjelenő tünet - a csípést követő 2-32 nap között a csípés helyén jelentkező vándorló bőrpír. A kokárdaszerű bőrelváltozás középen halványuló gyűrűt formál, átmérője legalább 5 cm, de elérheti akár a 90 cm-t is. Aki ilyen jelenséget észlel magán, mielőbb forduljon orvoshoz, mivel minél korábban kezdődik el az antibiotikus kezelés, annál kisebb a késői szövődmények jelentkezésének kockázata.

A Lyme kór és a kullancsencephalitis bejelentendő megbetegedés. 2014. évben megyénkben 33 Lyme kór megbetegedés bejelentése történt, kullancscsípéssel kapcsolatba hozható encephalitis megyénkben 2 esetben fordult elő. Megelőzési lehetőségek: A kullancs által terjesztett betegségek megelőzése érdekében mindenkinek tanácsoljuk kullancsriasztó szerek használatát minden olyan esetben, amikor a kullancscsípés lehetősége fenn áll (szabadban végzett munka, kirándulás során). A szabadban zárt ruházat viselése javasolt. A kullancsok hatékony és megbízható távol tartására kizárólag a kémiai úton ható vegyületek alkalmasak. A különféle formájú (hajtó gázas/pumpás aeroszol, krém, folyadék, gél, kendő) kullancsriasztó szerek a használati utasításban megadott módon, a csípés veszélyének kitett szabad bőrfelületre vagy a ruházatra juttatva a kullancs bőrbe fúródását meggátolják, vérszívását megakadályozzák. Az egyes készítmények hatásának időtartama a felvitt mennyiségtől függ. A rovarriasztó szerekkel a szabadon hagyott bőrfelületeket kell bekenni, de az aeroszol palackkal a ruházat is kezelhető. A tevékenység befejezését követően minél előbb vizsgálják át testüket, beleértve a hajlatokat, a deréktájékot, a hajas fejbőr peremét és a fül mögötti területet is. A kullancs a megkapaszkodását követően körülbelül 4 –6 óra múlva juttathatja a kórokozóval fertőzött nyálát az emberbe, ezért a kullancsokat minél előbb el kell távolítani! A kullancs kivételéhez nem kell szakember. A kullancs a bőrből két körmünk közé fogva, gyenge csavaró mozdulatokkal húzható ki, azonban legalkalmasabb vékony hegyű csipesz (kapható kifejezetten e célt szolgáló eszköz is a patikákban) alkalmazása, amellyel a kullancsot a bőrhöz minél közelebb foghatjuk meg anélkül, hogy testét összenyomnánk, határozott mozdulattal eltávolíthatjuk. Tévhit, hogy a kullancsot eltávolítás előtt krémmel, olajjal kell bekenni! Soha ne kenjük be semmivel a bőrbe fúródott kullancsot a feje körül, mert az így odakerülő zsír, ecet vagy krém hatására az állat fuldokolni kezd, és első dolga lesz gyomortartalmát a gazdaszervezetbe öklendezni. Fontos, hogy ne nyomjuk meg a kullancs lágy potrohát (a Lyme-kór baktériumai éppen itt, a kullancs gyomrában élnek legnagyobb számban) így nem préselünk fertőzött tartalmat a nyílt sebbe. Ha a kullancs feje benne maradna a bőrben, az csak mint idegentest jön szóba, enyhe gyulladás mellett kilökődik. A B-vitamin (akár tapasz formájában, akár tablettaként szedve) a vérszívó ízeltlábúak, így a kullancsok riasztására alkalmatlan, ugyan úgy mint a dohányzás!

Védőoltás: A vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) elleni védőoltás a fertőzött területeken állandóan, vagy átmenetileg tartózkodók védelmére szolgál. Az oltásokat a kullancsok tavaszi aktivitása (a várható expozció) előtt, télen, fertőzésveszély-mentes időszakban kell elvégezni vagy megkezdeni. Az alapvédettséget 3 oltás biztosítja. Nagyon fontos a teljes védőoltási sorozat beadatása, mert a félbehagyott oltási sorozat közben elszenvedett fertőzött kullancs-csípésének a szokásosnál súlyosabb következménye lehet. A kullancsencephalitis elleni védőoltás a háziorvostól kérhető, vény ellenében a gyógyszertárakban kiváltható. Azok részére, akik munkavégzésük során veszélyeztetettek (pl.: erdőgazdasági dolgozók, vadászok) a munkáltató biztosítja a védőoltást. Lyme kór ellen nem létezik védőoltás.

No events